Hasznos volt az Európa Bírósági döntés
A február 21-i Luxemburgi döntés után fordultam az alábbi
kérelemmel a Kúria Elnökéhez azért, mert szerintem bebizonyosodott az, hogy
minden közjegyzői záradékkal kezdeményezett végrehajtási eljárás törvénytelenül
és tisztességtelenül folyik, illetve folyt az eddigiekben is.
Azt
javaslom az érdekelteknek, hogy iratom egy másolatával tájékoztassák azokat a
közjegyzőket, akik ezekben a végrehajtási eljárásokban közokiratok készítése
folytán részt vesznek, és amennyiben már elkészítették iratukat, akkor az
iratomban felsorolt okok miatt a végrehajtási záradékot töröljék.
Siófokon
2013. február 25. napján
Léhmann
György
-----------------------------------------
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Kúriai Elnök Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Kúriai Elnök
Úr!
2012. II.G.1.65. sajtóközleményben tudatta a
Kúria azt, hogy
“A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke a
Kúria Elnökének címzett, 2012. szeptember 6-ai keltezésű levelében
jelezte, hogy eltérő az eljáró bíróságok gyakorlata az idegen pénznemben
meghatározott pénzkövetelésről kiállított közjegyzői okiratok végrehajtási
záradékkal való ellátása tekintetében.”
majd a megkeresésnek eleget téve a Kúria a következő
álláspontját közölte:
„A Kúria álláspontja szerint viszont az a megoldás,
hogy a végrehajtást elrendelő szerv (bíróság, hatóság, közjegyző)
a végrehajtható okiratban feltüntetett devizaösszeget a szerződés
megszűnésekor, illetve a végrehajtási kérelem benyújtásakor érvényes
devizaárfolyam alkalmazásával átszámítja forintösszegre, nem felel meg a
törvényi rendelkezéseknek, mert a Ptk. 231.§-ának (2) bekezdése
szerinti fizetés akkor fog megtörténni, amikor a végrehajtandó pénzkövetelést a
végrehajtást kérőnek teljesítik, vagyis tipikusan akkor, amikor a végrehajtó a
behajtott összeget kifizeti a végrehajtást kérőnek”
1./ Ennek a Kúriai
állásfoglalásnak megfelelően az ide mellékelt, közjegyző által készített
közokirattal példázva készülnek banki felkérésekre a felmondást is tartalmazó,
„Tanusítvány” nevű, illetve ezek alapján ezt követően pedig „Közjegyzői
Záradék” végrehajtható okiratok.
Alábbi kérelmem indokolásához szükségesnek tartom a
becsatolt okiratban lévő, de általánosítható tartalmú közokiratnak néhány
adatát ismertetni az alábbiak szerint:
ERSTE Bank Hungary Zrt hitelező
eszerint 2007. március 8. napján kötött kölcsönszerződést adósokkal és a
közokirat szerint 68.249 CHF svájci frank összegű kölcsönt nyújtott.
Ezt követően megállapítja a közokirat azt, hogy
„A Kölcsönszerződésnek a felmondásra
vonatkozó rendelkezései szerint a Hitelező bármely kötelezettség nem
teljesítése esetére kikötötte az azonnali hatályú felmondási jogát a teljes
tartozás lejárttá tételével.”,
majd az irat 2. pontja teljes terjedelmében a következőket
tartalmazza:
„Adósok a szerződést megszegték,
a Kölcsönszerződés I-IV részében foglalt fizetési kötelezettségüknek
felszólítás ellenére nem tettek eleget, ezért az 1. pontban
megjelölt Kölcsönszerződést a Hitelező – hivatkozással a Polgári Törvénykönyv 525.
§ 1. bekezdés e. pontjára azonnali hatállyal felmondja és
az adósok teljes tartozását lejárttá teszi.
A Hitelező felszólítja az Adósokat, hogy a jelen
felmondási nyilatkozat kézbesítésétől számított 8 napon belül a fennálló teljes
tartozásukat egyenlítsék ki, ellenkező esetben a Hitelező követelését a
zálogszerződés, valamint a Ptk. 257. § alapján a zálogtárgy végrehajtás
mellőzésével történő értékesítésével vagy bírósági végrehajtási eljárás
megindításával fogja érvényesíteni, tovább sor kerülhet a követelés értékesítésére
is. A követelés érvényesítésével kapcsolatos minden felmerülő költség az
Adósokat terheli
majd az irat 2. pontja teljes terjedelmében a következőket
tartalmazza:
„Adósok a szerződést megszegték,
a Kölcsönszerződés I-IV részében foglalt fizetési kötelezettségüknek
felszólítás ellenére nem tettek eleget, ezért az 1. pontban
megjelölt Kölcsönszerződést a Hitelező – hivatkozással a Polgári Törvénykönyv 525.
§ 1. bekezdés e. pontjára azonnali hatállyal felmondja és
az adósok teljes tartozását lejárttá teszi.
A Hitelező felszólítja az Adósokat,
hogy a jelen felmondási nyilatkozat kézbesítésétől számított 8 napon belül a
fennálló teljes tartozásukat egyenlítsék ki, ellenkező esetben a Hitelező
követelését a zálogszerződés, valamint a Ptk. 257. § alapján a zálogtárgy
végrehajtás mellőzésével történő értékesítésével vagy bírósági végrehajtási
eljárás megindításával fogja érvényesíteni, tovább sor kerülhet a követelés
értékesítésére is. A követelés érvényesítésével kapcsolatos minden felmerülő
költség az Adósokat terheli.”
A közokirati – Tanúsítvány – része az iratnak
pedig azt tartalmazza, hogy adósoknak tartozása 2013. január 29. napján a
következő:
75.227,51 CHF – svájci frank tőke,
3.600,02 CHF – svájci frank esedékes ügyleti
kamat,
406,57 CHF – svájci frank
késedelmi kamat,
1.158,85 CHF – svájci frank kezelési költség,
Összesen 80,392,95 CHF – svájci frank
----------------------------------
2./ 2013. február 21-én az Európa
Bíróság az alábbi,
C‑472/11. sz. ügyben,
az
EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal
iránti kérelem ügyben, a Fővárosi Bíróság (jelenleg Fővárosi
Törvényszék) (Magyarország) a Bírósághoz 2011. szeptember 16‑án érkezett, 2011.
június 16‑i határozatával előterjesztett
a
Banif Plus Bank Zrt.
és
Csipai Csaba, Csipai Viktória között
folyamatban lévő eljárásban hozta meg ítéletét, melynek rendelkező része
a következő:
„a
Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) A fogyasztókkal kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i
93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és
7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely
szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti
bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó
következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó
az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal
a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel
tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a
peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a
nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint
kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.
2) A nemzeti bíróságnak
az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen
tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a
szerződés minden egyéb feltételét.”
Ennek
az Európa Bíróság előtt folyamatban volt eljárásban vizsgált egyedi, Fővárosi
Törvényszék előtti peres eljárásnak előzménye a Bíróság indokolása szerint a
következő volt:
11 2006.
június 16‑án Csipai Cs. kölcsönszerződést kötött a Banif Plus Bankkal,
amelynek lejártát 2012. június 15‑ben határozták meg.
12 A
Banif Plus Bank által előre kidolgozott szerződés 29. pontja akként
rendelkezett, hogy ha a szerződés az adós szerződésszegése vagy felróható
magatartásának következtében bármely ok miatt kerül a futamidő lejárta előtt
felmondásra, akkor a kamatokon és a költségeken kívül az adós az összes
hátralévő törlesztő részlet összegét is köteles megfizetni.
A
megfizetendő törlesztő részletek a tőkeösszeg mellett ügyleti kamatrészt és
biztosítási díjat is magukban foglaltak.
13 Csipai Cs.
utoljára a 2008. februári törlesztő részletet fizette meg. A Banif Plus Bank
ezért felmondta a szerződést, és kérte az adóst az annak 29. pontja
értelmében hátralévő törlesztő részletek megfizetésére. Mivel
Csipai Cs. nem tett eleget e kérelemnek, a Banif Plus Bank keresetet
indított ellene, valamint – a családjog szabályaira alapozva – a
felesége ellen.
14 A
Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte folyamatban
lévő eljárásban tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e
29. pont tisztességtelen, és felhívta őket, hogy ezzel kapcsolatban
nyilatkozzanak. Csipai Cs. arra hivatkozott, hogy túlzottnak látja
a Banif Plus Bank követelését, és csak a tőkeösszeget ismeri el alapos
követelésnek. A Banif Plus Bank vitatta a szóban forgó feltétel tisztességtelen
jellegét.
Majd
a következők szerint érvelt az ítélet rendelkező részére vonatkozóan az Európa
Bíróság:
22
E megfontolások fényében mondta ki a Bíróság, hogy a nemzeti
bíróság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési
feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó
vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet (lásd többek között a
fent hivatkozott VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet 49. pontját és a
fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet
42. pontját).
32 Az
alapjogvitában szereplő azon nemzeti szabály, amely szerint a semmisségi okot
hivatalból észlelő bíróság köteles erről tájékoztatni a feleket, és lehetőséget
biztosítani számukra, hogy nyilatkozzanak az érintett jog szerinti érvényesség
hiányának esetleges megállapításával kapcsolatban, megfelel e követelménynek.
Iratom 1.
pontjában írtak szerint eljáró, végrehajtható okiratot – közjegyzői záradék –
készítő közjegyző ennek a tevékenységének végzése során igazságszolgáltatási
tevékenységhez kapcsolódó ugyanolyan tevékenységet folytat, mint a bíróság a
bírósági záradék kibocsátása során, ennél fogva
az
Európa Bíróságnak fenti rendelkezései a magyar közjegyzőknek végrehajtási
záradék készítésével kapcsolatos eljárására is irányadók.
Iratom
további részében bizonyítom azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésekből
fakadó banki követeléseknek végrehajtási eljárásához elkészített közjegyzői záradék
a fenti Európa Bíróság rendelkezéseinek betartása esetén ellentétes a
Magyarország által elfogadott Európai Irányelvekkel.
----------------------------------
3./ Iratom első pontjában
példaként felhozott, Erste Bank Hungary Zrt. által diktált
Kölcsönszerződés VI. pontja a következőképpen rögzíti az idézett közjegyzői
okiratba foglalt felmondással kapcsolatos szerződési feltételeket:
„1./ A Bank jogosult a jelen
kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és a teljes kölcsöntartozást,
járulékaival együtt lejárttá tenni, az Adós pedig köteles a felmondással
esedékessé tett tartozást a felmondás közlésével egyidejüleg – ha
abban más határidő nem szerepel – a Banknak megfizetni, ha Adósok
bármelyike, vagy a Készfizető kezes súlyos szerződésszegést követ el.
2./ Súlyos szerződésszegésnek
minősül különösen a Ptk. 525. §-ában , valamint a jelen
szerződésben, valamint az Üzletszabályzatban foglalt esetek, így különösen
- ha az adós a jelen
szerződésben (különösen a III. fejezetben) foglalt bármely
fizetési kötelezettségét nem teljesíti, vagy …”
Ugyanezt az OTP Jelzálogbank Zrt által diktált
Kölcsönszerződés V.1. pontja a következőképpen írja:
„A Hitelező a jelen
kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani és a teljes
kölcsöntartozást, valamint járulékait esedékessé tenni, az
Adósok pedig egyetemlegesen kötelesek a felmondással esedékessé tett teljes
tartozást – ha a felmondásban más határidő nem szerepel –a felmondás közlésével
egyidejűleg a Hitelezőnek megfizetni, ha
a./ az Adósok vagy a
Zálogkötelezettek a jelen szerződés alapján őket terhelő valamely
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződés – az adósi
fizetési késedelmet is ideértve – megszegik, vagy…
---------------------
Ezeknek a szerződési feltételeknek alapján elkészült
Felmondás és Tanúsítvány nevű közjegyzői okirat alapján pedig egy másik
közjegyző szintén közokiratba foglaltan elkészíti a végrehajtás
elrendeléséhez szükséges közjegyzői záradékot úgy,hogy
az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgyai
felsorolásánál általában
„minden fellelhető követelés,
ingóság”
„minden fellelhető
ingatlan”
szavakat használja.
================
4./ Az előző pontban
ismertetett, kölcsönszerződésbe foglalt felmondási okoknál feltűnik az, hogy
sem az OTP, sem az ERSTE Bank nem említi azt, hogy a Ptk-nak mely szakaszára
alapítják felmondási jogukat, ellenben a Felmondást és Tanúsítványt
megszövegező közjegyző megjelöli jogi alapként a
Polgári Törvénykönyv 525. § 1. bek. e. pontját.
Teljes terjedelmében ez a szakasz a következő:
525. § (1) A
hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a) a kölcsönnek a szerződésben
meghatározott célra fordítása lehetetlen;
b) az adós a kölcsönösszeget a
szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;
c) a kölcsönre nyújtott biztosíték
értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem
egészíti ki;
d) az adós vagyoni helyzetének
romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön
visszafizetésének lehetőségét
;
e) az adós más súlyos
szerződésszegést követett el.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, az
(1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a
kölcsönt, ha
a) az adós hitelképtelenné válik,
b) az adós a pénzintézetet a kölcsön
összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával
vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a
megállapítását befolyásolta;
c) az adós a kölcsön fedezetével,
biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot -
figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a
szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási
kötelezettségét megszegi.
-----------------------------
A Közjegyző által pontosított jogszabályhelynél – 525. §
1. bek. e. pont - a „Sulyos” szó használata nem teszi
lehetővé azt, ahogy az Erste Bank és OTP Bank által diktált szerződések
szerinti bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti,vagy
valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, illetve
feltételek miatti banki felmondási lehetőséget.
A bármely lehet egy
forintos fizetési kötelezettség nem teljesítése is és egy napos késedelem is,
valamint a valamely kötelezettség is lehet a közhasználat szerint
ugyanez.
A törvény pontosan meghatározza az egyéb
kötelezettség mértékét ahhoz, hogy mikor lehessen a legsúlyosabb
jogkövetkezményt alkalmazni, ezt megsértve a szerződésbe foglalt kötelezett
késedelmével kapcsolatos felmondási ok törvénybe ütköző és semmis.
--------------------------------
5./ Természetesen kétségbe vonom fentiektől függetlenül is a
bankoknak azt a jogát, hogy az adós fizetési késedelme esetén felmondási
jogukat gyakorolhatnák bármilyen súlyosság esetén is azért, mert a Ptk. 300.
§ ezt a problémát más jogkövetkezményekkel rendezi:
300. § (1) A
jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e
- követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat
a szerződéstől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez
fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek
megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva
meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy ha a
jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is
eredménytelenül telt el.
Indokolás: Az elállás a
szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontja. Ilyenkor
a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 320. § (1)
bekezdés; Ptk. 319. § (3) bekezdés].
------------------------
301.
§ (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor
is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon
érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a
tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll,
ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Törvényen alapuló eljárás esetén tehát az
esetben, amennyiben banki hitelezésnél az adós nem fizet, illetve késedelembe
esik, és emiatt a bank eláll a szerződéstől, akkor a szerződés annak
aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg a felek által már
teljesített szolgáltatásoknak visszaadásával.
Iratom első pontjában ismertetett kölcsönszerződéstől
ott írt 2013. január 29-i banki elállása esetén tehát a felvett 68.249 CHF-nek
visszaadáskor számítandó forintösszegét kell úgy visszafizetni bank felé az
adósnak, hogy a svájci frank összegbe beszámítja az adós az általa kifizetett törlesztő
részleteknek fizetésekor átszámítható svájci frank összegét, majd a
különbözetet a teljesítés időpontjában átszámítják forintra.
Utóbbinak pontos összegére a közjegyzői okiratokban nincs
adat, ezért alappal feltételezhető az, hogy banknak törvényes, egyoldalú
elállás joga helyett az a kikötése a szerződésben, hogy törvényt sértve a
szerződésnek egyoldalú felmondásának jogát kötötte ki – számára előnyt
jelentett.
A leírt körülmények között ez a szerződési feltétel a
törvénysértésen túl tisztességtelen is a Ptk. 209. § 1. bek-e alapján.
===================
Végrehajtás elrendeléséhez szükséges végrehajtási záradék
kibocsátása során az eljáró közjegyzőnek ugyanúgy kellett volna eljárni, mint
ahogy a 3. pontban írt C-472/11. számú Európa Bírósági ítélet indokolása
szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság eljárt:
14. A Pesti Központi
Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban
tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e 29. pont
tisztességtelen, és felhívta őket, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozzanak.
Tudta, vagy tudnia kellett volna eljáró közjegyzőnek
a ténytanúsítványnak nevezett közokiratból azt, hogy törvénytelen,
tisztességtelen az a szerződési feltétel, melynek alapján a bank kérelmezte
közjegyző által megfogalmazni a felmondását.
Tudta, vagy tudnia kellett volna azt, hogy törvényi
feltételek esetén – Ptk. 300. § - semmi akadálya nem lett volna a banknak a
szerződés megszűnését kérni elállással törvényesen.
Tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a 93/13
EGK Irányelv rendelkezései nem tűrik el azt a bírói, közhatalmi
magatartást, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói szerződést kötő
félnek ne nyújtsanak az aránytalanságok kiküszöbölésére segítséget:
“A fogyasztókkal kötött szerződésekben
alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK
tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének
(1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel
tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy
levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia,
hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését
kérő nyilatkozatot tegyen”
De nem csak az Uniós előírásokat hagyja figyelmen kívül
fentiekből kiindulva a közjegyzői záradékot készítő közjegyző, hanem az alábbi
törvényi előírást is:
1991. évi XLI. törvény a
közjegyzőkről
3. § (1) A
közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel
nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez
kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére
irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása
során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok,
köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni.
Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
Fentiekre tekintettel
k é r e m
T. Kúriai Elnök Urat, hogy
foglaljon állást T. Kúria
kérelmemnek megfelelően akként, hogy a devizalapu
kölcsönszerződéseknek felmondását és közjegyzői záradékolást tartalmazó
közokiratoknak elkészítése során eljáró közjegyzők
fokozottan legyenek figyelemmel a 93/13. EGK Irányelv
követelményére
a 2013. február 21-én kihirdetett Európa Bírósági
C-472/11.számu ítéletnek megfelelően.
Siófokon 2013. február 25. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?