Csalás felsőfokon

IV.

            Csalás felsőfokon

Iratom elején idéztem a 93/13. EGK Irányelv megfelelő értelmezésével hozott C-472/11. számú 2012. április 26-i Európai Bírósági ítéletnek rendelkező részét, melyből az utolsó bekezdés a következő:

. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.

Kiemeltem most azt, hogy mennyire fontos az a vizsgálat az Európai Bíróság számára, hogy a bankoknak biztosított egyoldalú szerződésmódosítási jog ellenértékeként biztosították-e a fogyasztók számára azt a jogot, hogy amennyiben a bank él a szerződésmódosítás jogával, akkor az adóst minden további nélkül megilleti emiatt a banki változtatás miatt a szerződéstől felmondás joga.

Amennyiben biztosította a szerződés ezt a felmondási jogot az adósnak, akkor érvényes a banknak egyoldalú szerződésmódosítási joga a szerződésben, ha a szerződés nem biztosítja az adósnak a felmondási jogát, akkor a bank tehát nem módosíthat akkor sem ha egyébként törvényes keretek között szeretne módosítani.

Ugyanezt a problémát a 18/1999. Korm rendelet is megfogalmazta az alábbiak szerint:

2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

Ennél pontosabban ezt a problémát már nem lehet meghatározni, de gyengébbek kedvéért még a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény is meghatározza a jogkövetkezményét a felmondás jogának elmaradása esetére:

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).”

Törvényi rendelkezés ide, Kúriai Vélemény oda, a bankokat hosszú ideig nem nagyon érdekelte ez a többszörösen szabályozott semmiséget eredményező probléma, hanem nemes egyszerűséggel általában egy szót sem ejtettek sem a szerződésben, sem az Üzletszabályzatban az adósok felmondási jogáról, majd az az egy-két bank, amelyik mégis írt erről, gyorsan hozzáírta azt is, hogy adósi felmondással egyidejűleg ki kell fizetni az adósnak a fennálló tartozását.

Már csak azért is hozzá írták, hogy még véletlenül se legyen ez tisztességes ez a szabályozás a Kúriai Véleményre figyelemmel.

Ellenben 2011-ben már közeledett az Európai Bíróságnál folyamatban lévő és többször említett Inviteles per vége, talán az én folyamatos szónoklataim is idegesítették ezzel kapcsolatosan a bankokat – nem véletlenül folyik még mindig a 2011. évi szereplésem miatti fegyelmi ügyem – és a bankok elszánták magukat ennek a kérdésnek rendezésére.

Az OTP ezt a következőképpen tette:

Az alábbi helynek megnyitásával az alábbi, 2010. január 1-től hatályos Üzletszabályzat

            https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/USZ_Birtokfejlesztesi_hitel_20100101.pdf

4.2. pontjának utolsó bekezdésében a 13. oldalán az olvasható, hogy

„2009. augusztus 1-től kezdődően, az ezt követően megkötött szerződések esetében a kamat,

díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz

kötött kamat kivételével – az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a szerződés

felmondására, az ügyfelet megillető felmondáskor azonban a hitelintézet jogosult a lejárat

előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni”.

Ez tehát annyit jelent a 2010. január 1-én hatályba lépett Üzletszabályzat alapján, hogy 2009. augusztus 1-ét megelőzően aláírt kölcsönszerződések esetében a felmondás joga az adósnak nem volt biztosítva, míg 2009. augusztus 1-ét követően már biztosítva volt a fentiekben felsorolt jogszabályoknak megfelelően.

Világos.

Ellenben az alábbi helyen egy másik Üzletszabályzat is látható.

            https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Szemelyi_USZ_20091214_elott_20111201.pdf

Olyan, melynek már a címlapja is figyelemre méltó:

                  „Üzletszabályzat

                        a 2009. december 13-ig

kötött Személyi Kölcsön szerződésekhez

Hatályos: 2011. december 1-től

OTP Bank Nyrt.

Tevékenységi engedély száma: 983/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997. november 27.)

Nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 01-10-041585. cégjegyzékszámon

Székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.

Honlap: http://www.otpbank.hu”

Tetszik érteni? Ezek szerint tehát 2011. december 1-től hatályosan az OPT Bank Nyrt egy olyan Üzletszabályzatot tett közzé a mai napig, mely Üzletszabályzat a 2009. december 13-ig aláírt kölcsönszerződésekre vonatkozik.

Arról pedig ez a 2011. december 1-től hatályos Üzletszabályzat nem szól, hogy mondjuk a korábbi, a 2010. január 1-én hatályba lépett Üzletszabályzat rendelkezéseit miként gondolta megsemmisíteni.

Ellenben nézzük ennek a 2011. december 1-től hatályos, 2009. december 13-ig aláírt szerződésekre vonatkozó Üzletszabályzatnak azt a részét, aminél tehát a 2010 január 1-i Üzletszabályzat azt állapította meg, hogy 2009. augusztus 1-től aláírt szerződések esetén illeti meg az adóst a felmondás joga:

4.5 Az Adós az ügyleti kamat, díj, jutalék, költség számára kedvezőtlen módosítása esetén a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására.

Szerintem erre a megoldásra már a legigényesebb csalók is csettintenének.

Ugyanis tehát arról az adósi felmondásról, melyről a 2010. január 1-i Üzletszabályzatról még azt írja, hogy csak 2009. augusztus 1-e után aláírt szerződés esetén élhetett csak szerződés szerint adós ezzel a jogával, a közel két évvel később, 2011. december 1-én hatályba lépett Üzletszabályzat már azt írja, hogy a 2009. december 1-ig aláírt kölcsönszerződéseknél illette meg a felmondás joga az adósokat.

Valaki megmondaná azt, hogy ha a 2011. december 1-i Üzletszabályzat így rendelkezett, akkor a 2010. január 1-én hatályba lépett Üzletszabályzat készítője, vajon miért nem tudta azt, hogy 2009. december 1-ig mi volt a tényleges állapot?

--------------------------

De félre a tréfával. Ezek szerintem túltesznek a volt miniszterelnökünknek balatonőszödi emlékezetes hallgatóságán is. Hiszen azok állítólag nappal nem hazudtak a miniszterelnökük beismerése alapján.

Tudják arról a miniszterelnökről beszélek, akinek cége a Balatonőszödi Kormányüdülőhöz tartozó parti, két üdülő nagyságú ingatlant a Magyar Államtól lízingszerződéssel megszerzett.

Ilyen és hasonló banki csalási tevékenységeknek az a célja, hogy a nyilvánvaló hamisítványt felmutatva a bíróság fogadja el valós tényként azt az állításukat, melynek folytán hozandó ítélet esetén megtarthatják az adósoktól törvénytelenül, jogtalanul, tisztességtelenül elvett pénzt.

Úgy, ahogy az éppen folyamatban lévő, Nyíregyházi Törvényszék előtti peres eljárásban előterjesztett ellenkérelmükben is ekként próbálkozik az OTP Bank Nyrt:

„Az alperes az általános Üzletszabályzatában a XI. fejezet 6. pontjában biztosítja a fogyasztó számára is az azonnali hatályú felmondást. A következők szerint:

„Ellenkező kikötés hiányában az Üzletfél jogosult tartozásának egyidejű rendezése mellett – a hitelszerződés, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani.”

Vajon legközelebb mit fognak kitalálni?