IV.
Csalás felsőfokon
Iratom elején idéztem a 93/13. EGK Irányelv
megfelelő értelmezésével hozott C-472/11. számú 2012. április 26-i Európai
Bírósági ítéletnek rendelkező részét, melyből az utolsó bekezdés a következő:
. Ezen
értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános
feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét
alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben
előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti
szabályozás fényében azt kell
megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg,
illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.
Kiemeltem most azt, hogy mennyire fontos az a
vizsgálat az Európai Bíróság számára, hogy a bankoknak biztosított egyoldalú
szerződésmódosítási jog ellenértékeként biztosították-e a fogyasztók számára
azt a jogot, hogy amennyiben a bank él a szerződésmódosítás jogával, akkor az
adóst minden további nélkül megilleti emiatt a banki változtatás miatt a
szerződéstől felmondás joga.
Amennyiben biztosította a szerződés ezt a
felmondási jogot az adósnak, akkor érvényes a banknak egyoldalú
szerződésmódosítási joga a szerződésben, ha a szerződés nem biztosítja az
adósnak a felmondási jogát, akkor a bank tehát nem módosíthat akkor sem ha
egyébként törvényes keretek között szeretne módosítani.
Ugyanezt a problémát a 18/1999. Korm rendelet is megfogalmazta az alábbiak szerint:
2. § A fogyasztói szerződésben az
ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a
szerződési feltételt, amely
d) lehetővé teszi,
hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben
meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben
megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval
szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos
okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől
azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;
Ennél pontosabban ezt a problémát már nem lehet
meghatározni, de gyengébbek kedvéért még a 2/2012.
(XII.10.) PK Vélemény is meghatározza a jogkövetkezményét a felmondás
jogának elmaradása esetére:
„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra
vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény
számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az
egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor
tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem
biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).”
Törvényi rendelkezés ide, Kúriai Vélemény oda, a
bankokat hosszú ideig nem nagyon érdekelte ez a többszörösen szabályozott
semmiséget eredményező probléma, hanem nemes egyszerűséggel általában egy szót
sem ejtettek sem a szerződésben, sem az Üzletszabályzatban az adósok felmondási
jogáról, majd az az egy-két bank, amelyik mégis írt erről, gyorsan hozzáírta
azt is, hogy adósi felmondással egyidejűleg ki kell fizetni az adósnak a
fennálló tartozását.
Már csak azért is hozzá írták, hogy még véletlenül
se legyen ez tisztességes ez a szabályozás a Kúriai Véleményre figyelemmel.
Ellenben 2011-ben már közeledett az Európai
Bíróságnál folyamatban lévő és többször említett Inviteles per vége, talán az
én folyamatos szónoklataim is idegesítették ezzel kapcsolatosan a bankokat –
nem véletlenül folyik még mindig a 2011. évi szereplésem miatti fegyelmi ügyem
– és a bankok elszánták magukat ennek a kérdésnek rendezésére.
Az OTP ezt a következőképpen tette:
Az alábbi helynek megnyitásával az alábbi, 2010. január 1-től hatályos Üzletszabályzat
4.2. pontjának utolsó bekezdésében a 13. oldalán az
olvasható, hogy
„2009. augusztus 1-től kezdődően, az ezt követően megkötött szerződések
esetében a kamat,
díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia
kamatlábhoz
kötött kamat kivételével – az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt
jogosult a szerződés
felmondására, az ügyfelet megillető felmondáskor azonban a hitelintézet
jogosult a lejárat
előtti visszafizetéssel járó költségeit
érvényesíteni”.
Ez tehát annyit jelent a 2010. január
1-én hatályba lépett Üzletszabályzat alapján, hogy 2009. augusztus 1-ét
megelőzően aláírt kölcsönszerződések esetében a felmondás joga az adósnak nem
volt biztosítva, míg 2009. augusztus 1-ét követően már biztosítva volt a
fentiekben felsorolt jogszabályoknak megfelelően.
Világos.
Ellenben az alábbi helyen egy másik Üzletszabályzat
is látható.
Olyan, melynek már a címlapja is figyelemre méltó:
„Üzletszabályzat
a
2009. december 13-ig
kötött Személyi
Kölcsön szerződésekhez
Hatályos:
2011. december 1-től
OTP
Bank Nyrt.
Tevékenységi
engedély száma: 983/1997/F. sz. ÁPTF határozat (1997. november 27.)
Nyilvántartásba
vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 01-10-041585. cégjegyzékszámon
Székhelye:
1051 Budapest, Nádor utca 16.
Honlap: http://www.otpbank.hu”
Tetszik érteni? Ezek szerint tehát 2011. december
1-től hatályosan az OPT Bank Nyrt egy olyan Üzletszabályzatot tett közzé a mai
napig, mely Üzletszabályzat a 2009. december 13-ig aláírt kölcsönszerződésekre
vonatkozik.
Arról pedig ez a 2011. december 1-től hatályos
Üzletszabályzat nem szól, hogy mondjuk a korábbi, a 2010. január 1-én hatályba
lépett Üzletszabályzat rendelkezéseit miként gondolta megsemmisíteni.
Ellenben nézzük ennek a 2011. december 1-től
hatályos, 2009. december 13-ig aláírt szerződésekre vonatkozó
Üzletszabályzatnak azt a részét, aminél tehát a 2010 január 1-i Üzletszabályzat
azt állapította meg, hogy 2009. augusztus 1-től aláírt szerződések esetén
illeti meg az adóst a felmondás joga:
4.5 Az Adós az ügyleti kamat,
díj, jutalék, költség számára kedvezőtlen módosítása esetén a módosítás
hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására.
Szerintem erre a megoldásra már a legigényesebb
csalók is csettintenének.
Ugyanis tehát arról az adósi felmondásról, melyről
a 2010. január 1-i Üzletszabályzatról még azt írja, hogy csak 2009. augusztus
1-e után aláírt szerződés esetén élhetett csak szerződés szerint adós ezzel a
jogával, a közel két évvel később, 2011. december 1-én hatályba lépett
Üzletszabályzat már azt írja, hogy a 2009. december 1-ig aláírt kölcsönszerződéseknél
illette meg a felmondás joga az adósokat.
Valaki megmondaná azt, hogy ha a 2011. december 1-i
Üzletszabályzat így rendelkezett, akkor a 2010. január 1-én hatályba lépett
Üzletszabályzat készítője, vajon miért nem tudta azt, hogy 2009. december 1-ig
mi volt a tényleges állapot?
--------------------------
De félre a tréfával. Ezek szerintem túltesznek a
volt miniszterelnökünknek balatonőszödi emlékezetes hallgatóságán is. Hiszen
azok állítólag nappal nem hazudtak a miniszterelnökük beismerése alapján.
Tudják arról a miniszterelnökről beszélek, akinek
cége a Balatonőszödi Kormányüdülőhöz tartozó parti, két üdülő nagyságú
ingatlant a Magyar Államtól lízingszerződéssel megszerzett.
Ilyen és hasonló banki csalási tevékenységeknek az
a célja, hogy a nyilvánvaló hamisítványt felmutatva a bíróság fogadja el valós
tényként azt az állításukat, melynek folytán hozandó ítélet esetén
megtarthatják az adósoktól törvénytelenül, jogtalanul, tisztességtelenül elvett
pénzt.
Úgy, ahogy az éppen folyamatban lévő, Nyíregyházi
Törvényszék előtti peres eljárásban előterjesztett ellenkérelmükben is ekként
próbálkozik az OTP Bank Nyrt:
„Az
alperes az általános Üzletszabályzatában a XI. fejezet 6. pontjában biztosítja
a fogyasztó számára is az azonnali hatályú felmondást. A következők szerint:
„Ellenkező
kikötés hiányában az Üzletfél jogosult tartozásának egyidejű rendezése mellett
– a hitelszerződés, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely
időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani.”
Vajon legközelebb mit fognak kitalálni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?