Az árfolyamrögzítés problémái

Dr. Léhmann György	15:07 (22 órája)
címzett: saját magam

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  e-mail: lehmann@invitel.hu  irata 

Az árfolyamrögzítés problémái

„Szabadulás a bankok fogságából” címen közreadott, devizaalapú kölcsönszerződések semmis szerződési feltételeinek bíróság általi megállapításával kapcsolatos tájékoztatásom után számosan érdeklődtek az iránt, hogy akik az elmúlt év nyarán hatályba lépett árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvény alapján különböző szerződéseket írtak alá, azok az általam ismertetett tények alapján indíthatnak-e eredménnyel bíróság előtt peres eljárást. Az alábbiakban ezzel kérdéssel kapcsolatos problémákkal foglalkozom.

------------------------------

A mellékletben látható az említett árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvény – 2011. évi LXXV. tv. – következő rendelkezései adják a törvényalkotói szándék lényegét:

 4. §²⁰ (1) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a pénzügyi intézmény a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja,

b) a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg,

Eszerint a törvény akként állapított meg jogokat és kötelezettségeket, hogy a „kedvezmény” igénybevételéhez szükséges szerződés – hitelkeret-szerződés – aláírásával adósnak tudomásul kell venni azt, hogy

a bankok által meghatározott fizetési kötelezettség szerint kell teljesíteni akként, hogy ennek a fizetési kötelezettségnek egy részét a szerződésben meghatározott időpontig a bank tényleges nem könyvelheti bevételként,

míg az időpont lejárta után nemcsak a bankok által akkori időpontra jövőben megállapítandó fizetési kötelezettségnek kell az adós által eleget tenni, hanem „gyűjtőszámlahitel-tartozás”-nak nevezett késleltetett tartozást is teljesíteni kell az „annuitás”, azaz az adósok által nem ismert szabályok szerint.

A törvénynek ezekből a rendelkezéseiből következik az, hogy a bankok által egyoldaluan meghatározott fizetési kötelezettség megállapítását tudomásul vette, törvényesnek tekintette a korábban bankok által diktált kölcsönszerződésben meghatározott alábbi és ehhez hasonló szerződési feltétel szerint is:

„ A Bank az ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési feltétel egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében, alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a bankközi hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve az Adós hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is, valamint a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati tényezőinek változása.”

Sőt azzal, hogy a törvényszöveg a bankok jogaira vonatkozóan akként rendelkezik, hogy gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg, eltüntette a bankok egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel semmiségével kapcsolatos perindítási lehetőséget az alábbi jogszabályhelyre tekintettel:

Ptk. 209. § 6. bek.: „Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.”

Ebből következően az a bank, amelyik az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos szerződéseknek adósok általi aláírásáig esélytelenül hivatkozhatott bármire az ellene indított, egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltételnek semmiségi perében a mellékletben olvasható Európai Bírósági ítélet rendelkező része miatt,

 „döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

árfolyamrögzítéssel kapcsolatos szerződések aláírását követően a már hivatkozhat arra, hogy az adós jogszabály – törvény – alapján meghatározott szerződési feltételt írt alá, és ezért a Ptk. 209. § 6. bek-e kizárja az adós számára azt a lehetőséget, hogy az Európai Bírósági ítélet alapján kérje a szerződési feltétel semmiségének megállapítását.

Más kérdés az, hogy a törvénynek a tisztesség követelményének betartása esetén tájékoztatni kellett volna az adósokat arról, hogy bármiféle árfolyamrögzítéssel kapcsolatos szerződést írnak alá a törvény alapján, akkor a kölcsönszerződéssel kapcsolatosan őket megillető jogok érvényesíthetőségének jogát elvesztik, azaz a törvényi rendelkezés ennek a tájékoztatásnak elmaradása folytán nem kétségesen sérti a jóhiszeműség és tisztesség elvét, de mivel a törvény nem fogyasztói szerződés, a Ptk. 209. § alkalmazása szóba sem jöhet.

Ami pedig a törvény előterjesztőjét, a Kormányt illeti, abból a körülményből, hogy az Európai Bíróságnak magyar jog számára az alábbiak szerint értékelendő előzetes döntéshozatali eljárásban hozott, mellékletben látható itéletből

-------------------------

„III. Az Európai Bíróság előzetes döntésének hatálya

2. Az Európai Bíróság döntése köti az előterjesztő nemzeti bíróságot ugyanúgy, mint ahogy kötelezi az adott eljárással érintett egyéb hatóságokat is. Nem teljesen tisztázott, hogy vajon az előzetes döntési eljárásban hozott európai bírósági ítélet a konkrét jogvitán túli hatással is rendelkezik-e vagy sem – például későbbi eljárások vonatkozásában. Ennek megítélésében néhány elv segítségül szolgálhat. A nemzeti bíróságok ugyanúgy jogosultak a közösségi jogot értelmezni, mint az Európai Bíróság – ez utóbbi csak vitás esetben rendelkezik végső értelmezési monopóliummal. Ha az Európai Bíróság egy közösségi jogi normát semmissé nyilvánított, úgy a nemzeti bíróságok egy másik jogvitában hivatkozhatnak az adott normamár megállapított semmisségére.

Ha azonban a nemzeti bíróság az Európai Bíróság egy korábbi előzetes döntésétől eltérő jogértelmezést kíván társítani adott normához egy későbbi ügyben, úgy újabb előzetes döntési eljárást kell kezdeményeznie.

3. Az Európai Bíróság előzetes döntéseinek főszabály szerint ex tunc hatálya van: hiszen a már fennálló jogi helyzetet kell egyértelművé tenni a segítségével.

 Az előzetes döntési eljárás idején folyamatba tett egyéb ügyek eldöntésekor szintén tekintettel kell lenni a Bíróság által adott értelmezésre.

A Bíróság döntésének még bizonyos előhatása is lehet oly módon, hogy

az adott előzetes döntési eljárástól független olyan ügyek, amelyek az előterjesztés idején már megindultak és ugyanazon közösségi jogi aktus értelmezésétől függnek, nem dönthetők el a Bíróság várható (!) döntését megkérdőjelező módon.

Az eddigi tapasztalat szerint az előzetes

döntés megszületéséig az eljáró bíróság általában felfüggeszti az ilyen ügyet. Az is előfordulhat,

hogy az Európai Bíróság az eljárás során meghozott döntését – az érintett jogkérdés

messze ható következményei miatt – kifejezetten a jövőre korlátozza.”

(Forrás: Szalayné Sándor Erzsébet*AZ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSRÓL – DIÓHÉJBAN c. mű)

---------------------------------

megállapítható az, hogy a bírósági eljárás ott 2010. szeptember 29-én kezdődött úgy, hogy a Magyar Államot az eljárásban az ítélet szerint képviselték:

„a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z., Szíjjártó K. és Tóth Zs., meghatalmazotti minőségben,”

Igazságügyminisztériumnak Európai Bírósági Osztályvezetője – Dr. Szíjjártó Katalin – és  főosztályvezető helyettes Dr. Fehér Miklós meghatalmazottak kötelezettségüknek megfelelően minden bizonnyal tájékoztatták megbízójukat, a Kormányt a 93/13 Irányelv alapján várható Európai Bírósági döntésről, és az árfolyamrögzítésről szóló törvénynek megalkotására így az is okot adhatott, hogy nevezettek 2011. évi tájékoztatója alapján a Kormány belátta azt, hogy valamit tenni kell a bankok érdekében még a Luxemburgi Európai Bírósági ítélete előtt, mert az Európai Bírósági döntés után ez már nem lesz lehetséges.

-----------------------------------

Fentiek ismertetése után belátható az, hogy az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos szerződéseket aláíró adósok jóval nehezebb helyzetbe kerültek a többiekhez képest a bíróság előtti eljárásban.

Ennek ellenére nem vagyok meggyőződve arról, hogy amennyiben a kölcsönszerződésnek banki szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel semmiségének megállapítását kérik az árfolyam rögzítési szerződéseket aláíró adósok, akkor a bankoknak fenti védekezési lehetőségének megfelelő ítéletet hoz a bíróság. Azért tartom még mindig alaposnak a korábbi keresetlevél minták alapján előterjesztendő igényeket bíróság előtt, mert a törvény a bankoknak egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét egy szóval sem említette, nem is utalt rá, mely tényből következően a Ptk. 209. § 6. bek-re alappal ebben a körben a bank nem hivatkozhat.

Valamiféle elismerésre, vagy joglemondásra sem hivatkozhat eredménnyel a bank, hiszen sem az elismerést, sem a joglemondást kiterjesztően értelmezni nem lehet, márpedig az adósok nem mondtak le az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel megtámadásának jogáról sem a törvény alapján, sem az ennek alapján megkötött szerződésekben sem.

De mindenképpen kockázatosabbá vált az árfolyamrögzítés utáni helyzetben a peres eljárás, mint az azt megelőző helyzetben, ezért indokoltnak látom azt, hogy foglalkozzunk az árfolyamrögzítés utáni helyzetben indítandó peres eljárásban előterjeszthető kártérítési igénnyel is. Arra gondolva, hogy amennyiben a bíróság a bankok kérelme alapján dönt a semmis szerződési feltétellel kapcsolatosan, akkor természetesen az adósokkal szembeni törvényalkotói tisztességtelen magatartás miatt bekövetkezett kár megtérítésére vonatkozó igény előtérbe kerül.

====================

A kártérítési igénnyel kapcsolatosan szóba sem jöhet a törvényhozási eljárás miatti – Országgyűlés elleni – kártérítési felelősség, mivel a magyar jog az államjogi jogviszonyok alapján fennálló kártérítési igényt nem ismeri. Ellenben a jogalkotási folyamathoz tartozó, alábbi 2010. évi CXXX. tv. szerinti jogszabály előkészítési eljárás már nem államjogi, hanem közigazgatási jogviszonynak minősül a, mellyel kapcsolatos kártérítési igényt már a magyar jogrend ismeri:

„4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása

2. § (4)  A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály

a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek,

b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,

c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és

d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.

16. § (1) A jogszabály előkészítőjének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével - a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.

(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter

a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,

b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.

(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.

Az árfolyamrögzítésról szóló törvénynek fentiekben történt ismertetéséből következően kétségtelenül bizonyított tény az, hogy a most idézett jogalkotásról szóló törvényi rendelkezéseket az igazságügyért felelős miniszter útján a Kormány megsértette azáltal, hogy olyan törvénytervezetet terjesztett a Magyar Országgyűlés felé, mely nem illeszkedik a jogrendszer egységébe, és nem felel meg a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Tekintettel arra, hogy a Kormány a törvény előkészítési eljárásában kifejtett azzal magatartásával, hogy e törvényhely megsértése folytán nem úgy járt el, mint ahogy az adott helyzetben általában elvárható, az alábbi törvényhely alapján köteles közigazgatási jogviszony mindazoknak a kárát megtéríteni, akiknek ezzel kárt okozott:

„Ptk. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

PK 42. szám

a) A Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni.”

A jogalapnak tisztázása után pedig indokolt a Kormány ellen előterjesztendő kártérítési igény összegszerűségét is meghatározni.

Abból a számításból indulok ki, amit az 1. számú keresetlevél mintámban egy 2008. augusztus 15-én aláírt 5,6 % kamattal meghatározott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan zöld színnel ismertettem:

„Tekintettel arra, hogy a szerződés aláírásának időpontjában a svájci frank árfolyama 147,51 Ft. volt, míg a svájci frank jegybanki alapkamata 2,093 % volt számunkra a svájci frankhoz történő igazodás annyit jelentett, hogy tudomásul vettük azt, hogy a szerződés aláírása után egy évvel 179,38 Ft. árfolyamon kell fizetnünk a törlesztő részletet, míg ugyanebben az időben azaz a szerződés megkötése utáni egy évvel pedig 0,897 % -ra változott a svájci frank kamatlába.

2010. évnek ugyanezen időszakában ezek az adatok 207,91 Ft-.ra és 0,447 %-ra módosult, illetve

2011. évnek ugyanezen időszakában 238,09 Ft-re, illetve 0,072 %-ra módosult.

----------------------------

Az ide mellékelt, alperes által készített táblázat adataiból megállapítható az, hogy a kölcsönnek havi törlesztő részletét úgy határozták meg, és az első évben átlagosan 275 CHF-nek 147,51 HUF/CHF árfolyamon meghatározott forintösszegben kellett havonta fizetnünk. Ez 40562 Ft-nak felelt meg.

Ugyanebből a táblázatból az is megállapítható, hogy az első évben a havi kamat 325 CHF összegben lett átlagosan megjelölve, mely a fenti árfolyam szerinti számolás után 47940.-Ft-ra adódik

A havi törlesztő részlet tehát összesen első évben havonta 88502 Ft. volt a főkötelezettségeket figyelem bevéve.

---------------------------

A szerződésnek fenti, helyes értelmezéséből kiindulva egy év múlva – 2009 augusztus 15-től – ugyanezeket a számításokat elvégezve az alábbi összegek állapítható meg:

Az árfolyam tehát 179,38 HUF/CHF volt, míg a CHF alapkamata 0,897 %.

Ez annyit jelent, hogy a tőketörlesztés 49325.-Ft-ra emelkedett, ellenben a kamatláb miután 2.093-ról 0,897-re csökkent, - a hányados – a kamatnak havi törlesztő részlete 20575.-Ft-ra csökkent.

A havi törlesztő részlet tehát összesen a második év minden hónapjában 69900.Ft- lett volna helyesen megállapítva

Újabb egy év múlva – 2010. augusztus 15-től – a számításokat elvégezve az alábbi összegek állapítható meg.

Az árfolyam ekkor 207,91 HUF/CHF volt, míg a CHF alapkamata 0,447 %.

Ez annyit jelent, hogy a tőketörlesztés 57170.-Ft-ra emelkedett, ellenben a kamatláb miután 2,093-ról 0,447-re csökkent, - a hányados 4,68 – a kamatnak havi törlesztő részlete 10243 Ft-ra csökkent.

A havi törlesztő részlet tehát összesen a harmadik év minden hónapjában 67413.-Ft-lett volna helyesen megállapítva.

Újabb egy év múlva – 2011 augusztus 15-től – a számításokat elvégezve az alábbi összegek állapíthatók meg.

Az árfolyam ekkor 238.09-ra emelkedett, ellenben a kamatláb 0,072 % lett.

Ez annyit jelent, hogy a tőketörlesztés 65470.-Ft-ra emelkedett, ellenben  kamatláb miután 2,093-ról 0,072 %-ra csökkent, a hányados 29 – a kamatnak havi törlesztő részlete 1653.-Ft-r csökkent. 

 A havi törlesztő részlet tehát összesen a negyedik év minden hónapjában 67123.-Ft. lett volna helyesen megállapítva.”

Ennek a számításnak eredményeként tehát megállapítható az, hogy amennyiben 2008. augusztusában 147,51  CHF árfolyam esetén a bank tőke és kamattörlesztés folytán összesen 88.502. Ft törlesztő részletet írt elő az adósok fizetési kötelezettségeként, akkor az árfolyamrögzítésről szóló törvénynek helyes értelmezése szerint 180 Ft-os árfolyam és lineáris növekedés mellett az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos szerződések aláírása után az adós azt vállalja, hogy havi 107995.-Ft-ot fizet a szerződésben meghatározott időpontig, majd azt követően mondjuk 230 Ft-os árfolyam esetén 137.993.-Ft-ot, valamint gyűjtőszámlán felgyűlt tartozásának bank által az annuitás alábbi szabályai szerint fizeti a részleteit.

„A szokásos annuitás (angolul: ordinary annuity vagy annuity-immediate) esetén a pénzáramok esedékessége a periódus (év vagy hó) vége. A szokásos annuitás jelenértékét a következő képlet segítségével határozhatjuk meg:

                  ahol:

·         az annuitás jelenértéke (angolul: present value),

·         az annuitás egy periódusának végén esedékes pénzáram,

·         a piaci kamatláb (angolul: rate),

·         a periódusok száma.

Ha tart végtelenhez (a periódusok száma tart a végtelenhez, vagyis az annuitás örökjáradékba megy át), akkor:

Vagyis a végtelen számú pénzáramok is véges jelenértékkel rendelkeznek, ha a diszkontráta nem nulla.

A szokásos annuitás jövőértékét a következő képlet segítségével határozhatjuk meg:

                        ahol:

·         az annuitás jövőértéke (angolul: future value).”

------------------------------------

Anélkül, hogy ezt a számítást elvégezném, meggyőződésem az, hogy a bankok az árfolyamrögzítéssel „kedvezményezett” időszak után az akkor aktuális árfolyam szerinti törlesztő részletként, valamint a gyűjtőszámlán felgyűlt adósi tartozás miatt összesen 180.000.-Ft-ot fognak követelni az adósoktól kényszerértékesítést, vagy azonnali felmondás utáni végrehajtást emlegetve.

Annak ellenére, hogy a svájci bank alapkamatát akkor is változatlanul jelenlegi nagyságán, 0,1 %-on figyelembe véve, és a CHF árfolyamot akár 250 Ft-on figyelembe véve a banki egyoldali szerződésmódosítást lehetővé tevő  semmis szerződési feltételt figyelmen kívül hagyva az adósoknak a szerződés betartása esetén a tőketörlesztés miatti fizetési kötelezettségük 68744.-Ft-ra, míg kamat címén fizetési kötelezettségük 3382 Ft.-ra, összesen 72626.-Ft-ra  adódna.

Azaz összesen 72626-Ft-ot kellene fizetni mindenféle árfolyamkedvezmény nélkül az adósoknak a szerződési feltételeknek tisztességes betartása mellett 250 Ft-os árfolyam esetén az árfolyamkedvezmény alapján törvény szerint javasolt jelenlegi 88502.-Ft. illetve a „kedvezmény” lejárta után bizonyosnak vehető 180.000.-Ft. havi törlesztő részlet helyett.

A kár összege ily módon meghatározható azt is figyelembe véve, hogy csak lejárt követelés, már bekövetkezett károsodás érvényesíthető a peres eljárásból.

Ebből következően tehát árfolyamrögzítés igénybevétele esetén az 1. számú keresetlevél mintámat javaslom akként előterjeszteni peres eljárás esetén, hogy elsődleges kereseti kérelemként már közölt kereseti kérelmeket terjesszék ki másodlagos kereseti kérelemként jelölt 11876.-Ft. kártérítési igény előterjesztésével.

Ezt az összeget fenti számítás alapján 250 Ft-os árfolyam figyelembevételével alulértékelten jelöljék meg egy havi kárösszegként, mível ahhoz mindenkinek joga van, hogy a tényleges káránál kisebb összegű kártérítést igényeljen.

Célom az, hogy amennyiben az elsődleges kereseti kérelem elutasítása esetén ennek a szolid összegnek megfizetésére kötelezi a bankot a bíróság, akkor később az elévülési időn belül azonos jogi alapon megállapítható kár megtérítése iránti igény a jövőben minden további nélkül eredményesen előterjeszthető az adósoknak a Kormánnyal szemben.

Ezt a most javasolt keresetlevelet 4. számú keresetlevél mintaként ezen iratom mellékleteként közreadom azzal, hogy ennek a keresetlevélnek alapján indítandó Törvényszék előtti eljárásban ugyanúgy kötelező az ügyvédi képviselet, mint az 1-es és 2-es számú keresetlevelek alapján indult eljárásokban.

Számomra ez utóbbi tény azért okoz problémát, mert a fentiekben meghatározott változtatással előterjesztett kérelem után lefolytatandó perben az ügyvédi képviseletet tárgyalásokon indokoltnak látom. Az a problémám, hogy nem adhatok ügyvédi meghatalmazást ezekhez a perekhez úgy, hogy nem vállalom a tárgyaláson való részvételemet. Ez ebben a fajta perekben tőlem felelőtlenség lenne.

A többi, egyszerű ügyek nagy száma pedig akadályoz abban, hogy a 4. sz. keresetlevél alapján indítandó perekben ügyvédi képviseletet elvállaljak. Ha azok képviseletét megígértem, ígéretemet teljesíteni kell.

===================

És akkor  nézzük meg azt, hogy árfolyamrögzítésről szóló törvénynek megfelelően készült, az OTP Bank Nyrt-vel megkötött, mellékletben látható közjegyzői okirat többek között mit tartalmaz:

Jól látható a közjegyzői okirat első oldala felső részén a közjegyzőnek címeres bélyegzőlenyomata, majd a szövegrész első bekezdésében a következő olvasható:

„….közjegyző mellett működő közjegyző helyettes a mai napon előzetes felkérésre megjelentem az OTP Bank Nyrt Budapest Régió Bartók Béla úti Fiók 1113 Budapest Bartók Béla út 92-94. szám alatti helyiségében, ahol jelen voltak, mint ügyfelek.”

Ebből a szövegezésből következően tehát a közjegyző helyettes a közjegyzői okirat készítéséhez vagy elvitte saját számítógépét minden tartozékával együtt, majd annak az OTP Fiók egyik helységében történt elhelyezése után hozzáfogott az okirat elkészítéséhez,

vagy nem vitt magával semmit azért, mert az OTP Fiókban már előre meg volt az OTP ügyintézőjével beszélve az, hogy ezt a közjegyzői okiratot az OTP számítógépével készítik vagy a közjegyző gépírójával, vagy az OTP gépírójával.

Vagy egyik sem történt azért, mert blanketta formában az OTP Fiókban már előre el volt készítve a valaki által megszerkesztett közjegyzői okirat, és a közjegyző helyettesre csak azért volt szükség, hogy az adósok személyes adatait a blankettára bemásolja.

--------------------------

A közjegyzői okirat megnevezéseként írt alábbi

„TARTOZÁSELISMERŐ (EGYOLDALU KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ) NYILATKOZATOT”

szöveggel pedig csak az a baj, hogy tartozás elismerésről csak az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén beszélhetünk:

BH 1998. 530.  „A tartozás elismerése nem csupán a tartozás fennállását és annak összegét, hanem a tartozásnak az elismerésben megjelölt jogcímét is igazolja. A tartozást elismerő fél azonban bizonyíthatja, hogy a szerződés eredeti jogcíme eltérő volt, és tartozása nem áll fenn [Ptk. 242. §, 579. § (1) bek.].”

Abból kiindulva, hogy csak a lejárt kötelezettség tekinthető tartozásnak, jövőben lejáró kötelezettség pedig az okirat aláírásakor fogalmilag nem lehet tartozás, illetve az egész közjegyzői okiratban egyetlen forint összeg sincs megjelölve annak ellenére, hogy a tartozás összegének ismerete nélkül szintén fogalmilag kizárt bármiféle tartozást elismerni, valamint

abból kiindulva, hogy a közjegyző helyettes hivatásánál fogva mindezt jól tudja, szerintem a közjegyző általa  tudottan törvénysértő módon működött közre ennél a közjegyzői okiratnál.

----------------------------

Az okiratnak 2. oldalának 2. bekezdéséből megállapítható az, hogy a közjegyzői okirat aláírása előtt már a felek két szerződést kötöttek,

„E gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg Hiteladósok, a Zálogkötelezettek, és a Hitelező és Zálogjogosult, a devizaalapú kölcsönszerződést módosították (továbbiakban szerződésmódosítás.”

majd az okirat 4. oldaláig meg nem állapítható okból a közjegyzői okirat ezt követően fél oldalon át megismételteti az adósok által korábbi okiratokban már elismerteket.

 A 4. oldalon olvasható III. fejezetben írtak ellenben pontosan meghatározzák korábbi két szerződés után látszólag szükségtelen közjegyzői okirati forma valódi célját:

„A Zálogkötelezettek egyetemlegesen kötelezik magukat továbbá arra is, hogy a zálogtárgyat a zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlása céljából beköltözhető (a vevő, az árverési vevő által korlátozásmentesen birtokba vehető) állapotban bocsátják a Zálogjogosult rendelkezésére illetőleg bírósági végrehajtás alá (az ingatlanból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözik), történjék a zálogból való kielégítés akár a bírósági végrehajtás, akár a Zálogjogosult és a Zálogkötelezett általi közös értékesítés, akár a Zálogjogosult általi értékesítés, akár záloghitel nyújtásával, vagy árverés szerzésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek adott értékesítési megbízás útján.”

Ugyanis a közjegyzői okirat egy szóval nem említi azt, hogy a bank mikor gyakorolhatja zálogjogból való kielégítési jogát, a 2. oldal 3. bekezdése utal arra, hogy a hitelkeret-szerződés alapján kötelesek állítólag adósok és zálogkötelezettek helyt állni zálogtárggyal a hitelező követeléseiért, csak azt fogalmazza meg pontosan, hogy

zálogkötelezettek a közjegyzői okirat aláírásával vállalják azt, hogy akár árveréssel, akár a bank általi értékesítéssel, akár fedhetetlen előélettel, akár kétes előélettel rendelkező emberek számára kiűrített állapotban és tehermentesen birtokba adják lakóingatlanukat.

Ehhez a kötelezettségvállaláshoz kellett tehát a közjegyzői okirat. Ugyanis a korábbi két szerződés formailag nem felel meg az ilyen kötelezettségekre hivatkozó jogosultságok bíróság megkerülésével lehetséges érvényesítéséhez.

------------------------------

Ezt követően a közjegyzői okirat a következő oldalon még egyszer visszatér ugyanerre a témára feltehetőleg vagy azért, hogy adósok és zálogkötelezettek el ne felejtsék, hogy egy oldallal korábban mit írtak alá, vagy azért, mert a közjegyzői okiratot készítő személy tartott attól, hogy nem egészen pontosan fogalmazott egy oldallal korábban:

„Az ügyfelek Zálogkötelezettekként egyetemlegesen kötelezik magukat annak tűrésére, hogy a zálogtárgyból a Zálogjogosult a szerződésmódosítás, az abban foglalt gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés, a módosított Eredeti Szerződés, az azokban hivatkozott üzletszabályzat, értesítőlevélben hirdetmény rendelkezéseinek megfelelően kielégítést keressen, ha az Adósok nem teljesítik az e zálogjoggal biztosított tartozásaikat, avagy ha egyéb okból a Zálogjogosultaknak a zálogból való kielégítési jog gyakorlása esetén – történjék az akár bírósági végrehajtás, akár záloghitel nyújtásával, vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek adott értékesítési megbízás, akár a Zálogjogosult általi értékesítés útján – a zálogul lekötött ingatlant beköltözhető, a vevő részére korlátozásmentesen birtokba adható állapotban bocsátják végrehajtásra, illetve értékesítésre.”

Mintha a közjegyzői okirat kétszer is szöget kívánt volna verni az adósok-zálogkötelezettek koporsójába. Biztos, ami biztos alapon.

Ennek a közjegyzői okiratnak aláírása után az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket elfogadó adósoknak több okiratot már nem kell aláírni.

Talán még a saját lakóingatlanuk eladását tartalmazó adásvételi szerződésüket sem.

Siófokon 2012. május 28-án

4 melléklet — Az összes melléklet letöltése (tömörítve: )  

Devizaárfolyam rögzítés.doc 170 KB   Megtekintés   Letöltés

Európai Bíróság itélete.doc 213 KB   Megtekintés   Letöltés

Árfolyamgát miatti tartozáselismerés.doc 3869 KB   Megtekintés   Letöltés

4. sz. keresetlevél.doc 94 KB   Megtekintés   Letöltés