A lavina útja közben - Göröngyös úton

A lavina útja közben

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)   ügyvéd irata    lehmann@invitel.hu

l==========================================================================

Göröngyös úton

            Amennyiben a következő oldalra másolt, Fővárosi Törvényszék által hozott újabb ítéleti rendelkezést látjuk az UniCredit Bank Hungary Zrt által diktált kölcsönszerződés tisztességtelen szerződési feltételeivel kapcsolatosan, akkor az egy héttel korábbi, hasonló tartalmú és Kereskedelmi és Hitelbank Zrt-vel kapcsolatos ítélet alapján akár azt is gondolhatjuk, hogy innen már gyerekjáték valamennyi devizaalapúnak mondott hitelezéssel érintett bankkal szemben a pernyerés.

Annak oka, hogy ezt mégsem mondhatjuk teljes bizonyossággal az, hogy az ezekben az ügyekben eljáró bírók egy része a hozzám megküldött alábbi elektronikus levél szerint olyan indulatokat táplálnak az adósokkal – illetve velem – szemben, melyek szerintem képtelenné teszik ezeket a bírókat törvényes ítélet meghozatalára.

From: Edit Szűcs [mailto:szucsed001@gmail.com
Sent: Tuesday, March 19, 2013 7:58 PM
To: lehmann@invitel.hu
Subject: Egy mai tárgyalás "eredménye" NAGYON FONTOS

TISZTELT ÜGYVÉD ÚR!!!!

Először is KÖSZÖNÖK MINDEN SEGÍTSÉGET!

Igyekeztem az eddigi fontos dokumentumot csatolni!

Szeretném ha megnézné és véleményt mondana. 

De  valójában nem is ezért írok. A valós indok ennél sokkal több! 

Ma volt első fokon a második tárgyalás. (Fővárosi Bíróság, Gazdasági Tanszék)

Ma (14 óra 45 - perctől ) Bartháné Dr. Ambrus Rózsa Bírónő "vezetésével"

Dr Kutas Zsófia (K&H ZRT jogi képviselő) az alperes jogi képviselőjével, dr Szána Ágnes  ügyvéd a felperes jogi képviselőjével, illetve Szűcs Edit (én) a felperes (közgazdász) jelenlétében.
A Bírónő az első tárgyaláson (2013. február 05-én) meghallgatott minden jelen lévő felet (felperes jogi képviselőt, alperes jogi képviselőt és a felperest is).
Mai napot avval kezdte, hogy én "nem mondhatok semmit" , mindent figyelmen kívül hagy és jegyzőkönyvbe sem hajlandó venni...

Én az Ügyvédemtől nem várom el, hogy a közgazdasági részéhez is úgy értsen, mint a jogi részéhez, ebben eddig úgymond én képviseltem az ügyet.
Most viszont nagyon el vagyok keseredve :(

És a lényeg csak most jön!!!
Tanuk előtt, de kikapcsolt hangrögzítő mellett szóba jött az ÖN neve.

Mind a Bírónő és mind pedig a Bank jogi képviselője minősíthetetlen szavakat használva mondtak véleményt Önről.

Az általam oly nagyra tartott EMBERT - ÖNT- a porig alázták és becsmérelték. 

Már vitatkozásba és kiabálásba ment át a tárgyalás stílusa, mert én nem akartam hagyni és nem is hagytam!!!

Kérem segítsen!!!  Védjük meg az igazunkat és védjük meg a becsületünket!

Kérem ne adja fel, nem adom fel én sem!
További sok sikert kívánok és maradok tisztelettel ÖN mellett, ahogy ezt ÖN is teszi!

Köszönöm hogy időt szentelt rám.
Tisztelettel: Szűcs Edit

A levélben írtakat összegezve tehát a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál március 19-én ¾ 15 órakor kezdődött Bartháné Dr. Ambrus Rózsa bírónál az a K&H Zrt alperes elleni peres ügyben olyan tárgyalás, ahol sem fél, sem a felek jogi képviselője nem voltam.

Ennek ellenére Bartháné Dr. Ambrus Rózsa törvényszéki bírónő Dr. Kutas Zsófia K&H Zrt jogi képviselővel együtt a tárgyalás közepén nevemre utalva folyamatosan becsméreltek minősíthetetlen szavakkal, levélíró szóhasználata szerint „porig aláztak és becsméreltek”.

Soha életemben még nem találkoztam sem Bartháné Dr. Ambrus Rózsa bírónővel, sem Dr. Kutas Zsófia K&H Zrt jogi képviselővel, de őket ez nem zavarta abban, hogy nyilvános tárgyaláson, tőlem független ügyben szidalmazzanak, becsméreljenek.

Milyen mérhetetlen gyűlöletnek és dühnek kell Bartháné Dr. Ambrus Rózsa bírónőben és Dr. Kutas Zsófia K&H jogi képviselőben lenni ahhoz, hogy a nyilvános tárgyaláson egymást bátorítva így kikelljenek magukból velem szemben. Akit még életükben soha nem láttak.

Szerintem ilyen fokú gyűlöletük velem szemben csak a bankok kívánságának megfelelően alakult, alakulhatott ki, szerintem ily módon is ki akarták fejezni feltétlen lojalitásukat a bankok felé. Szerintem meg akarták mutatni ily módon is azt a bankoknak, hogy milyen mélyen együtt éreznek velük akkor, amikor ilyen alakok mint én, pert merek vállalni velük szemben.

A kérdés immár csak az, hogy vajon még hány Bartháné Dr. Ambrus Rózsa bírónőhöz hasonló gondolkodású bíró tárgyalja, illetve fogja tárgyalni devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos, bankokkal szembeni peres eljárást.

Illetve az is, hogy Bartháné Dr. Ambrus Rózsa bírónő vajon ugyanezen a napon – március 19-én – ¾ 9 órakor tartott 10.G.42.032/2012.  számú eljárásomban, ott ahol én képviselem felperest, milyen gondolatokat táplált és távollétemben az esetleg jelenlévő alperesi képviselőnek milyen kifejezéseket használt akár velem, akár az általam képviselttel szemben.

----------------------------

Egyébként pedig a Kaposvári Törvényszék

Dr. Tóth Ádám Országos Közjegyzői Kamarai Elnök feljelentése alapján indult, előbb Dr. Moldováni András, majd Dr. ifj. Vég Tibor ügyvédek által képviselt, nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatti büntető eljárásban első fokon hozott, bűncselekmény hiányában felmentő ítéletet

március 20-án jogerősen helybenhagyta.

-------------------------

Visszatérve a kedvező ítéletekre, ezzel kapcsolatosan az ECHO televízió Napi Aktuális műsorában az alábbi nyilatkozatom látható:

http://www.youtube.com/watch?v=mhG4RU1dGxM

Siófokon 2013. március 25. napján.

Nyerésben a bankokkal szemben - A lavina elindult

Dr. Léhmann György	19:14 (13 órája)
címzett: Léhmann

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

A lavina elindult

            Közel két évvel ezelőtt jutottam el a devizaalapúnak mondott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélések miatti probléma megoldásának lényegéhez.

Ahhoz, hogy amennyiben a bankoknak a szerződés megkötése utáni önkényes és mondvacsinált törlesztő részlet emelési jogát annak nyilvánvaló törvénytelensége miatt sikerül a bíróság által érvényteleníteni, akkor az adósok megszabadulhatnak attól a többlettehertől, ami részben jogtalan, részben pedig az ezekkel csökkentett fizetési kötelezettség már az adósok számára elviselhető.

Természetesen megnyugvással tapasztaltam azt, hogy a Kúriának valamennyi ide vonatkozó elvi döntése, vagy az Európai Bíróság ítéletei ugyanazt a jogi megoldást szorgalmazzák, mint amit én, de egyúttal ezt természetesnek is azért tartottam, mert az Uniós és belső jogszabályok megfelelő értékelése csak ilyen eredményre vezethet.

Miután az elmúlt év végén a minden tekintetben megfelelő, 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény a bíróságok számára világossá teszi azt, hogy az általam javasoltak szerint bírósági eljárásban miként kell eljárniuk, tudtam az, hogy már csak idő kérdése az, hogy egyedi ügyben a pereimben régóta várt siker bekövetkezzen.

Ez most a következő oldalakon olvasható ítélet és hozzátartozó indokolás szerint bekövetkezett, és az ítélet az alábbiak szerint rendelkezett:

„Megállapítja a bíróság, hogy a felperes és az alperes között 2008. január 8. napján létrejött kölcsönszerződés 3. pontjában azon rendelkezése, miszerint „A Bank a Szerződésben meghatározott kamatot, díjakat, illetve egyéb feltételeket a Szerződésben foglaltakra vonatkozó pénzpiaci feltételek, valamint a vonatkozó kockázatok változását felismerve, ahhoz igazodva egyoldalúan jogosult megváltoztatni” érvénytelen.”

Mely rendelkezésnek tartalmából kiindulva tehát a perbeli esetben az adós törlesztő részlete összege visszaáll a szerződés megkötése kori állapotra, illetve azért, mert éveken át jogtalanul szedték be a bankok az emelt összegű törlesztő részletet, egyenlőre túlfizetésben vannak az adósok.

Mindenkor állítottam azt is, hogy ettől még később vita alapja lehet az, hogy a HUF/CHF árfolyamának alakulása miként befolyásolja a törlesztő részlet nagyságát, illetve a svájci frank alapkamatának alakulása miként befolyásolja az aktuálisan fizetendő ügyleti kamat mértékét, hiszen a szerződésekben a „deviza alapú” szóhasználat nem arra utal, hogy a többi forinthitelhez hasonló körülmények között kellett volna az adósnak törleszteni akkor, ha a bankokat egyébként nem motiválta volna az adósok kijátszása.

Más lapra tartozik az, hogy az alábbi ítéletet általánosítva most akár százezer szerződés esetében is egy pillanat alatt hoppon maradhatnak a bankok azáltal, hogy a szerződések többsége esetén az általuk önkényesen követelt törlesztő összegnek legfeljebb a feléhez juthatnak.

Nem kellett volna csalárd módon eljárni a bankoknak a szerződés megkötésekor, és akkor most ilyen problémájuk nem lenne.

A Ptk. 237. § 4. bek-nél használt szónak jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint:

                            „Csalárd: Álnok, kétszínű, csaló szándékú.”

Miután tehát régóta tudom azt,  hogy mi legyen a kereseti kérelem, valamint azt is tudom, hogy ennek a kérelemnek mi a jogi alapja, a 2/2012. (XII.10) PK Vélemény azt határozta meg, hogy milyen  ténybeli alapokra hivatkozzak kérelmem indokolásánál.

Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy lehetőség szerint minden olyan alaki problémára hivatkozom, ami a Vélemény alapján alappal állítható, ugyanis alaki probléma esetén nincs vitának helye arról, hogy csak kicsit sértettem meg az előírást, vagy nagyon. Úgy gondoltam, hogy amennyiben tartalmilag elemzem a banki tisztességtelen szerződési feltétel tarthatatlanságát, akkor széles kaput nyitok a bankoknak – esetleg a bíróságoknak is – ahhoz, hogy magyarázzák a magyarázhatatlant, és ezáltal a döntőnek minősülő alaki problémák eltörpülhetnek, megsemmisülhetnek.

         Arra pedig nem számítottam, hogy úgy is lehet, ahogy azt a fenti ítéletet hozó bíróság tette.

Elvetette az általam felsorolt alaki hiányosságokat – szerintem nem kellően megindokolva – de belenyúlt a tisztességtelenség tartalmába úgy, hogy egyúttal nyilvánvalóvá tette azáltal bankoknak minősíthetetlenül álnok, kétszínű, csaló szándékát.

Hiszen az indokolásnak azzal a mondatával, hogy

„A pénzpiaci feltételek és vonatkozó kockázatok változásához kötött egyoldalú szerződésmódosítási jog tartalmilag ellenőrizhetetlen, abból nem vezethető le, hogy ténylegesen milyen változás bekövetkezése esetén gyakorolhatja az alperes az egyoldalú szerződésmódosítás jogát.”

nyilvánvalóvá tette azt, hogy a tisztességes egyoldalú szerződésmódosítási jog alapvető feltétele az, hogy a másik fél – adós – ellenőrizni tudja azt, hogy konkrét díjemelést milyen ténylegesen bekövetkezett idézett el, és azt is, hogy a valós ok a díjemelés mértékét indokolják-e vagy sem.

Hányszor utalt Róna Péter arra, hogy a szerződésből tudni kell azt, hogy miért annyi az annyi, és most a bíróság is ugyanerre a meggyőződésre jutott. És ezáltal a bankok által épített tisztességtelenségnek kártyavára remélhetőleg örökre összedőlt.

Hiszen, ha az ellenőrizhetőséghez elegendő szerződési feltételt biztosít az adósnak, akkor álnok, kétszínű, csaló szándékú magatartása folyamatosan lelepleződik, ha pedig nem biztosítja ezeket a feltételeket a szerződésben, akkor a bíróság a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényteleníti a banki szerződésmódosítási jogot.

Nem teszi érvényessé – nem teheti – hanem úgy kell tekinteni, mintha soha a szerződésben sem lett volna.

----------------------------

Azt tehát tudtam már hosszú idő óta, hogy a perem sikeres lesz tisztességes bírósági eljárás esetén, de azt nem gondoltam, hogy a kedvező ítélet tartalmából az is fog következni, hogy magyarországi bankok magatartása az adósokkal szemben bizonyítottan álnok, kétszínű, csaló szándékú. Mely magatartás felismerése esetén megállapítható az, hogy ezekkel a bankokkal csak felelőtlen emberek kötnek szerződést.

===================

Az ítélet nem jogerős, ezért várható a Binder István féléktől is az a kijelentés, hogy mivel nem jogerős és nem végrehajtható, úgy kell tekinteni, mintha semmi nem történt volna. Ez nem egészen így van.

Részben azért, mert ezek után már nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon nincs olyan bíróság, mely hajlandó lenne a bankok érdekeivel szemben álló ítéletet hozni,

Nem lehet azt mondani, hogy ügyvédi képviselet mellett, de a tárgyalásoknak folyamatosan távollétet kérve nem lehetséges adósra nézve kedvező ítéletet remélni,

Nem lehet a bankoknak elvitatni az adósoknak azt a jogát, hogy minden díjemelést biztosító banki jogot konkrét és adós által ellenőrizhető feltételek megjelölése mellett lehet csak a szerződésben előírni.

Részben pedig azért, mert erre a nem jogerős ítéletre más perben már természetesen bizonyítékként hivatkozni lehet. Természetesen a bankok heves tiltakozása mellett, de ettől még a más pernek bíróságának kötelessége ezt a bizonyítékot is értékelni.

----------------------------------

Az ítéletet egyébként a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt alperessel szemben hozták, mely tényből következik az, hogy nagy valószínűséggel ennek a banknak minden kölcsönszerződése ugyanúgy érvényteleníthető, mint ahogy azt ebben a perben tették.

Valamint mindazoknak a bankoknak a szerződései is, melyek szerint az ítélet által megfogalmazott

„felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen mértékben általánosak, hogy azok alapján a felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor a számára kedvezőtlen módosításra.”

követelménynek a szerződésmódosítást lehetővé feltételek felsorolása nem felel meg.

Egyszóval jobban jártunk, mintha a Pénzügyi Biztos betartotta volna a szavát és mára már megindította volna a közérdekű pereket. Sőt lehet az is, hogy csupán azért felejtette el ígéretét, mert nem akart az adósoknak azáltal kárt okozni, hogy ez után a per után még az általa javasolt közérdekű perek befejezésére is várni kelljen.

Sőt köszönet jár a Legfőbb Ügyésznek is azért, hogy annak ellenére nem indított közérdekű pert, hogy az Európa Bíróság is folyamatosan kéri ezek megindítását hazánktól,

Köszönet jár az Igazságügy miniszternek is ugyanezért,

És elsősorban a PSZÁF-nak jár a köszönet, aki néhány közérdekű pert – Partiscum – négy évvel ezelőtt megindított, majd befékezett nyilvánvalóan arra gondolva, hogy még több közérdekű per esetén még a végén baja eshet a bankoknak, és ezzel nem szabad viccelni.

Valamennyijüket áthatotta minden bizonnyal az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének alábbi szavai:

„Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van …

Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer. Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.”

Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Mert hiszen ha a felsoroltak valamelyike mégis megindította volna a közérdekű pert, akkor sem számíthattam volna abban semmi jóra. Meg vagyok győződve arról, hogy mindazoknak a problémáknak a perlését egész egyszerűen elfelejtették volna, amik a peremben előtérbe kerültek. Csak zavart okoztak volna számomra és az egész nemzet számára is.

-----------------------------

A Pénzügyi Biztos jelenlegi tevékenysége emlékeztet Földesi professzornak arra a tanítására, hogy az idealista filozófus egy sötét szobában, nem létező fekete macskát kerget.

Valami hasonlóra vállalkozott szerintem kinevezőjének akaratából a Pénzügyi Biztos Úr is azzal, hogy a nem létező deviza nyomába eredt. És a végén felfedezi a csőben a lyukat. Ismét egy szánalmas próbálkozásnak kezdete a hatalom részéről azzal a jelszóval, hogy néhány hónap alatt forintosítjuk a devizahitelt.

Mármint a forinthitelt. Mármint a devizában nyilvántartott forinthitelt forintosítja állítólag a jobb sorsra érdemes Varga Mihály.

Természetesen ismét semmi nem lesz drága az álprobléma megoldására. Ha kell újabb többszázmillió forintot az adófizetők pénzéből készek elpazarolni, többszáz millió forint adót elengedni a bankok részéről, csak egyetlen dolog ne történhessen meg. Az, hogy a teljesen törvényes, devizában nyilvántartott forinthitel szerződésnek banki egyoldalú szerződésmódosítási jogának érvénytelenítésével foglalkozzanak az adósok.

Ami pedig a legszomorúbb ezzel kapcsolatosan az, hogy a közhatalom azt üzeni ezáltal a társadalomnak, hogy az álnok, kétszínű, csaló szándékú embereket is készek az elszegényedettek rovására támogatni, hogy ha a közhatalom érdekei azt kívánják.

Azt üzeni, hogy az erkölcs, a tisztesség ebben a hazában semmit nem számít.

Siófokon 2013. március 17. napján.

Kérelem a Kúria Polgári Kollégiuma Vezetőjéhez

II.

         Kérelem a Kúria Polgári Kollégiuma Vezetőjéhez

Tisztelt Kúriai Polgári Kollégium Vezető Úr!

            2012. II.G.1.65. sajtóközleményben tudatták azt, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke az eljáró bíróságok eltérő gyakorlata miatt 2012. szeptember 6-i keltezésű levéllel fordult T. Kúriai Elnök Úrhoz, majd erre tekintettel a Kúriai Állásfoglalást ismertették ezzel kapcsolatosan.

Tekintettel arra, hogy a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény alapján indított, szerződési feltétel tisztességtelensége miatti érvénytelenség megállapítása iránt többszáz peres eljárásban képviselem Törvényszék előtti eljárásban a devizaalapú kölcsönszerződések adósait, én is tájékoztatom T. Kollégium Vezető Urat, hogy eltérő bírósági gyakorlat alakult ki az egyesbíróként tárgyaló bíróságok között.

Tapasztalatom az, hogy túlnyomórészt tudomásul veszik az eljáró bírók a Kúriai Vélemények illetve vonatkozó jogszabályok alapján követendő eljárást, de kisebb részben tapasztalnom kell azt is, hogy tudatában ezeknek a pereknek rendkívüli hatására a magyar társadalomban, egyfajta félelmet éreznek azáltal, hogy esetleg a bankok számára kedvezőtlen határozatot hoznak.

Erre utalnak olyan idézés kibocsátása nélküli elutasítása a pereknek, mint például a Pénz és Tőkepiaci Felügyelet mellett működő Döntőbizottság kizárólagos illetékességére vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozó elutasítás annak ellenére, hogy az Európai Bíróság, valamint nemzeti bírósági gyakorlat is egyértelműen megállapítja ilyen esetben a tisztességtelenséget, vagy olyan terjedelmű hiánypótlási felhívás az első tárgyalást megelőzően, mely a keresetlevélben olvasható egyes szavak jelentésének közlésére hív fel oldalakon keresztül.

Még kisebb részben pedig kifejezetten ellenségesen lépnek fel az eljáró bírók az adósokkal szemben, félretéve minden jogszabályi vagy egyéb ismeretet. Ilyen eseteket példázva az alábbi levélváltást ismertetem egy általam nem képviselt adós és közöttem:

From: i……………… [mailto:b…………….7@gmail.com
Sent: Sunday, February 10, 2013 **:** **
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Több levelezés margójára – Gólyavár

2013. február 10. **:** i…

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Telefonon beszéltünk,több ízben.

Kérdeztem Öntől,hogy segítené –e egy tatabányai fiatal ügyvédnő munkáját-DR ………….-aki belevetette magát az Ön által küldött dokumentumokba,-és fáradtságot nem kímélve ingyen képviseli az ügyfeleket.

Beszélt is Önnel telefonon.Ön javasolta,hogy adjuk be a bíróságra,az Ön által megküldött keresetlevelet,kiegészítve a saját adatainkkal.

Hát ez történt,beadtuk,,,

Mikor Öntől kérdeztem,eljönne-e a tárgyalásra,Ön,azt válaszolta,hogy nincs rá kapacitása.Rengeteg az ügyfél.

Sajnálattal vettem tudomásul.

A tárgyalásra elkísért a t………………. ügyvédnő,-de szinte nem is beszélhetett.A bírónő nagyon cinikus volt,és mondta,ha aláírtam,márpedig aláírtam az okiratot,akkor nincs mit tenni. 

Új keresetlevelet kell beadnunk,,,és az új tárgyalás március végén lesz.

Mondta,hogy arra nekem nem is kell elmennem.

Mondjuk,nem is tudnék,mert márc.4.-én súlyos műtétre vagyok előjegyezve,amit nem lehet tovább halasztani.

Muszáj ,mert férjem a sok gond hatására öngyilkos lett.

Tehát ez van,-szeretném a segítségét kérni!!

Tisztelettel:B……………………..

2013. február 10. **:** Dr. Léhmann György írta, <lehmann@invitel.hu>:

Nem látom a tárgyalását a naptáramban. Volt-e irodámban tényállás felvétele végett, adtam meghatalmazást?

Üdvözli: Léhmann György

From: i-……………………………….
Sent: Friday, February 01, 2013 **:** **
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Több levelezés margójára – Gólyavár

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tegnap volt a tárgyalásom a tatabányai Törvényszéken.Az Ön által írt keresetlevelet adtam be.A bírónő ,majdhogynem kinevetett.2 órán át,azt firtatta,hogy aláírtam a Közjegyzői okiratot,aminek minden pontját elolvastatta velem.,és közölte,ha aláírtam,apelláta nincs.Ez a szerződés nem tisztességtelen.Annyi engedményt adott,hogy   adjunk be új keresetlevelet.Legyen szíves engem tanáccsal ellátni,mert így roppant elkeseredett vagyok!

Abba is belekötött,hogy miért most jut eszembe perelni,eddig mit csináltam.

Akkor hagyta ezt a témát abba,mikor közöltem,hogy 2 éve belerokkantam ebbe,fél évig kórházban voltam,majd fél évre rá a férjem öngyilkos lett,mert a terheket nem tudta elviselni.

Legyen szíves nekem ajánlani valami stratégiát!
Köszönöm szépen!
Tisztelettel:…………………………

A bankok magatartásának eredményeként mint köztudott, hazánkban emberek milliónak élete ment tönkre. százezer számra mennek tönkre a házasságok az állandósult nincstelenség és önmarcangolás miatt, emberek százai lesznek úgy öngyilkosok, hogy házastársat és gyermekeiket még nagyobb bajban hagyják hátra, az életben maradottak élete szükségszerűen megrövidül, életminőségük kibírhatatlanul rossz, és akkor még nem beszéltem a fiatalság helyzetéről és az ilyen körülmények között nem vállalt gyermekszületések elmaradásáról, a külföldre örökre elvándorolt tízezrekről.

Azt kívánom a levelezésben említett bírónak, vagy a hozzá hasonlóknak, hogy csak egyetlen napra üljön be az irodámba, és nézze meg az ott lévő adósokat, hallgassa meg néhány mondatukat.

Ezek az emberek már csalódtak hazánkban minden olyan emberi értékben, amiben hitték azt, hogy bízhatnak. Mindabban az értékben, ami miatt szeretünk a saját hazánkban élni, egy nemzetet alkotni. Ezek az emberek, akik nálam mostanában megfordulnak, már nem hisznek sem hazában, sem nemzetben

Ebben az állapotukban próbálom mégis elhitetni velük azt, hogy higgyenek abban, amiben én is hiszek, a magyar igazságszolgáltatásban. Igyekszem beláttatni velük azt, hogy a Kúria az ide vonatkozó elvi állásfoglalásokkal törekszik a törvénytelenségek kiküszöbölésére és már csak egy egészen kicsi hiányzik ahhoz, hogy az őket ért mérhetetlen méltánytalanság kiküszöbölésre kerüljön.

Ellenben kétségtelenül felmerül mindannyiinkban az, hogy vajon azzal a bankvilággal szemben, amelyik úgyszólván a teljes hatalmi elitet bizonyítottan képes kilóra megvenni, vajon lehetséges-e minden nekünk kedvező jogszabály ellenére igazságos ítéletet remélni a bíróságtól.

Mindezt azért ismertettem  T. Kollégium Vezető Úrral, mert nem csak nekem van felelősségem abban, hogy a hozzám fordulóknak mit mondok, de a magyar bírói karnak most még nagyobb a felelősség

A közeljövőben fog eldőlni azt, hogy a nemzetnek tisztességes, ártatlan, naiv, kétségbeesett és bankok által tönkre tett embereknek a sorsát a magyar bíróságok európai szintű törvényesség mellett képes-e kedvező módon befolyásolni, vagy sematikus, kitérő és semmitmondó a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon ítélethozatalokkal a nemzettől, hazájuktól történő teljes kiábrándultságukat teljessé teszik.

K é r e m

T Kollégiumvezető Urat arra, hogy amennyiben fentiekkel egyetért, akkor Sajtóközleményben tájékoztassa a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatosan eljáró bírákat történelmi felelősségükre.

            Nem túl gyakori az a bírói magatartás, amit a levelezőmtől tudok, de nem is egyedülálló. És mint             mondani szokták, akár egy rohadt gyümölcs képes egy láda gyümölcsöt is megrohasztani.

A számtalan tisztességesen eljáró bíró szerintem megérdemli azt, hogy egy-két fentiekhez hasonló bíró miatt ne kelljen szégyenkezniük a nemzet előtt.

T. Kollégiumvezető Úr!

Fentiekre tekintettel hivatkozom a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet alábbi rendelkezésére:

33/B. §⁴² (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

Arra hivatkozom, hogy mivel a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatos pereknél kiemelkedően fontosabb társadalmi, közérdek még nem fűződött semmiféle perhez a magyar bíróságok előtt, szélesebb körben még nem voltak érdekelve soha egyetlen fajta perben sem a magyar állampolgárok, ezért

        k é r e m ,    T. Polgári Kollégiumvezető Úrat arra, hogy

hívja fel a Törvényszékek Elnökeit az alábbi jogszabályhely alapján

33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

a) jogszabály rendelkezésén,

              b)³⁹ az OBH elnökének határozatán,

c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.

A devizaalapú kölcsönszerződések soron kívüli intézésének elrendelésére.

Ugyanúgy, mint ahogy azt a vörös iszap katasztrófával kapcsolatos perben korábban elrendelték

Siófokon 2013. február 12. napján.

                                                Tisztelettel:

                                                                        Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.a. kérelmező

===============================

Ne félj! Fordulj szembe a gonosszal!

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

   ==========================================================================

Fordulj szembe a gonosszal!

            Nem hagy nyugodni mostanában II. János Pál pápa üzenete: „Ne félj!”

Számomra ez az üzenet ezzel nincs befejezve, hanem szerintem a pápa akkor, ha megismerhette volna a jelenlegi magyarországi, bankok által előidézett katasztrófális állapotokat, akkor a következők szerint üzent volna:

            „Ne félj! Fordulj szembe a gonosszal”

Hasonló módon jutok el az egyén gerinces kiállásának szükségességéhez akkor is, amikor Berzsenyinek „minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs”, vagy „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán” soraira gondolok a Szózatnak.

Vörösmarty is, Berzsenyi is, a pápa is szerintem azt üzeni a mai magyar nemzethez tartozóknak is, hogy az egyén sorsáért elsősorban az egyén a felelős, és ezt a felelősséget viselni kell akkor, ha az egyéni boldoguláson túl a nemzetünk sorsáért is aggódunk.

Nem a korrupciótól fertőzött hatalmi elit, vagy Isteni csoda mentheti meg az egyént, és a nemzetet, hanem kizárólag a gonosszal való szembefordulás alkalmas, önmagukkal, családjukkal, nemzettel szemben felelősséget érző, hatalmi eliten kívül élő, oda tartozni nem vágyó tisztességes magyar emberek.

-------------------------

Ezekkel a gondolatokkal javaslom azt minden, a bankok tisztességtelen magatartása miatt vagyona elvesztéséhez közeli állapotba jutott tisztességes adósnak, hogy amennyiben a bírósági végrehajtás szabályai szerinti végrehajtás ellenük megindult, akkor ne a kormánytól, ne az ombudsmantól, ne az adósok megmentőjének mondott szervezetektől, ne az ügyvédektől, vagy éppen a Jóistentől reméljen segítséget, hanem mutassa meg azt, hogy tud küzdeni a saját, és a családja életéért.

Ehhez kívánok az alábbiakban segítséget nyújtani.

=================

Abból indulok ki, hogy az alábbi jogszabályhely szerint

 1952. évi III. tv. 367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.

A közjegyzői záradékolással indult végrehajtás megszüntetési peres eljárásra kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi – járásbíróság, kerületi bíróság – bíróság illetékes értékhatártól függetlenül, azaz akár százezer forintos végrehajtástól kezdődően a százmillió forintos végrehajtásig ugyanahhoz a bírósághoz kell fordulni.

Abból indulok ki, hogy az eljárásra jogosult helyi bíróságnál már ügyvédi képviselet vagy más kötöttség nincs előírva, azaz az adós két tanúval hitelesített kérelmével minden további nélkül előterjesztheti peres eljárásra irányuló kérelmét.

Abból indulok ki, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatosan a Magyarországon tevékenykedő bankok olyan mennyiségű, és súlyosságú tisztességtelenséget, törvénytelenséget követtek el az adósok sérelmére, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén az adósoknak pernyerési esélyei az európai joggyakorlatot figyelembe véve nagymértékben jelentősek.

Abból indulok ki, hogy a bankok tisztességtelen, törvénytelen eljárását megfelelő módon értékelő jogszabályok, Kúriai Vélemények, Európai Bírósági ítéletek olyan mértékben szankcionálják ezt a banki magatartást, hogy a bankok részéről nincs reális perbeli védekezési lehetőség a 2004. május 1-től 2009. december 31-ig megkötött kölcsönszerződésekből fakadó végrehajtás megszüntetési peres eljárás esetén.

Abból indulok ki, hogy a fenti törvény 369. §-a szerinti az a lehetőség, hogy a felperes bármire hivatkozhat ebben a perben, ami a törvényszöveg szerinti

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

megállapítás irányába mutat, és ezek a hivatkozások a 370. § szerint

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

hiánypótlás nem igénylő perindítás esetén nagy valószínűséggel esetben oda vezet, hogy a bíróság a végrehajtást azonnal felfüggesztheti 15 napon belül.

És a bíróság eddigi tapasztalataim alapján a végrehajtást általában felfüggeszti.

----------------------------

            Ellenben az is kétségtelen tény, hogy a korrupciótól fertőzött hatalmi elit befolyásolását a bíróság felé lehetségesnek tartom a bankok érdekében,

kétségtelen tény az is, hogy ez a fajta peres eljárás az általam képviselt szerződési feltételek semmiségére irányuló peres eljárásokhoz képest rendkívűl költségesek pervesztés esetén.

Peres eljárás megindításakor minden felperes számára szabályosan kiállított költségmentességi nyilatkozatot leadva számíthatunk arra, hogy a bíróság legalább illeték feljegyzési jogot engedélyez, ami azzal jár, hogy ingyenesen megindulhat a per.

Ellenben azért, mert a pertárgy értékét a végrehajtandó összeg adja, és ennek 6 %-a az illeték, pervesztés esetén mondjuk 10 millió forint végrehajtandó követelés esetén 600.000.-Ft. illetékre, és megközelítőleg ugyanekkora összegű ellenfélnek járó perköltségre kötelezés esedékes. Fellebbezés esetén pedig még egyszer ugyanez az összeg, azaz teljes pervesztés esetén kétfokú eljárásban kétmillió forinthoz közeli összeggel nő a tartozása az adósnak a korábbihoz képest.

Ellenben pernyertesség esetén az adós egy forint többletköltség nélkül megszabadulhat a végrehajtás rémétől, és bízhat egy tisztességes elszámolásban a bankkal szemben.

Fentiek megfontolása után csak azoknak javaslom ennek a pernek megindítását, akikkel szemben egy végrehajtást kérő indított végrehajtási eljárást, több végrehajtást kérő esetén nem javaslom a peres eljárást.

==================

Rátérve az adósok általi, további segítséget nem igénylő végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásra, az alábbiakban, valamint a mellékletben küldöm meg azt a keresetlevelet, melynek megfelelő kitöltése után a peres eljárás lefolytatását az adósok által tehát lehetségesnek tartom.

            Tehát közjegyzői záradékolással indult végrehajtási eljárás esetén alkalmazható ez a keresetlevél.

A „végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre” törvényi okra hivatkozással a keresetlevél az alábbiak miatt állítja azt, hogy a követelés érvényesen nem jött létre és ezért a végrehajtás megszüntetésének van helye:

-          egyoldalú banki szerződésmódosításra vonatkozó tisztességtelen – semmis – szerződési feltételek,

-          szerződés semmiségét eredményező hiányosságok, problémák a kölcsönszerződésben,

-          bank felmondási jogának törvénysértő biztosítása a kölcsönszerződésben,

-          adósok hitelképességének túlértékelése a bank által a hitelbírálati eljárás során

-          hivatkozás a C-472/11 számú Európai Bírósági ítéletre a bíróságnak hivatalból vizsgálata végett

A keresetlevélnek pirossal jelzett szavait, szövegrészeit kell az adósnak saját adatai szerint megfelelő módon kitölteni, négy példányban kinyomtatni, majd egyenként minden példányt annak végén két tanú aláírásával együtt aláírni.

A tanuk neve és lakcíme is feltüntetésre kerüljön, valamint olvasható legyen a tanuk neve és lakcíme is.

Ezt a négy példányt adják le tehát a helyi bíróságra a költségmentességi nyilatkozattal együtt, de minden példányhoz mellékeljék másolatban mindazokat az iratokat a bírósághoz továbbítva, melyek alapján a perbeli előadásukat bizonyítani tudják. Későbbi bizonyításra ebben a fajta perben kevés lehetőség van.

Különösen csatolják mellékletben a kölcsönszerződést, felmondási okiratot, végrehajtási záradékot, végrehajtó értesítését.

--------------------------------

Kifejezetten ellenzem azt, hogy iratommal bárki az adósok hátrányára sefteljen. Azaz ügyvéd óra vagy havi bérért, sikerdíjért, munkadíjért vagy bármilyen rafinált módon adóstól bármikor elszedhető pénzért iratom alapján dolgozzon.

Adós megmentőnek mondott bármelyik szervezet tagdíjért, egyéb ilyen-olyan díjért „segítséget” nyújtson. Utóbbiaknál azzal ellenzem, hogy ha megtudom az ilyen fajta pénzszerzéseket, gondolkodás nélkül bárki ellen azonnal feljelentéssel élek.

A többi pedig legyen a bíróság dolga…

======================

Tisztelt Ceglédi Járásbíróság!

Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint 2007. november 20-án kötöttek „Lakásvásárlási” Kölcsönszerződést kötöttünk alperesi bankkal hétmillióhetvenötezer forint, 45.379 CHF-ben meghatározott  kölcsönre vonatkozóan.

-------------------------------

            Alperes a 2007. november 20-i szerződésben meghatározott 3,89 % ügyleti kamatot később 2009. február 17-én 5,67 %-ra, 2010. július 1-én 5,85 %-ra, 2011. október 11-től 6,16 %-ra emelte

            2011. évben már a folyamatosan megemelkedett törlesztő részleteket nem tudtuk fizetni.

Ezt követően végrehajtást kérő közjegyzőtől az általa közölt adatok alapján tartozásunkról ténytanúsítvány nevű iratot készíttetett, majd 2011. július 6-án azonnali hatállyal felmondta a 56.036,61 CHF. tartozás megjelölésével kötelezettségünk nem teljesítése okából.

A felmondást követően végrehajtási záradék kiállítását kezdeményezte alperes, és erre tekintettel Dr. Kovács József ceglédi közjegyző az ide mellékelt, 51.010/ü/537/2012. számú közjegyzői záradékot kibocsátotta.

Már most hivatkozunk arra, hogy a 805/2004. EK rendeletnek alábbi rendelkezése szerinti igazolást arról, hogy nem vitatjuk az alperesi követelést – alperes soha nem tudta igazolni:

            „Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.)

                a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

         (5) A "nem vitatott követelések" fogalmának minden olyan helyzetre ki kell terjednie, amikor a hitelező – akinek pénzbeli követelése jellegét és mértékét az adós igazoltan nem         vitatja – az említett adóssal szemben bírósági határozatot, illetve az adós kifejezett beleegyezését igénylő végrehajtható okiratot, legyen az bírósági egyezség vagy közokirat,        tud felmutatni.

         -------------------------

         (7) E rendeletet a nem vitatott követelésekről szóló határozatokra, bírósági egyezségekre és          közokiratokra, valamint az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatok, bírósági          egyezségek és közokiratok megtámadását követően hozott határozatokra kell alkalmazni.

         (8) Az Európai Tanács a tamperei következtetéseiben úgy vélte, hogy a határozat          meghozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban a végrehajtáshoz való    hozzáférést gyorsítani és egyszerűsíteni kell úgy, hogy el kell tekinteni a végrehajtást         megelőzően a végrehajtás helye szerinti tagállamban szükséges valamennyi közbenső intézkedéstől. A származási tagállam bírósága által európai végrehajtható okiratként   hitelesített határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a      végrehajtás tagállamában hozták volna meg. Így például az Egyesült Királyságban egy    hitelesített külföldi határozat bejegyzése ugyanazon szabályok szerint történik, mint az      Egyesült Királyság egy más részében meghozott határozat bejegyzése, és ez a külföldi          határozat érdemi felülvizsgálatát nem foglalja magában. A határozatok végrehajtására          vonatkozó intézkedéseket továbbra is a nemzeti jognak kell szabályoznia

Ennek a közjegyzői záradéknak folytán a

végrehajtási eljárás ellenünk Szabó Sándor végrehajtó előtt 0178.V.15016/2012/67. szám alatt 2012. julius 6-án megindult.

------------------------------

Jelen perben érvényesített igényünk célja az az irat e fejezete alapján, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-re  és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva a kölcsönszerződés alperesi felmondását követő végrehajtási eljárást eljáró bíróság előbb függessze fel, majd szüntesse meg.

==================

Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait

3. Az irányelv  - 93/13 EGK Irányelv -  preambulum bekezdése kimondja:

„mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; […]”

illetve

„5. Ezen irányelv 3. cikke előírja:

„(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

meghatározást is, és az alábbi

„ 28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

illetve az ítélet rendelkező részéből

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.

-----------------------------

Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

Tartalmilag ugyanezt a Luxemburgi Bíróság fenti ítéletében a 93/13 Irányelvre hivatkozással a következők szerint határozta meg:

8. Az irányelv 6. cikke kimondja:

„(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

A végrehajtási eljárás végrehajtási záradék alapján lett elrendelve, és a ténytanúsítványban bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével is emelt összegű tartozása az adósoknak a fentiekben leírt tisztességtelen szerződési feltétel illetve semmiség okából érvényesen nem jött létre:

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal

         elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

Erre tekintettel a  Pp. 369. § a pontjában jelöljük meg jelen peres eljárás jogi alapját.

Tekintettel arra, hogy a 20/2011. (XII.12.) PK vélemény már idézett 2. pontja szerint Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg, csatoljuk az elbíráláshoz szükséges és rendelkezésünkre álló valamennyi kölcsönnel kapcsolatos iratot, további bizonyítási indítványunk nincs.

===================

            Fenti előadásunkat a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre is tekintettel az alábbiakkal kiegészítjük.

A hitelező bankoknak forráskiadásuk a hitel nyújtásával nincs, soha nem is volt, így az alperesi banknak is arra történő hivatkozása, hogy az általuk meghatározott, egyoldalú szerződésmódosítási joguk feltételei valósak – alaptalanok.

Bankok részéről semmiféle forrásigénnyel nem jár az adósok felé a hitelezés a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottsági tagjának alábbi nyilatkozata – rádiónyilatkozata – szerint.

Varga István az alperesi prudens működéshez szükséges beszerzéssel kapcsolatos banki problémákat nem létezőnek állapítja meg:

Alábbi helyen - Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek…

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

Riporter: Hát főleg a bankok.

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

Varga István: Úgy van.”

----------------------------

Felperesnek határozott álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan, minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.

Eldöntötték azt, hogy vagyonukat növelik abban az időszakban is, amikor egyébként valóban az ország gazdasági élete válságba került.

Ameddig alperes nem bizonyítja azt, hogy honnan és milyen mennyiségű devizát szerzett be a korábbiakhoz képest terhesebb körülmények között, kérem fogadja el T. Bíróság felperesnek azt az álláspontját, hogy csupán az alperesi, illetve a többi bank valótlan állításainak eredménye az általuk szerkesztett szerződésekben és Üzletszabályzatban a kölcsönhöz szükséges devizabeszerzés és ezzel kapcsolatos nehézségek ismertetése.

Valamint fogadja el T. Bíróság felperesnek azt az álláspontját, hogy az adós a szerződés megkötésekor csupán azt tudta a szerződésben tett CHF jelölés folytán, hogy azért kap a kölcsön felvételének időpontjában viszonylag alacsonyabb kamatozású hitelt a forintalapú hitelezéshez képest, mert később, a törlesztő részletek fizetése időpontjának megfelelően a törlesztő részletek nagysága függ a HUF/CHF árfolyamát, valamint a CHF jegybanki alapkamatától. Utóbbira az alábbi PSZÁF tájékoztatás alapján is számított a hitelt felvevő:

„2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamat is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként tovább ad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nem Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.”

===============

Ennek a pernek tárgya az is, hogy a szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok szerint állapítsa meg T. Bíróság a bank egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségét és legfőbb jogkövetkezményét. Azt, hogy érvénytelen szerződésre, vagy szerződési feltételre jogot alapítani nem lehet.

---------------------------

A 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény ezzel kapcsolatosan a következőket rögzíti:

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

 Illetve a PK Vélemény Indokolásának ide vonatkozó része a következő:

g) A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.

Álláspontom szerint az Indokolásnak kivastagított, idézett megállapítása folytán a kérdés eldőlt. Hiszen eszerint csak akkor lehetett volna a hátrányos körülményváltozások hatását áthárítani a fogyasztók hátrányára, ha ugyanezen körülményeknek kedvező változásait pedig a fogyasztók javára rendelték volna szerződés szerint figyelembe venni.

Mivel ez nem történt meg, ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek és érvénytelenek.

Arról nem ír a Hpt, hogy az adósok javára miként kell rendelkezni, de minden jóérzésű, tisztességes szerződő félnek íratlan törvény alapján ezt is tudnia kell. Úgy, ahogy a Ptk. 209. § rendelkezései megkövetelik.

==================

A 93/13. EGK Irányelvében alábbiak szerint a 3. cikk 3. bekezdésben említett feltételeket tartalmazó Melléklet 2. pontjában meghatározott

b) A j) pont nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

rendelkezéssel összhangban álló,  „a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről”  elnevezésű 18/1999. (II.5.) Korm. rend.

2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

jogszabályi rendelkezésének megfelelően a 2/2012. (XII.10) PK Véleményben megfogalmazott

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

---------------------------

Megemlítve azt is, hogy az adóst megillető felmondási jog az adós általi azonnali teljesítést nem feltételezi a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 6. pontjának f. pontjához tartozó Indokolás szerint:

„f) Az egyoldalú  szerződésmódosítás esetére – mivel az a fogyasztó  kötelezettségeire kihat – biztosítani szükséges a felmondás jogát. Ezt előírhatja maga a jogszabály is, ennek hiányában az általános szerződési feltételek között  indokolt rendezni: a módosítást hogyan kell a fogyasztó tudomására hozni, és mennyi idő áll a fogyasztó rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen. E szerződési rendelkezések tisztességessége is vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a felmondás jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények – az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális alternatívát a szerződésmódosítással szemben”.

Ilyen felmondási jogot alperesi bank az általa készített szerződésben adós javára nem biztosított, ezért a PK Vélemény szóhasználatával élve törvénybe ütközés folytán tisztességtelen, érvénytelen az alperesnek egyoldalú szerződésmódosítási, szerződésbe foglalt joga.

==================

Egyébként természetesen alperesi Üzletszabályzatot soha nem láttunk.

A 2/2012. PK Vélemény az Üzletszabályzatról többek között a következő megállapításokat teszi:

„A Ptk. 205/B.§-a szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Erre tekintettel az olyan általános szerződési feltételek között szereplő szerződési kikötés, amelyet a fogyasztó nem ismerhetett meg, nem válik a szerződés részévé; külön azonban csak azokra a feltételekre (okokra) kell felhívni a figyelmét, amelyek esetleg lényegesen eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, vagy vala

...

[A levél megkurtítva]  Egész levél megtekintése

https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=f4e0b23d0b&view=lg&msg=13d34eff34389c3d