Az ördög és a tömjénfüst

Dr. Léhmann György	15:07 (22 órája)
címzett: saját magam

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

Amit minden becsapott adósnak ezek után illik tudni

Kúria által hozott 2/2012 (XII. 10.) PK Vélemény címéből

„a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő  egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről”

akár arra is gondolhatnánk, hogy a bank és adós által aláírt, a kölcsönnek konkrét adataival is rendelkező fogyasztói szerződésre nem tartoznak ennek a Véleménynek megállapításai, de ha néhány sorral lejjebb olvassuk az írást, akkor láthatjuk, hogy nem erről van szó:

„kizárólag a fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói kölcsönszerződés) vonatkoznak, ugyanakkor ezen szerződésekre megfelelően irányadóak a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2011(XII. 12.) PK véleményben, illetve a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset egyes kérdéseiről szóló 3/2011(XII. 12.) PK véleményben kifejtettek is.”

Hanem arról, hogy a Kúria észlelte azt, hogy a bankok a felek által aláírt, bankok által diktált kölcsönszerződésben csak hevenyészve és folyamatosan az Általános Szerződési Feltételekre utalva határozták meg a bankokat megillető szerződésmódosítás jogát, melyből következően nem volt értelme vizsgálni a felek által aláírt kölcsönszerződés tartalmát annak nyilvánvaló hiányosságai miatt.

Természetesen mód lett volna arra is, hogy az aláírt kölcsönszerződés, valamint Általános Szerződési Feltételek nevű, adósok többsége által soha nem látott, de az adósokkal ennek ellenére akár közjegyzői okiratban is elismertetett, bankok által ismeretlen körülmények között szerkesztett okmány együttes vizsgálatába kezdjen a Kúria, de erről minden bizonnyal az egyedi kölcsönszerződéseknek zűrzavaros tartalma miatt mondott le.

Ehelyett választotta tehát hivatkozással a 2/2011. (XII. 12.) PK Véleményre azt a megoldást, hogy a most megalkotott  2/2012. PK Véleménybe foglalta azt, hogy csak az egyedi kölcsönszerződésekkel kapcsolatos 2/2011. PK Véleménynek alábbi megállapításával együtt vizsgálandó a peres eljárásokban az egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelensége:

„2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.”

Az idézett 3. pont tartalmából következik azt, hogy ténylegesen a fogyasztói – felek által aláírt – kölcsönszerződésre éppen úgy vonatkoznak a 2/2012. PK Vélemény megállapításai, mint az Általános Szerződési Feltételek nevű okmányra, ugyannak a kölcsönszerződésnek két részének tekinti a Kúria ezeket az iratokat.

Ezt az álláspontot igazolja a 2/2012. PK Véleménynek későbbi megállapításai is:

„A Ptk. 205/B.§-a szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Erre tekintettel az olyan általános szerződési feltételek között szereplő szerződési kikötés, amelyet a fogyasztó nem ismerhetett meg, nem válik a szerződés részévé; külön azonban csak azokra a feltételekre (okokra) kell felhívni a figyelmét, amelyek esetleg lényegesen eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől.

És tovább halad az alábbi irányban:

Ha az egyoldalú  szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé, a létre nem jött szerződési tartalom érvénytelen sem lehet. Az ilyen kikötés tisztességtelensége ezért nem vizsgálható. „

-------------------------------

A lényeget fogalmazta meg ekként a Kúria nagyon pontosan.

azzal a megállapítással, hogy az Általános Szerződési Feltétel a kölcsönszerződés része,

azzal a megállapítással, hogy csak akkor része az Általános Szerződési Feltétel a szerződésnek, ha a másik félnek – adósnak – a bank lehetővé tette a megismerést, és

azzal a megállapítással, hogy ha nem tette lehetővé az adósnak a bank az Általános Szerződési Feltétel okmány megismerését, akkor ebben a részében az egyébként két részből álló kölcsönszerződés – felek által aláírt és Általános Szerződési Feltételek iratokból álló – egyik része – az Általános Szerződési Feltétel – nem érvénytelen, hanem létre nem jött szerződésnek tekintendő.

Helyesen értelmezte az ide vonatkozó törvényhelyet:

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

Illetve mégsem. Mert csak abból indult ki, hogy a felek akaratának kinyilvánításáról nem lehet beszélni, és így szerződésről sem, ha az egyik félnek fogalma sincs arról, hogy mit tartalmaz az az okirat, amit a másik fél nem mutat meg.

Ellenben az idézett törvényhely „kifejezésével” fogalommal nem foglalkozott a Kúria, azzal, hogy az esetben, amennyiben jogszabály szerződés megkötésére meghatározott alakiságot rendel, de az alakiság megsértésével kötnek szerződést, akkor az eredmény ugyanaz. Létre nem jött szerződésről beszélünk ez esetben is az alábbiak folytán:

„217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis.”

Nem vette vizsgálat tárgyává a Kúria azt körülményt, hogy a Hpt. – 1996. évi CXII. tv. – 210. § 1. bek-e az alábbiak szerint rendelkezik:

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

Pontosan úgy teszi kötelezővé az írásbeli alakot, mint ahogy az adásvételi szerződéseknél az alábbi rendelkezés:

„Ptk. 365. § (3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

Illetve az utóbbi jogszabályhoz kapcsolódóan a XXV. PED az alábbiak szerint rendelkezik:

„III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta.

Indokolás:

III. a) A Ptké. fentebb is említett 38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen eset kivétel az alól a - kifejezetten ki nem mondott - általános szabály alól, hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét félnek alá kell írnia ahhoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása tehát az érvényesség alaki kelléke.

Semmi törvényes alapja nincs annak, hogy a Hpt. alapján megkövetelt írásbeliség megengedőbb legyen annál, mint amit a Ptk. megkövetel. Azaz a kölcsönszerződés érvényességéhez – helyesen létrejöttéhez – éppenugy szükséges a felek aláírása a kötelező írásbeliség folytán, mint az ingatlannak adásvételi szerződéséhez.

Egyébként pedig mindig így rendelkezett a magyar jogtudomány, így például az 1933. évben kiadott Magyar Magánjog Vázlata első része 139. oldalon a következők szerint fogalmaz:

„Ahol a törvény az ügylet érvényességéhez okiratot kíván, ott elegendő, ha az okmányt a kötelezett fél írja alá.”

Fentiekből következik az, hogy teljesen mindegy az, hogy a bankok, a közjegyzők miként igyekeztek okiratukba foglalni az Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatos tényeket, melyek nem felelnek meg a valóságnak, talán az adósok által aláírt Általános Szerződési Feltételek okiratot szíveskedjenek felmutatni ahhoz, hogy ezt a témát tovább vitassuk.

Addig pedig nincs szükség arról beszélni érvényes-e vagy érvénytelen-e a kölcsönszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek nevű banki alkotás, hiszen helyesen mondta a Kúria azt, hogy létre nem jött szerződésnek érvényességének vizsgálata szóba sem kerülhet.

Tudva azt, hogy a Kúriai PK Véleményben is megemlített C-472/10 Európai Bírósági Ítéletről még májusban a Bankszövetség Vezető Jogtanácsosától kezdve Dr. Binder István PSZÁF szóvivő is szektorelméletet gyártott annak cáfolatára, hogy ennek a bírósági döntésnek semmi köze a kölcsönszerződésekhez, szerintem most is, ezzel az alakisági problémával kapcsolatosan is találékonyak lesznek. Tudom.

Mondjuk olyanokra készülök részükről, hogy amennyiben az OTP faliújságára a 25 oldalas Általános Szerződési Feltételeket kifüggesztették, és előtte elvonult az adós, akkor ez ennek az okiratnak aláírását is jelenti az adós részéről. Sokkal különb magyarázat nem lehetséges, de ők természetesen ezt soha sem fogják belátni.

==========================

II.

2/2012. (XII. 10.) PK Vélemény egyetlen helyen sem említi a devizaalapu, vagy deviza kölcsön kifejezetést, csupán fogyasztói szerződésről beszél.

Ellenben a bírósági eljárásokban követendő útmutatások elsősorban az úgynevezett devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélések miatti eljárásokban merülnek majd fel, ezért indokolt előbb tisztázni azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések ténylegesen, tartalmuk szerint milyen szerződésnek minősülnek.

Ptk. 7. §-hoz fűzött indokolás:

Sokszor vitás, hogy a jogvita polgári jogi természetű-e, illetve, hogy elbírálására a bíróságnak van-e hatásköre. Általános szabály, hogy a szerződéseket nem a használt kifejezések, hanem valóságos tartalmuk szerint kell minősíteni.

Ebből kiindulva indokolt a Nemzeti Bank Felügyelőbizottsága tagjának, Varga Istvánnak a Magyar Rádióban

·                Alábbi helyen - Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

meghallgatható előadásából az alábbiakat felidézni:

„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van.”

---------------------------

Világosan tudtunkra adta azt a bankszakmában járatos kiváló képességű tudós- közgazdász ekként, hogy sem deviza, sem devizaalapú kölcsönszerződésekről nincs, nem lehet szó annak ellenére, hogy a szerződéseket készítő bankok igyekeznek minden erővel félrevezetni az adósokat.

Ezt tudva soha nem volt kétségem afelett, hogy a valóságos tartalma a hamisan megnevezett szerződéseknek az alábbi törvényhelynél kerül meghatározásra:

231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Indokolás:

Nincs akadálya annak, hogy a felek a pénztartozást ne a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben, hanem külföldi pénznemben vagy aranyban határozzák meg. Az általános szabály szerint az ekként kirótt tartozás összegét a fizetés helyén és időpontjában fennálló árfolyam alapján át kell számítani, de a felek ettől eltérően külföldi pénznemben vagy aranyban való teljesítésben is megállapodhatnak.

Az adósok annak reményében, hogy alacsonyabbak a kamatok a devizaalapúnak mondott szerződéseknél mint a forintalapú szerződéseknél, ezért tudomásul vették azt, hogy ilyen szerződéssel valamilyen értékálló deviza sorsától teszik függővé a későbbi törlesztő részletük nagyságát.

Tehát abban az arányban, ahogy a forinthoz képest a választott devizaárfolyama változik, a tőketörlesztésnél lesz változás, míg abban az arányban, ahogy a választott deviza referenciakamata a kölcsönszerződés időpontjában meglévő referenciakamathoz változik, a kölcsönnel kapcsolatos kamatfizetési kötelezettség is változik az alábbi iránymutatást is figyelembe véve:

„2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamat is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként tovább ad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nem Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.”

Közölte ezt folyamatosan 2006-ban, majd 2008-ban is a PSZÁF, azt pedig nyugodtan mosolyogjuk meg, hogy éppen a Pénzügyi Szervezeti Állami Felügyelete segítette talán legjobban a banki hazugságokat arról, hogy mennyit kell fizetnie azért a devizáért, amiről Varga István már megállapította azt, hogy ilyen soha nem létezett. A hiszékeny adósok pedig elhitték azt, hogy ez valóban így fog történni.

A nagy humbug bejött a bankoknak a minősíthetetlen hatalmi elit hathatós támogatásával.

Róna Péter szavait idézem:

2006-tól kezdve kétségbeesetten írtam és nyilatkoztam a devizahitelezés leállításáért, amiért meg is kaptam a "kókler" minősítést a devizahitelezés megalkotóitól.

Kik voltak ők? Hát Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsúti Péter. Ki dolgozta ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nem, hogy nem vetett véget, hanem egyenesen szentesítette a "terméket"? Hát Oszkó Péter és Felcsúti Péter.

Az, hogy ez a disznóság és az abból fakadó tragédiák megtörténhettek szeretett hazámban számomra egy feldolgozhatatlan személyes kudarc volt, hiszen pont az én szakmámról volt szó. És az, hogy azok, akik személyesen felelősek mindezért, akik több mint egy millió embert fosztottak meg mindenüktől képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani.

--------------------------------

[A levél megkurtítva]  Egész levél megtekintése

2 melléklet — Az összes melléklet letöltése (tömörítve: )  

Az ördög és a tömjénfüst.doc 352 KB   Megtekintés   Letöltés

Kúriai végső PK Vélemény.doc 157 KB   Megtekintés   Letöltés