DR. LÉHMANN
GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
SZABADULÁS A BANKOK FOGSÁGÁBÓL
(ECHO TV „Kiút többszemközt” 2012. május
19-i adásához)
Három héttel
ezelőtt, április 26-án hozta meg C-472/2010. szám alatt Luxemburgban az Európai
Bíróság azt az ítéletet, mely a Pest Megyei Bíróságnak 2010. szeptember 29-i „előzetes
döntéshozatal iránti” alábbi kérelmét is elbírálta:
2) Értelmezhető‑e az [irányelv 3. cikkének
(1) bekezdése, figyelemmel e 3. cikknek az irányelv melléklete
1. j) és 2. d) pontjával összefüggésben értelmezett
(3) bekezdésére] akként, hogy amennyiben az eladó vagy a szolgáltató a
szerződési feltételek egyoldalú módosítását az árváltoztatási módszer
egyértelmű leírása és a szerződésben feltüntetett érvényes indok nélkül köti
ki, az ipso jure tisztességtelen szerződési kikötés?”
Ennek a kérelemnek elbírálásáig a
Pest Megyei Bíróság az előtte folyamatban lévő peres eljárást felfüggesztette
azért, hogy az Európai Bíróság döntésétől függően folytathassa, illetve
bírálhassa el az ügyet.
Az Európai Bíróságnál
kezdeményezett ilyen eljárások célját az Európai Bíróság a következőkben
határozza meg:
„A
közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá
az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami
bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz
fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan
meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellenőrizhessék, vajon
ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban.”
Tekintettel arra, hogy a Pest
Megyei Bíróságnak kérdésfeltevéséből következően előtte olyan peres ügy zajlik,
melyben vitatott szerződésben eladó vagy szolgáltató egyoldalú árváltoztatási
lehetőségét a módszer egyértelmű leírása és érvényes indok nélkül kötötték ki, a
Pest Megyei Bíróság arra várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar és
Európai közösségi jogszabályok egyidejű vizsgálata alapján megállapítható-e
ipso jure – „A jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag minden
további nélkül”– tisztességtelennek ez a szerződési kikötés.
Erre a kérdésre adott válasza az
Európai Bíróság ítéletének rendelkező részébe foglaltan a következő:
„Ezen értékelés keretében e
bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között
– amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi
kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg
meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt
kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg,
illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a
szerződés felmondására.”
Tekintettel arra, hogy a „fogyasztói
szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről” szóló
Legfelsőbb Bírósági 2/2011. (XII.12.) PK vélemény az alábbi
rendelkezései összhangban vannak az Európai Bíróságnak idézett rendelkezésével,
„2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az
egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a
felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor
tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést
megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a
fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a
feltételt.
3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.”
3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.”
vita nem lehet arról, hogy a
Magyarországon megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt,
bankoknak az adósok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos egyoldalú
szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel akár a szerződésbe, akár
az Általános Szerződési Feltételekbe foglaltan is – tisztességtelen.
Azért
tisztességtelen vitathatatlanul, mert az Európai Bírósági ítélet szóhasználata
szerint ez a szerződési feltétel akár díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és
érthetően fogalmazták‑e meg követelménynek, akár a fogyasztók jogosultak‑e a
szerződés felmondására.” követelménynek nem felel meg,
akkor tisztességtelen.
Abból kiindulva, hogy a bankoknak
alábbiak szerint, és valamennyi szerződésben hasonló módon fogalmazzák meg ezt
a szerződési feltételt:
„A Bank az
ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési feltétel
egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények
bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei
vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a
Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében,
alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a
jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a
pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a
bankközi hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért
vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve
az Adós hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást
is, valamint a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati
tényezőinek változása.”
Ha ehhez hozzátesszük az Európai
Bíróság ítéletének alábbi megállapításait is,
„28. Következésképpen az irányelv
3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során
alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és
érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy
szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
vonatkozásában”
akkor könnyen belátható a
vitathatatlanság állítása.
A másik feltételnél abból
kiindulva, hogy ritka kivételtől eltekintve a bankok által diktált devizaalapú
kölcsönszerződésekben nem tették lehetővé az adósok számára az egyoldalú
felmondási jogot arra az esetre, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosítása
folytán megállapított adósi díjtételekkel az adós nem ért egyet, illetve a
ritka kivételek esetén pedig a szerződésnek adósi felmondási lehetősége esetére
15 napos határidővel a még fennmaradó kölcsöntartozás visszafizetését
feltételként határozzák meg.
Figyelmen kívül hagyva a Ptk.
227. §-ban írtakat:
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
A (2)
bekezdés a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmisségének kógens
szabályát tartalmazza. Megállapításának feltétele, hogy a lehetetlenség a
szerződéskötés időpontjában álljon fenn. A lehetetlenség kategóriája
többféleképp osztályozható. Megkülönböztethetünk jog és fizikai, objektív és
szubjektív, természeti és érdekbeli (gazdasági) lehetetlenséget.
A részleges lehetetlenség rendszerint az egész jogviszonyra kihat, hacsak a
felek a lehetséges részre önmagában nem szerződtek volna.
A banki
ügyeskedés a gazdasági lehetetlenséget figyelmen kívül hagyva mint jól látható,
nem vezethet így sem eredményre.
Ez pedig azt jelenti, hogy bár
elég lenne az Európai Bíróság ítéletében meghatározott feltételek közül egynek
is megvalósulni ahhoz, hogy az adósok díjmegállapítását lehetővé tevő banki
egyoldalú szerződésmódosítási feltétele tisztességtelen legyen, de a bankok
által diktált szerződésekben mindkét feltétel megvalósult ehhez.
---------------------------------
A fentiek szerint részletezett
tisztességtelenség jogkövetkezményével is foglalkozik az Európai
Bíróság ítélete a következők szerint:
1993.
április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv
8.
Az irányelv 6. cikke kimondja:
„(1)
A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó
vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti
jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra
nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető,
a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.
Ebből következik a bankok
fogságában lévő adósok jogi lehetőségének mikéntje arra, hogy hozzájussanak
mindahhoz, amihez a bankok tisztességtelen szerződési feltétele nélkül már a
szerződésük megkötése óta hozzá kellett volna jutniuk.
Ugyanis „ipso
jure” nem került megállapításra az Európai Bíróság által az, hogy még
az általunk ismert mértéktelenül tisztességtelen banki szerződésmódosítási
feltételnek jogkövetkezményeit az adós bírósági eljárás nélkül levonhassa, és
mondhassa azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás folytán keletkező
kötelezettségeit márpedig nem teljesíti.
Ahhoz, hogy ezt mondhassa az adós
a banknak, mindenképpen olyan bírósági peres eljárást kell indítania, melyben a
bíróság megállapítja a szerződési feltétel tisztességtelenségét, illetve a
tisztességtelenségre tekintettel ennek a szerződési feltételnek semmiségét:
„Ptk.209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként
a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél
megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként
a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által
egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen
kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet
hivatkozni”
Az ilyen per megindítására
lehetséges közérdekű perre Magyarországon a közérdekű perre jogosultak
alkalmatlanok az elmúlt év december 15-i Kormány-Bank paktum alábbi
tartalmából kiindulva:
“Dr. Matolcsy György Pleschinger Gyula
Miniszter Államtitkár
A Magyar Kormány képviseletében
Miniszter Államtitkár
A Magyar Kormány képviseletében
Dr. Patai Mihály Gyuris Dániel
Elnök Alelnök
A Magyar Bankszövetség képviseletében
A Magyar Bankszövetség kibővített
Elnökségének egyetértő támogatásával
AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe; Budapest Bank Nyrt.; CIB Bank Zrt.; ERSTE Bank Zrt.; FHB Bank Nyrt.; K&H Bank
Zrt.; MKB Bank Zrt.; Raiffeisen Bank Zrt; UniCredit Bank Hungary Zrt.; OTP Bank Nyrt.;
Magyarországi Volksbank Zrt.
TÁ R G Y A L Á S I JE G Y Z Ő K Ö N Y V
Preambulum
T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek az ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése iránt, továbbá,
Elnök Alelnök
A Magyar Bankszövetség képviseletében
A Magyar Bankszövetség kibővített
Elnökségének egyetértő támogatásával
AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe; Budapest Bank Nyrt.; CIB Bank Zrt.; ERSTE Bank Zrt.; FHB Bank Nyrt.; K&H Bank
Zrt.; MKB Bank Zrt.; Raiffeisen Bank Zrt; UniCredit Bank Hungary Zrt.; OTP Bank Nyrt.;
Magyarországi Volksbank Zrt.
TÁ R G Y A L Á S I JE G Y Z Ő K Ö N Y V
Preambulum
T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek az ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése iránt, továbbá,
T E K I N T E T T E L A R R A
, hogy a Felek egyaránt elkötelezettek a lakossági deviza-
jelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése iránt,”
jelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése iránt,”
Abban az országban, ahol a
Kormány éppen úgy elkötelezett az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése
iránt, mint az a tíz bank, amelyik Európában példátlanul tisztességtelenül
bánik a velük szerződéses viszonyban álló állampolgárokkal, valamint
abban az
országban, ahol az adósok megkérdezése nélkül a Kormány azokkal a bankokkal
együtt akar könnyíteni ezek által a bankok által tisztességtelen módon
kétségbeesésbe belekergetett adósok helyzetén,
abban az
országban ne segítsen képmutató módon egyetlen állami szerv sem semmiben az
adósokon.
A rühes macska jut eszembe az
ilyen segítségnyújtásról.
-------------------------------
Egyetlen módja maradt a probléma
megoldásának, a bíróság rendes eljárása.
Természetesen tisztában vagyok
azzal, hogy a többszázezer szerződés semmis szerződési feltételének
megállapítására irányuló peres eljárás a bíróságok számára komoly nehézséget
okozhat, illetve azzal is, hogy ha tegnap megszülettek volna az ítéletek, már
akkor is későn lennének.
A
pertársaságnak ennek ellenére azért vagyok ellenére, mert ahány felperes lenne
a közös keresetlevélben az annyi féle tényállás ismertetést igényelne a bíróság
munkáját jelentősen nehezítve, majd erre a nehézségre tekintettel akár egy évet
is csúszhatna az ítélet meghozatala.
Célom most az, hogy a
legrövidebb időn belül a bíróságnak a legegyszerűbb módon ítéletet lehessen
hozni úgy, hogy ennek az ítéletnek alapján az adósok indokolatlan
részletfizetési kötelezettsége megszűnjön.
Ebből következően semmi mást
nem javaslok ebben a peres eljárásban igényelni az adósoknak csak azt, amit az
április 26-i luxemburgi bírósági ítélet alapján immár elegendő alappal
igényelhet.
Kérni azt
ítélettel azt, hogy a banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltétel
semmis, és kérni azt megállapítani, hogy a semmiség jogkövetkezményeként a
szerződés megkötésétől kezdődően kötelezettség az adósokat az egyoldalú
szerződésmódosítás alapján nem terheli.
Természetesen attól függően, hogy
esetleg felmondás, végrehajtás alatt áll már az ügy, illetve opciós, vagy
kényszerértékesítéssel kapcsolatos szerződések is felmerülnek, vagy már
bekövetkezett a károsodás, változnak a konkrét performák, de határozottan
ellenzem azt, hogy bármiféle egyéb, akár a kezelési költséggel, akár az
eladási-vételi árfolyamkülönbséggel, akár bármiféle egyéb problémával
kapcsolatos kérelmet a bíróság felé most előterjesszenek.
Amennyiben
elérem azt, hogy az egyenkénti peres eljárások ekként induljanak, úgy sablon
keresetlevelek elbírálását sablon ítélettel szerintem két tárgyalás alatt
reálisan elérhetjük.
Az elsőfokú ítélet birtokában
pedig ezt követően már kellő jogalappal tájékoztathatja az adós a bankot, hogy
a keresetlevélben írtak alapján történt számolás eredményeként milyen összegű
túlfizetés miatti követelése áll fenn adós álláspontja szerint a bankkal
szemben, illetve ezt a túlfizetési összeget figyelembe véve semmis szerződési
feltételt figyelmen kívül hagyva általa megállapított törlesztési összeg
alapján bejelenti az adós azt, hogy milyen időtartamra nem esedékes jövőben
részéről a törlesztő részlet fizetése.
Ezek után két
eset lehetséges. Vagy tudomásul veszi a bank az adós közlését, vagy nem.
Természetesen végezhet a bank is hasonló módon elszámolást, majd ezt követően
írásban egy darabig elvitatkozhatnak a felek egymással a fizetendő összeg
felett, de ha a banknak végül nem tetszik az adós által történt elszámolás,
akkor a bank indíthat pert. Mert ugye az megy perre akinek az érdekében áll…
Ha pedig elkezd fenyegetőzni a
bank szerződés felmondásával, eszébe kell juttatni az Európai Bírósági ítélet
alábbi megállapítását:
„ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával
is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a
feleket.”
És ebben az újabb, bank által
indított perben pedig az adós alperesként minden olyan problémáját is
felvetheti, érvényesítheti, amit az általa indított peres eljárásban nem tett
meg.
Csak egyet ne
tegyen az adós. Soha ne menjen be a bank irodájába egyeztetés végett. Az a
bank, amelyik Európában páratlanul tisztességtelen módon járt el már a
szerződéskötéskor az Európai Bírósági ítélet alapján is, szerintem soha nem
lesz tisztességes egyetlen adóssal szemben sem.
------------------------------
Fentiek szerint foglaltam össze
azokat a szempontokat, amik alapján most legcélszerűbbnek tartanám adósok
részéről a bankok fogságából történő szabadulást.
Tudomásul veszem azt, ha mások
másként gondolkoznak, de kérem őket, hogy javaslataikkal ne keressenek meg azért,
mert feltehetőleg sok időm jövőben a következők szerinti ügyvállalásaimra
tekintettel nem lesz.
=====================
II.
Az Adósok nagy, az üggyel
foglalkozó ügyvédek csekély számára tekintettel azok számára, akik
egyetértenek velem a fentiek szerinti ügyintézéssel, a következőkkel folytatom
az ismertetést.
Az általam javasolt perekre
vonatkozón a Polgári Perrendtartás többek között az alábbiakat rendeli:
k)53 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége
tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.]
indított perek;
Az általam javasolt ügyekkel
kapcsolatosan ebből a rendelkezésből következően a végrehajtás megszüntetése
iránti peres eljárásokat kivéve valamennyit a korábban Megyei Bíróság néven
ismert bíróságok közül a következő szabály szerint kiválasztott előtt kell
megindítani:
36. § (1)81(2)82 A gazdálkodó
szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti
pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg
lehet indítani.
A törvényszék előtti eljárásokra
nézve pedig néhány hónapja az alábbi rendelkezés lépett hatályba:
„73/A. §122 (1) A jogi képviselet kötelező:
b. a
törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben,
a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is”
Mivel tehát törvényszék előtt
lehet a végrehajtás megszüntetése iránti pert kivéve valamennyi általam
javasolt pert megindítani, ez utóbbi jogszabályi rendelkezés miatt nem
lehetséges ügyvédi képviselet igazolása nélkül a pereket megindítani.
Függetlenül attól, hogy az
előzőekben már leírtak szerinti rendkívül egyszerű jogi megítélésű ilyen perekben
tartandó tárgyalásokon az ügyvéd személyes jelenlétét teljes egészében
feleslegesnek tartom, akár a felek távollétében is tud a bíróság dönteni a
becsatolt okiratok alapján szerintem, ügyvédi meghatalmazást csatolni a fenti
jogszabályhely szerint ennek ellenére a keresetlevelek bírósághoz történő
továbbításakor kell. Ennek a problémának a megoldása végett az alábbiak szerint
kívánok ténykedni.
-------------------------------
Ebben az iratomban részletesen
leírom a mellékletekben megküldött valamennyi keresetlevél minta kitöltéséhez
szükséges, és egyéb kellékekkel kapcsolatos tudnivalókat, és ennek alapján mód
van arra, hogy az az adós, aki a peres eljárás megindítása mellett dönt,
otthoni segítséggel, vagy anélkül a bíróság számára befogadható, tárgyalásra
alkalmas iratot elkészítse és minden kellékével együtt felszerelje.
A
keresetlevélben a kölcsönszerződést aláíró minden felet fel kell tüntetni
úgy, hogy akik kérelmezik az eljárást azok a felperesek, akik pedig nem –
elsősorban a bank – az az alperes.
Az így
elkészített keresetlevelet hárommal több példányban, mint ahány peres fél
van az adós elkészíti, mindegyik példányhoz hozzácsatolja keresetlevélben
említett kölcsönszerződés és esetleges alperesi felmondást, és az egyéb
mellékletek egy példányával együtt – költségmentességi nyilatkozat, ügyvédi
meghatalmazás, ügyvédi tényállás – felkeres siófoki ügyvédi irodámban.
Az
iratoknak áttekintését követően valamennyi periratot bélyegzőlenyomattal és
aláírásommal ellátom, egy példány ügyvédi tényállást lemásolva visszatartok,
majd rábízom a periratoknak bírósághoz továbbítását az adósra.
A
tényállásban megállapításra kerül az is, hogy semmiféle díjazásra ügyféltől
az eljárás teljes szakában nem tartok igényt sem munka, sem siker, sem
bármiféle egyéb formában. Arra tekintettel, hogy a bírósági iratok az
ügyvédhez, azaz hozzám kerülnek kézbesítésre, és nekem pedig az ügyfélnek kell
továbbítani, utólagos elszámolással az ügyféltől 3.000.-Ft. költséget ekkor
átveszek
Alappal
bízva abban, hogy a költségmentességi nyilatkozat alapján az ügyfél
bíróságtól illeték-feljegyzési jog kedvezményét megkapja, egyéb költsége az ügy
értékétől függetlenül az adós ügyfélnek nem lehet.
Tudomásul
veszi ügyfél azt, hogy a tárgyalásokat személyesen nem látom el, és első
tárgyaláson őt a bíróság meghallgatja. A többi tárgyalást pedig távollétünkben
kérjük megtartani.
Amennyiben így megfelel bármelyik
adósnak az, hogy a peres eljárásában segítem őt bármiféle megkülönböztetés
nélkül, akkor hajlandó vagyok bárkinek segíteni, de éppen azért, hogy
különbséget az adósok között ne tegyek, egyéb segítséget nyújtani senkinek nem
tudok és nem is vagyok hajlandó. Elvárom azt, hogy amennyiben az adós mégsem
tudja az iratokat kitölteni, akkor akár a rokonai, akár a szomszédjai
segítsenek anélkül, hogy szűkös időmre tekintettel hozzám fordulnak tanácsért.
Közeljövőben
egyéb ügyet nem vállalok azért, hogy tudva az adósok nagy számáról vállalásomat
teljesíteni tudjam segítséggel, vagy anélkül.
Egy biztos. Az, hogy azért nem
kerül perlésre az ügy, mert én nem győzöm az iratok aláírásával.
Azt pedig nagyon sajnálom, hogy az
Uniós jogharmonizációs követelményeknek a tisztességtelen szerződési
feltételekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatosan hazánk
csak 2006. március 1-vel tett eleget, ezért a Luxemburgi Európai Bírósági
döntés is csak az ezt követően aláírt szerződésekkel kapcsolatosan kerülhet
szóba.
Ennek okából csak a 2006.
március 1. napját követő szerződésekkel kapcsolatos periratokkal kívánok
közeljövőben fentiek szerint foglalkozni függetlenül attól, hogy az ezt
megelőző szerződéseknél pedig a Htp. – 1996. évi CXII. tv. – 210. §-nak
szerződés aláírásakor hatályos szövege alapján kell törekedni a törvényesség
helyreállításán.
Tartok attól, hogy felelőtlen
lenne vállalásom akkor, ha ezeknek perlését is most vállalnám.
-----------------------
Ehhez az iratomhoz természetesen
csatolom a keresetlevelek mellékleteit is, és ezeket értelemszerűen kell
kitölteni.
A
költségmentességi nyilatkozat első oszlopában a férj, másodikban a feleség
adatai kerülnek, és a személyi, valamint vagyoni táblázatokban feltett
kérdésekre odaillő válaszokat kézzel kell beírni. Alul dátumozni és aláírni is
szükséges. Munkáltató igazolásnál mindenképpen kell igazolni a jövedelmet akár
a tényleges munkáltatónál, akár nyugdíjszelvény csatolásával, akár a
Munkagyügyi Központnál történő záradékolással.
Meghatalmazást
természetesen csak akkor írom alá, amennyiben az ügyfél előttem aláírja.
Egyéb
mellékletként pedig megismétlem a kölcsönszerződést, és ha van a
felmondást, valamint végrehajtási értesítést kell hozni annyi példányban, ahogy
példányban a keresetlevél készül.
Hiteles
tulajdoni lap is szükséges akkor, ha a keresetlevélben törlési kereseti
kérelmet is említek.
------------------------
Megközelítése irodámnak
Siófokon a Fő téren lehetséges úgy, hogy a Víztorony melletti Széchenyi
szobortól délnyugati irányban légvonalban 30 m-re van irodám ablaka.
===================
III.
Rátérve a keresetlevelek
tartalmára általánosságban róluk még az iratom elején történt jogszabályi
ismertetésen túl elmondható az, hogy ténybelileg valamennyinek az eszméje abból
fakad, hogy 2006-ban a svájci frank alapkamata valamivel 2 % alatt, majd
2007-ben és 2008-ban 2 % felett volt, majd 2009-ben lecsökkent 0,2-0,3 % közé,
és ezt követő években pedig 0,1 % alá süllyedt a mai napig tartósan.
Amennyiben figyelembe vesszük
azt, hogy minden devizaalapú kölcsönzéssel foglalkozó bank ugyanúgy
tájékoztatta az adósokat az ilyen fajta hitelezés kamatkockázatáról, mint ahogy
a PSZÁF 2006. szeptemberi iratának 2. Kamatkockázata …..
kezdetű tájékoztatója írja,
„Hogy
mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától
függ.”
akkor nem lehet vitás az, hogy
amennyiben mondjuk 2006-ban felvett kölcsönnél a bank 6 % ügyleti kamatot
kötött ki, azaz éppen háromszorosát a svájci frank akkori alapkamatának, akkor
2009-ben az adósnak ugyancsak a svájci frank alapkamatának háromszorosát, azaz
0,6 % kamatot kellett volna fizetni, míg ezt követően 0,3 %-ot sem.
Ez pedig annyit jelent, hogy
mivel az árfolyamváltozás a szerződéskori állapothoz képest jelenleg még mindig
alig haladja meg a másfélszerest, akkor mondjuk 2006-2008 között aláírt
szerződés esetében jelenleg alig kellene többet fizetni törlesztő részletként,
mint amennyit kellett a szerződés aláírásakor fizetni, illetve öt éves futamidő
esetén kizárólag kamatfizetési kötelezettség miatt a szerződéskor megállapított
törlesztő részletnek legfeljebb 10 %-át kellene most fizetni.
És akkor térjünk rá az egyes
keresetlevélfajtákra.
1./ Kölcsönszerződés szerződési feltételének
semmiségével kapcsolatos keresetlevél a szerződésnek felmondás előtti
állapotában:
A piros jelzésű szavakat írják át
a kölcsönszerződésük és egyéb adatok aktualizálásával.
A zöld jelzésű szavaknak közel
nincs olyan jelentősége az írásban mint a pirosnak, ezért csak megközelítő
számításokat végezzenek ezeknek a szavaknak aktualizálása során. Egyáltalán nem
baj az, ha pontatlanok azért, mert ezekkel kapcsolatosan most kereseti kérelmet
nem terjesztünk elő, csupán csak annyi a szerepe a szövegnek, hogy az okát
megjelöljük annak, hogy miért van szükség a megállapítási perre:
123.
§ …... Megállapításra irányuló
egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes
jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a
felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának
hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Ettől
függetlenül a mellékletben látható árfolyam és svájci frank alapkamat
táblázatot a zöldszínű szavak összeállításánál tessék használni.
Keresetlevél mellékleteit: Költségmentességi
nyilatkozatot
Ügyvédi meghatalmazást
Ügyvédi tényállást ezen
irat mellékletében küldöm.
2./ Kölcsönszerződés szerződési feltételeinek
semmiségével kapcsolatos keresetlevél a szerződésnek felmondás utáni
állapotában:
Jól láthatóan mindösszesen néhány
mondatában változott az előző keresetlevél és néhány piros szót kell
aktualizálni.
Mellékletben pedig nem
elfeledkezni a felmondási okirat csatolásáról.
3./ Végrehajtási megszüntetési peres eljáráshoz szükséges
keresetlevél
A most szóba jöhető perfajták
közül ez az egyetlen, melynél nem a Törvényszéken kell az eljárást megindítani,
hanem az alábbi jogszabályhely szerint:
367. §805 A végrehajtás megszüntetési,
illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság
illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási
eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző
rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes
Ennél fogva csak a végrehajtás
megszüntetését lehet kérni kizárólag azért, mert mint már jól tudjuk a
tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos peres eljárás törvényszéki
hatáskörű bíróságra tartozik.
Ezért megfontolandó az,
hogy a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárás mellett a szerződési
feltétel semmiségének megállapítására, valamint felmondás
érvénytelenségének megállapítására is alkalmas 2. számú peres eljárást is
meginduljon.
Egyéb eddig nem említett
problémát nem látok a keresetlevél összeállítása során, csupán az a többlet,
hogy a mellékletként szükséges a végrehajtási eljárás tényét okirattal
igazolni.
=====================
Sajnos
az Echo TV „Kiút
többszemközt”
adásának kezdéséig a többi keresetlevél minta szerkesztésébe nem fogok bele,
holnapra maradt a
Kártérítéssel,
Opcióval,
és
Kényszerértékesítéssel
kapcsolatos keresetlevélminta.
Léhmann György
Siófokon 2012. május 19. napján.
6 melléklet — Vírusok
keresése...
|
2. számu keresetlevél.doc
80 KB Megtekintés |
|
3. számu keresetlevél.doc
64 KB Megtekintés |
|
Árfolyamváltozás CHF.doc
1618 KB Megtekintés |
|
svájci frank alapkamata.doc
361 KB Megtekintés |
|
költségmentességi nyomtatvány.doc
103 KB Megtekintés |
|
1. számu keresetlevél.doc
73 KB Megtekintés |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?