Nyertesek naplója: június 2013

2013. június 13., csütörtök

Ujabb daganat ugyanott

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu =========================================================================

Újabb daganat ugyanott – ismét rosszindulatú

Előző, – május 11-i - Legfőbb Ügyésznek címzett feljelentési iratom ismertetése elé a következőket írtam,

Egyenlőre a rákos daganat jelenléte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak szerint.

Az pedig, hogy gyógyítható-e a halálos kór, az alábbi feljelentés sorsától is függ.

majd másnap – május 12-én – kézbesítettek részemre ugyancsak a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumától egy bíróhoz beosztott ugyanazon bírósági tikár – Dr. K.T. – által meghozott, öt darab általam indított peres eljárásban született keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést.

15.G.41.823/2013, 15.G.41.824/2013, 15.G.41.828/2013, 15.G.41.872/2013, 15.G.41.761/2013. számú ügyekben.

--------------------

A bírósági titkár által elutasított keresetleveleket természetesen ugyanúgy sablon keresetlevelek alapján készítettem, mint ahogy azt a 7-800 keresetlevelet, melyeknek bírósági intézése során még soha, egyetlen alkalommal sem került abból az okból hiánypótlási felhívás nélkül elutasításra keresetlevelem, amilyen okra most a bírósági titkári végzés hivatkozik. A mellékletben olvasható keresetlevél a 15.G.41.828/2013. számú ügyben többek között a következőket tartalmazza:

1./ Az iratban megjelöltem felperes perindításának indokát:

„Ebben a perben elsősorban azt kifogásoljuk, hogy a szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.

A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb 6,29 % mértékben lett megállapítva, majd később folyamatosan és rendszeresen emelték.”

Megjelöltem a pernek ténybeli alapját, a perbeli kölcsönszerződés vitatott szerződési feltételét:

„Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan a 2008. január 25-i szerződés I. 3. pontja a következőképpen rendelkezik:

„A kölcsön kamatának mértéke változó. A kamat mértéke első alkalommal a szerződéskötés naptári félévet követő félév első munkanapján változhat, egyébként pedig naptári félévenként januárban és júliusban változik. A Bank féléves kamatperióduson belül is jogosult a kamat mértékét egyoldalúan módosítani, a bankközi hitelkamatok, a fogyasztási árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, az irányadó jogszabályok esetleges változása, a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázat megváltozása, illetve a számlavezetéssel kapcsolatos költségek változásának a banki forrásköltségek jelentős (0,3 tized százalékot) vagy azt meghaladó mértékű ingadozásának függvényében.”

2./ Megjelöltem a pernek jogi alapját:

„Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait

illetve az ítélet rendelkező részéből

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.

-----------------------------

Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.”

3./ Majd a kereseti kérelmet az alábbiak szerint fogalmaztam meg az iratban:

„Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján

k e r e s e t t e l

élünk és kérjük T. Fővárosi Törvényszéket arra, hogy

állapítsa meg az Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Nyrt.- alperes és felperesek között 2008. január 25-én megkötött kölcsönszerződésnek I. 3. pontjában meghatározott

szerződési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét, valamint ennek jogkövetkezményeként

állapítsa meg azt, hogy 2008. január 25-től, a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerződési feltételek

kötelezze alperest perköltség viselésére.”

----------------------

Ezt a keresetlevelet többivel azonos módon hiánypótlási felhívás nélküli az alábbi végzéssel utasította el a bírósági titkár:

Indokát az elutasításnak a végzésekben tehát a következőkben jelölte meg:

„A keresetlevélben a felperes általánosságban idézi a Luxemburgi Bíróság C-472/10. számú határozatának megállapításait, majd a 93/13. számú irányelvet és a PSZÁF 2006-os tájékoztatóját idézi. Ezt követően a petítumban kéri a 2008. január 25-i szerződés I.3. pontjának semmiségen alapuló érvénytelensége megállapítását. A keresetlevélben a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése hiányzik, mivel nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes tisztességtelennek, az a felek jogait és/vagy kötelezettségeit konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint, miért állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára.

Ezért a bíróság a keresetlevelet a Pp. 124.§ 2. bekezdésének a.) pontja alkalmazásával elutasította, annak okán, hogy a keresetlevél nem felek meg a Pp. 121. § 1. bekezdése c.) és e.) pontjaiban rögzített rendelkezéseknek.”

-------------------------

Ebből az ismertetésből, de különösen abból, hogy az iratomnak 2 soros PSZÁF 2006-os tájékoztatóját is említi, következik az, hogy a bírósági titkár pontos, részletes tájékoztatás látszatát kívánta kelteni a keresetlevelem ismertetése során.

Úgy, hogy tudatosan és szándékosan azt a látszatot keltette, mintha a Luxemburgi Bírósági határozat és 93/13. Irányelv idézését követően iratomban mindösszesen a PSZÁF 2006-os tájékoztatója lenne olvasható a kereseti kérelemig.

Tudatosan és szándékosan ily módon azt a látszatot kívánta kelteni, hogy a Luxemburgi Bírósági határozat és 93/13. Irányelv idézését követően nem olvasható a PSZÁF 2006-os tájékoztatója említéséig iratomban a következő rész:

„rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.

-----------------------------

Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.”

Tudatosan és szándékosan hamis tartalmú közokiratokat készített bírósági titkár a felsorolt eljárásokban ily módon meggyőződésem szerint azért, hogy felperesek számára jogellenesen kárt okozzon.

Meggyőződésem a hamis tartalmú közokiratok alapján az, hogy a bírósági titkár számára teljesen mindegy volt az, hogy mit tartalmaz a keresetlevél, a végzés meghozatala előtt eltökélte azt, hogy az alperesi bank előnyére, a felperesi adósok hátrányára tevékenykedik.

Ennek a célnak elérése érdekében, kész volt hamis tartalmú közokiratot is szerkeszteni.

-------------------------

És most akkor nézzük meg azt, hogy az elutasításnak végzés szerinti jogi indoka miként értékelhető.

Bírósági titkár hivatkozik a Pp. 124. § 2. bekezdése a. pontjának alábbi rendelkezéseire:

„124. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha

a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat”

Valamint a Pp. 121. § 1. bek. c. és e. pontjának alábbi rendelkezéseire:

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

Ezeknek a bíróság által hivatkozott jogszabályhelyeknek helyes értelmezéséből tehát az következik, hogy bírósági titkár végzése indokolása szerint azért utasította el hiánypótlási felhívás nélkül a keresetlevelet, mert

„a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése hiányzik”,

de függetlenül attól, hogy feltehetően átmeneti látászavarban szenvedett bírósági titkár ezzel kapcsolatosan akkor, amikor nem olvasta keresetlevelemben azt a szövegrészt, hogy

A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb 6,29 % mértékben lett megállapítva, majd később folyamatosan és rendszeresen emelték.”

megállapítható az, hogy a bírósági titkár szándékosan és tudatosan törvénysértést követett el, kötelezettségét szándékosan megszegte akkor, amikor a törvénynek idézett „annak alapjául szolgáló tényeknek” törvényszövegéhez azt is hozzáértette ki tudja miért, hogy „konkrét” tényeknek a bírósági titkár által meghatározott módon történő közlését teszi a törvény úgy kötelezővé, hogy hiánypótlás nélküli elutasításnak van helye akkor, ha valaki a bírósági titkári elgondolásnak maradéktalanul nem tesz eleget:

„nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes tisztességtelennek, az a felek jogait és vagy kötelezettségeit konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint, miért állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára.”

Bírósági titkár ezzel az indokolásával azt is bizonyította, hogy átmeneti látászavara után olyan mértékű látásjavulása következett be, hogy a törvényszövegben olyat is lát, amit még senki más nem látott.

----------------------

Érdekesebbé az teszi a bírósági titkár végzésének további vizsgálatát, hogy a végzés hivatkozik a 121. § 1. bek-e e. pontjára is annak okaként miért volt szükség hiánypótlási felhívás nélkül elutasítani keresetlevelemet:

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

Ebből következően bírósági titkárnak valamilyen baja volt a keresetlevelemben írt kereseti kérelemmel is, hiszen erre a törvényhelyre hivatkozva csak akkor lehet hiánypótlási felhívás nélkül elutasítani a keresetlevelet, ha a keresetlevélben hiányzik a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem.

Ellenben egy szó nem sok, annyí említést sem tesz a végzés a kereseti kérelmem problémájával kapcsolatosan annak ellenére, hogy a 2. oldal 2. bek-ben tett indokolásánál a „petítum” szó használata szerint látta a bírósági titkár a kereseti kérelmet, melyből csak egy körülmény merülhet fel.

Ez a körülmény arra utal, hogy a végzés meghozatalánál olyan indulati állapotba került nyilvánvalóan a bírósági titkár, mely indulati állapotban képtelen volt a valóságnak megfelelő tényekből kiindulva dönteni a keresetlevél megfelelőségével kapcsolatosan. Dühében össze-vissza írt mindent, ami csak eszébe jutott.

---------------------

Ez a dühe egy nappal korábban – végzés dátuma szerinti június 3-án – még nem alakult ki bírósági titkárnak, hiszen a 15.G.41.761/2013/3. számú hiánypótlási felhívás nélküli idézés kibocsátás nélküli elutasító végzés indokolásával egy szóval nem említi azt, hogy a sablon szerint készült, mellékletben látható perirattal azonos keresetlevéllel bármiféle problémája lett volna.

Elutasította a keresetlevelet azért, mert felperesek nem rótták le az eljárási illetéket, felhívta bírósági titkár felperesek figyelmét arra, hogy amennyiben a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hiányt pótolják, akkor a peres eljárás folytatódik, ezzel is utalva arra, hogy a keresetlevélnek semmiféle fogyatékossága nincs.

Nincs problémája ekkor a 121. § 1. bek c. és e pontjával, nem kell konkrét előadást tenni, úgy jó a sablon keresetlevelem tárgyalás kitűzésére a bírósági titkár szerint, ahogy van.

Ez a magatartása bizonyítja azt bírósági titkárnak, hogy eljárása során őt különösebben nem érdekli az, hogy a törvénynek megfelelően járjon el. Célja ezekben a fajta perekben az, hogy az adósoknak ártson, a bankoknak kedvezzen és amennyiben ezt a célját a költségmentességi nyilatkozat hiányosságaira hivatkozással éri el, akkor neki úgy is jó, ha pedig a felperesek az illetéket lerótták, akkor légből kapott ötletektől vezérelve akár hamis tartalmú közokiratot is szerkesztve éri el.

A cél nála szentségteleníti az eszközt.

--------------------------

Természetesen felmerül a gondolatomban az is, hogy két nappal korábbi ismertetésemhez képest – hét ítéletet hozó bírók egyszerre felejtették el kötelezettségüket a nemzeti előírások és Európai Bírósági ítéletek betartásával kapcsolatosan – durvulnak az eszközök a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál.

Az említett ítéletekkel kapcsolatosan legalább egy látszateljárást lefolytattak az ilyen ítéleteket hozó bírók, ellenben most már bírósági titkárt is bevetnek csak azért, hogy a látszat peres eljárást is elkerüljék.

Ennek oka minden bizonnyal az, hogy időközben tudomásukra jutott az ilyen ügyeket szervezőknek az Európa Bíróságnak 2013. május 30-i alábbi döntése, és rájöttek arra, hogy ezek után kétféle következménye is lehet annak, ha a hét ítélethez hasonló ítéletet akarnak a jövőben még hozni.

Vagy nevetség tárgya lesz hazánk a világban az igazságszolgáltatásunk komolytalansága miatt, vagy minden eddiginél nagyobb botrányok várnak hazánknak közhatalmat gyakorló éppen aktuális szereplőire a jövőben mindenütt, ahol a világban járnak.

„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. május 30.(*)

„93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések”

A C‑397/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2011. július 27‑én érkezett, 2011. július 12‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Jőrös Erika

és

az Aegon Magyarország Hitel Zrt.

között folyamatban lévő eljárásban,….

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.

3) A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.”

-----------------------

Egyébként természetesen büntető feljelentést teszek fenti tényállás alapján a bíróság titkár ellen, illetve a Fővárosi Törvényszék Elnökétől kérem az alkalmassági és fegyelmi eljárás kezdeményezését.

====================

Két nappal korábbi, hét ítélettel kapcsolatos írásom után több levelet is kaptam, és kötelességemnek érzem ezek közül az alábbiakat másoknak is megküldeni.

From: ……………… [mailto:…………………..@t-online.hu]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 10:55 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat

Tisztelt dr Léhmann úr!

Most olvastam végig a legfőbb ügyésznek címzett feljelentését, és még mindíg a hatása alatt vagyok. Hirtelen néhány sort le kell írjak, de ez az legutóbbi levél, a maga drámai hangvételével, és nyíltsisakos, " itt valami most el fog dőlni " hangulatával... Mekkora munka volt ezt az anyagot így összeállítani! Mekkora kussolás lesz ezután, ha az eddigi lapulást még lehet fokozni. Micsoda zseniálisan prezentált ómen ez azoknak a szerencsétlen, ostoba bíráknak - akik 30 ezüstért eladták a lelküket - arra vonatkozóan, hogy nem fogják tudni élvezni az árulásért kapott előnyöket. Miféle emberek(?) ezek. Hogyan tudnak nap mint nap felkelni azzal a tudattal, hogy egy nemzet sorsa ma azon múlik, hogy a törvényesség felül tud-e emelkedni a gennyedző, aljas, elfajzott pénzvilágon, és ő, mint a törvényesség felkent védelmezője, azaz jelen esetben egy nemzet tragédiájának elhárításához még eszközzel rendelkező lélek, nos ő valószínűleg nem oly nagy (a bűnéhez képest mindenképpen elhanyagolható) jutalomért, megátalkodottan teszi amit esz, gyártja a semmitmondó, törvénytelen, és egyébként önmaga ellen kiállított bizonyítékként is felhasználható ítéleteket. Közben körülötte rohad szét a világ, emberek százezrei gyötrődnek a kilátástalanságban, depresszió és félelem mindenütt. De ő felveszi a talárt, és teszi amit "kell". És vannak körülötte arctalan cinkosok, akik bár tevőlegesen nem vesznek részt ebben a gyalázatban, de tudnak mindenről, és csak Babits szavai jutnak eszembe róluk:

" De böjt s jámborság néked mint a pélva,
mert vétkesek közt cinkos aki néma. "

Aminek külön örülök, folytatódik a ki a nemzetközi közvélemény elé szemlélet, nekünk igazunk van, nem hagyjuk agyon(el)hallgatni a problémát, féljen az, akinek bűne van, és igenis tudja meg az egész világ, mit műveltek a bankárok Magyarországon.

Őszinte tisztelettel:

……………………….

------------------------

-----Original Message-----

From: ……………………. [mailto………………………….@freemail.hu]

Sent: Tuesday, June 11, 2013 10:57 AM

To: Dr. Léhmann György

Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat

Tisztelt Dr. Léhmann György Úr! Változatlanul csodálom a kitartását és örömmel olvasom, hogy most már a bűncselekmények oldaláról közelíti meg a kérdés rendezését. Megjegyzem én az első leveleimtől kezdve ezt ostorozom, hogy csak akkor várható a hatóságok részéről érdemi hozzáállás, ha a döntéshozó a saját bőrét félti. Ez minden érintett szervezetre igaz. Az ön által közzétett feljelentés mintát már használják, független beszélgetéseken örömmel értesültem erről. Tehát ha segíteni kíván adni az embereknek, kérem tegyen közzé egy körlevelet, amiben ismeretlen tettesek elleni feljelentésmintákat tesz közzé. Célszemélyek. Banki dolgozók, végrehajtók, közjegyzők, PSZÁF, GVH, NAV, rendőrség, ügyészség dolgozói, stb. Tehát mindazon hatóságok és szervezetek, akiknek kötelessége lenne valamilyen NYILVÁNVALÓ szabálytalanságot megállapítani. Ha tömegesen indítanak az emberek ilyen feljelentéseket, akkor az eljáró hatóságok nem tudnak tömegesen elutasító végzéseket hozni. Például bűnpártolás esetében nem írhat le a rendőrség-ügyészség olyat, hogy a GVH azaz a Gazdasági Versenyhivatal nem pénzügyi szakértő, ezért nem köteles hivatalból felismerni a bűncselekmények elkövetését, jogszerű a magatartása, amikor a feljelentést "elfelejtve" csak áthelyezi az ügyet a PSZÁF-nek, aki hónapok óta nem csinál semmit. Úgy gondolom a GVH-ról azt állítani, hogy nem pénzügyi szakértő, ezért a fiktív könyvelési tételek esetében nem tudja megállapítani, hogy az a számviteli törvény és Btk. szerint bűncselekmény, akkor az a szervezet miért van? Kik dolgoznak ott? Árokásó segédmunkások, betanított munkások vagy értelmi fogyatékosok nappali ellátó intézménye? A közgazdasági iskolásnak is tudnia kell, hogy ez bűncselekmény, máskülönben nem tud leérettségizni, könyvelői végzettséget kapni. Tehát ebben az esetben azt is fel kell jelenteni, aki lezár egy ilyen bűnpártolási ügyet. üdvözlettel

------------------------

From: ………………….[mailto:………………….123@gmail.com]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 12:16 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat

Kedves Ügyvéd Úr !

Absolute biztos voltam abban, hogy itt már "bírói mutyi is folyik", nem csak föld, és dohány.

Persze kérdezhetjük, hogy hol a dohány ?

Ezeknek nem számít a becsület, sem semmi.

Bízva Isten büntetésében megkapják akkor amikor nem számítanak rá. Mert én hiszem és vallom, hogy Isten most is keresi a megoldást, de ahhoz le kell lepleznie az összes áruló Júdást.

Én amíg csak tudok küzdeni fogok az igazságért Önnel karöltve, mert hiszem, hogy a győzelem meg lesz, csak nagyon rögös úton fogunk eljutni odáig.

Akár veszteségek árán is, sajnos ezt is be kell kalkulálni. De ez a maroknyi embercsoport akit Ön képvisel, úgy gondolja, hogy vele egy oltári nagy gazság történt, küzd az utolsó csepp véréig.

Ha megnézem az én ítéletemet, abból még egy olyan laikus is felmérheti mint én, hogy a számtalan Ön által hivatkozott törvény hely, jogszabály egy sem találta meg a bírót.

Én feltételezem a rossz szándékot, azt meg, hogy Ön bűncselekmény elkövetésére gyanakszik, szervezett formában, azt kifejezetten üdvözlöm.És örülök a feljelentésnek !

Persze a süket Polt Péter meghallja-e ? Most jelent meg a 100 leggazdagabb magyar. Ki az első ? Csányi Sándor ! Előbb utóbb ülni fog.

A kocka el van vetve !

De visszatérve az én személyes ügyemre, ügyeimre.

Kell-e nekem valamilyen egyéb más dologgal bizonyítanom, hogy uzsora hitelt vettem fel ? amely vissza nem fizethető, mert ahhoz az én életem kevés lesz, és az unokámra meg nem szeretném hagyni örökül.Arra gondoltam, hogy írjak-e levelet mellékletekkel a bíróságnak, hogy milyen nagy csalárdság áldozata vagyok ? Hogyan akartak becsalni az árfolyamgát intézményébe, hogy még 3 M ft-al többet fizessek vissza, és a kimutatásuk, amely alapján a 10 éves futamidejű hitel alatt a 4. évben már majdnem a felvett hitelt teljes összegét visszafizettem. 9 M-7,6 M, és még hátra van 5 év. Persze szerintük ez csak kamat idáig.Most csak a KHR-be való betevéssel fenyegetnek, de nem küldték még el, tehát lehet, hogy nem annyira biztosak a dolgukban.És nem zaklatnak telefonon, hogy fizessek.Mindig az nevet aki utoljára nevet, és én hiszem, hogy mi fogunk nevetni utoljára. Csak egy nem vagy igen választ szeretnék.Vagy maradjak veszteg ? :-) Letolhat ám, ha szükséges ! :-))))))))))

Vagy úgy is mind1 ? Itt a szenteltvíz nem segít ? Korrupció a javából !

Az Isten Áldja meg !

Üdv: ………………

--------------------------

From: ………………… [mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 5:40 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: büntető feljelentés

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Elképzelni sem lehet, hogy Önnek az ismeretlen tettes/tettesek elleni büntető feljelentés indítványozásából érdemi büntető ügy lesz a közeljövőben - kérem

gondoljon a hivatalos állásfoglalásra, vagy a Legfőbb Ügyész közismert véleményére, amit a devizahitelek ügyében a közelmúltban produkált, vagy a PSZÁF - elnökének hasonló témában tett nyilatkozatára.

Mindenki hibás, csak a bankok nem.

A végén még kellemetlensége adódik ebből a másokért aggódó feljelentésből, amit a jobbítás szándékával tett meg a mai napon.

Biztosan nem fog dicséretet kapni, minthogy eddig sem.

Engem Ön erőst, - a saját érdekeltségű két kis ügyet azonnal beadom- de látni kell, hogy a nagy tömegeket sikeresen elbizonytalanították.

Várnak az adósok valami csodára -majd csak valaki/valami megmenti őket, most alig van kilakoltatás, mintha lassulna a végrehajtói malomkerék.
De egyszer csak beindul, ha a jogalapot bebetonozzák, szerintem valami kis könnyítés jön, de ez a lényegen nem fog változtatni.

Valami van a levegőben, valamire kivárnak, valami készül, de nem tudni, hogy mi.Olyan egyszerűen meg lehetne oldani, igazságosan, nem kaptafára, hanem egyedi esetekig lebontva a deviza ügyeket.

Alig indul új per, de majd rájönnek az adósok, pl. az autós devizaügylettel kínlódok, hogy a kocsi értéke lassan csak pár százezer forint lesz, a tartozás tőke összege - fizetés ellenére - állandóan növekedik, ha nem támadják meg a szerződést, akkor a végén a házuk, a jövedelmük mindenük rámegy a négy-ötszörös fizetési kötelezettségre. Ezt írták alá, a bank más fedezetet bármikor bevonhat, ha nem elég a kocsi értéke, --- az pedig már sehol, semmire nem fedezet.

Figyelem az Önnel kapcsolatos híreket, mást tenni nem tudok, minthogy drukkolok, hogy sikerüljön az elképzelése - most az országon kívüli jogi munkára - tevékenységére gondolok. Ott sem sok a remény látok, az EBíróságnál, mert hisz sürgősséggel nem tárgyalták a Kúria tárgybani állásfoglalási kérelmét.

Mit lehet tenni kb.1 millió emberrel ? - mert egy hitel ügyhöz 3-4 személy tartozik, + ezek tönkrement családja, ügyenként 10 -15 személy biztosan érintett, továbbá Ide számoltam a korábbi kedvezmény lejártával élesben a közeljövőben fizetésre kötelezetteket is.

Az Eunió legutóbb megtiltotta, hogy az olivaolaj felbontott kis kancsókban legyen kínálva a vendéglőkben - ilyen mély - mélységig szabályoz -

/ holott semmi köze hozzá / de hogy 1 millió embert tisztességtelen szerződéssel, csalással, félrevezetéssel a porba lehessen alázni, döngölni, kisemmizni, azzal senki nem törődik.

Üdvözlöm:………………….

-----------------------

Két nappal ezelőtt ezekkel a szavakkal zártam levelem:

Tekintettel a halálos kór súlyosságára, kérem, hogy iratommal minden külföldön, demokratikus országban élő honfitársaim tájékoztassák országuk kormányát a hazánkban kialakult törvénykezési válságról annak érdekében, hogy akár az Európai Parlamentben, akár más nemzetközi fórumon hassanak oda, hogy a hazánkban uralkodó tarthatatlan befolyása a közhatalomnak és pénzhatalomnak a bíróság ítélkezési tevékenységére szűnjön meg.

Most sem tudom másként

Siófokon 2013. június 13. napján.

sablon kereset II..doc
63 KB Megtekintés Letöltés

Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat

Egyenlőre a rákos daganat jelenléte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak szerint.

Az pedig, hogy gyógyítható-e a halálos kór, az alábbi feljelentés sorsától is függ.

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu =========================================================================

Magyar Köztársaság

Legfőbb Ügyészének

B u d a p e s t

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az ide mellékelt, június 10-én továbbított 7. db. fellebbezést az ugyancsak mellékelt, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma által szerződési feltételek érvénytelensége iránti peres eljárásokban hozott elsőfokú ítéletek megváltoztatását kérelmezve készítettem.

Az ítéletek szerinti peres eljárásokat is a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekben alperesi bankok számára egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt az ugyancsak mellékelt sablon keresetlevelekkel indítottam, majd a peres eljárás alatt általában 2-3 perirattal érveltem az alperesi bank védekezéséhez képest.

A keresetlevélben előterjesztett kérelem jogalapját a szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó Ptk. 209. § és 209/A §-ok képezik.

Eljáró bíróságnak ezekben az eljárásokban az ügy elbírálása során követendő feladatát – kötelezettségét – részben a Kúria 2/2012. (XII.12.) PK Vélemény határozza meg az alábbiak szerint:

6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

részben a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett Európa Bíróság által lefolytatott eljárásban hozott ítéletnek alábbi rendelkezése:

„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. május 30.(*)

A C‑397/11. sz. ügyben,

Jőrös Erika

és

az Aegon Magyarország Hitel Zrt.

között folyamatban lévő eljárásban,….

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Ezeket a feladatukat – kötelezettségüket – a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma ítéleteit meghozó bírái megszegték, semmibe vették azzal, hogy az ítéletek indokolása szerint a szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelését mindösszesen a következők szerint végezték el:

1./ 25.G.40391/2013/6. számú ítélet: „Megállapította azt is a bíróság, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötésben foglalt egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító okok világosan, érthetően és egyértelműen kerültek megfogalmazásra és az abban foglalt okokhoz kötött egyoldalú szerződésmódosítási jog nem állapítja meg a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperesek hátrányára, így az nem ütközik a Ptk. 209. § 1. bekezdésébe.

A fent kifejtettekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a felperesek perbeli szerződés III.3. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme alaptalan.”

2./ 5.G.41.066/2012/15. számú ítélet: „A kölcsönszerződés 5.1. pontjának támadott rendelkezései vonatkozásában a Kúria 2/2012.(XII.10.) számú PK Véleményében foglaltakra is figyelemmel, az volt a bíróság álláspontja, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítása jogának kikötése önmagában ezen okból nem minősül tisztességtelennek.”

„A kölcsönszerződés 5.2. pontjának támadott rendelkezései vonatkozásában szintén nem volt megállapítható, hogy azok tisztességtelenek lennének, ugyanis ezen szerződési feltétel arról rendelkezett, azt tette lehetővé, hogy a hitelezőjogosult az egyes kamatperiódusokra új havi törlesztő részletet meghatározni, és arról a felpereseket értesítő levél útján tájékoztatni.”

3./ 21.G.42.091/2012/7. számú ítélet: „Az alperes ebben a külön pontban kellő konkrétsággal, objektíven határozta meg azokat a feltételeket, amelyek esetén a kölcsön ügyleti kamatlábát, a késedelmi kamatot és kezelési költséget jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ezek a feltételek egy átlagos, laikus fogyasztó számára is érthetőek és átláthatóak. A szerződéses rendelkezés szövegéből kiderült, hogy erre csak akkor van joga a banknak, ha azt a leírt feltételek szükségessé teszik. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy ez a szükségesség a hitelintézet önkényes és indok nélküli kamat-, illetve költségemelésének szab gátat.”

4./ 19.G.40.075/2013/12. számú ítélet: „A felperes egyoldalú szerződésmódosítás esetére biztosított felmondási jog hiányában megvalósuló tisztességtelenség körévben a bíróság rámutat, hogy a felperes által elfogadott általános szerződési feltétel 5.3. pontja az egyoldalú szerződésmódosítás esetére a felmondási jogot a felperes részére biztosította.

5./ 31.G.41.360/2012/17. számú ítélet: „Bár a fogyasztó azonnali felmondási joga nem biztosított, illetve a szerződés megkötésekor nem volt biztosított (azóta már jogszabály is biztosítja), a bíróság a hivatkozott szerződési feltétel tisztességtelenségét mégsem találta megállapíthatónak az alábbiak miatt.

Az adott szerződési feltétel érdemi vizsgálatakor a Ptk. 209. § 2. bekezdése szerint figyelembe kell venni a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.”

6./ 25.G.40.102/2013/11. számú ítélet: „A felmondás jogát tehát a 2009. augusztus 1. napjától jogszabály biztosítja, ezért a felperes felmondási jog hiányára történő hivatkozása figyelemmel a Ptk. 205. § 2. bekezdésére is – alaptalan.”

„A bíróság megállapította azt is, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötések, miszerint a kölcsönszerződés egyoldalúan módosítható – figyelemmel a szerződés létrejöttekor hatályos Hpt. 210. § 3. bekezdésében szereplő rendelkezésre – önmagukban nem jogszabálysértőek. Ugyanezen okból megállapította azt is a bíróság, hogy a támadott szerződéses kikötések nem sértik a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét, a tételes meghatározás elvét, az objektivitás elvét, a ténylegesség és arányosság elvét, valamint az átláthatóság elvét sem.

7./ 15.G.40.174/2013/9. számú ítélet: „A Ptk-ban és a Hpt-ben lefektetett jogszabályi rendelkezése egymásra vonatkoztatása alapján megállapítható, hogy a keresetben kifogásolt szerződési kikötés – egyoldalú szerződésmódosítás – önmagában nem minősülhet tisztességtelennek, a tisztességtelenség kizárólag akkor állapítható meg, amennyiben a módosított szerződési kikötés nem a Hpt. által meghatározott, előzetesen rögzített feltételrendszer betartásával történik.”

-------------------------

Egy szó sem adja az idézetteken túl annak jelét, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának ezeket az ítéleteket hozó bírái bármit értékeltek, figyelembe vettek volna a fentiek szerint ismertetett kötelezettségük teljesítése érdekében az ítélethozatal során úgy, ahogy a Debreceni Törvényszék, vagy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma más bírája egyébként az alábbi ítéletek szerint a törvényi és egyéb rendelkezéseket betartva hozta meg az ítéletét:

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 2.G.41.415/2012/8. számú ítéletének indokolásából:

„Az egyoldalú költség és kamatemelés feltételeinek szerződésben történő elhelyezési módja már önmagában a jóhiszeműség követelményébe ütközik. Nem lett volna akadálya annak, hogy a szerződésben az alperes egyértelmű felsorolással rögzítse a kamat és kezelési költség emelés feltételeit. Ezzel szemben ennek rögzítése a fent meghatározott módon, utaló szabályokon keresztül történt.

Ez azt eredményezi, hogy a kamatemelés feltételei a fogyasztó számára nem átláthatóak és nem egyértelműek, e lényeges feltétel, mely jövőbeni fizetési kötelezettségének mértékét szabályozza, külön értelmezést igényel. E kikötési mód az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütközik.”

A szerződésben olvasható „pénzpiaci környezet változás” ok meghatározással kapcsolatosan pedig a következőket fejti ki a Fővárosi Törvényszék bírája:

„E kikötés alapján a fogyasztóknak még elképzelésük sem lehet arról, hogy mik és milyen mértékű változások azok, amelyek bekövetkezte esetén a hiteldíjuk módosítására sor kerül és a módosítás milyen mértéket érhet el. Sérti továbbá e kikötés a ténylegesség és arányosság elvét, mivel nyilvánvaló, hogy a pénzpiaci körülmények változásának csak egy szűk köre az, mely ténylegesen hat a perbeli szerződésből eredő kamatra és költségre és e szűk is eltérő mértékben.

Az alperes ellenkérelmében kifejtettekkel szemben az alperes nem a forrásköltségek emelkedéséhez, illetve nem a kockázatok növekedéséhez kötötte az egyoldalú kamat és költségemelés jogát, hanem egy rendkívül széles, korlát és mérték meghatározása nélküli jogot kötött ki a maga számára.”

Az Üzletszabályzatban rögzített következő, „az alperes üzlet-, termék-, biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, illetve nemzetközi szerződéseinek módosulása, valamint az informatikai környezet továbbfejlesztése esetén jogosult” feltétellel kapcsolatosan pedig az ítélet a következőket állapította meg:

„Ezek mind olyan feltételek, melyek kizárólag az alperes döntésétől függenek, az alperesnek áll módjában e feltétel bekövetkezését előidézni, abban közrehatni. E feltételek tehát nem objektív jellegűek, azaz sértik az objektivitás elvét.”

Debreceni Törvényszék 6.P.21.526/2012/15. számú ítélete Indokolásából:

Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.

Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”

A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor.

Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza.

-----------------------------

Május hónapban másfajta ítéletet nem kaptam kézhez a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumától, mint amiket most mellékelek, fellebbezését a tegnapi napon továbbítottam.

Más bíróságtól pedig még soha ilyen törvényt és kötelezettséget szegő ítéletet nem kaptam.

Fentiek alapján megállapítható az, hogy ugyanazon időpontban, ugyanazon Törvényszéken, megyei szintű bíróságon ítélkező évtizedes gyakorlattal rendelkező hat bíró – két ítéletet ugyanaz a bíró hozta – egyszerre felejtse az előtte lévő peres eljárásra vonatkozó valamennyi kötelezettségét, és egyetlen ítéletet hozó bíró se emlékezzen rá – kizárt.

Bebizonyosodott fenti adatok alapján számomra az, hogy a közhatalom és pénzhatalom elérte célját, és sikerült azon a bíróságon rávenni számos bírót a törvénytelen és megalapozatlan ítélethozatalra, ahol az általam megindított több száz peres eljárásnak több mint fele zajlik.

Egy ilyen korrupcióval fertőzött országban mint hazánk, lehet, hogy ez egy természetes jelenség, de ezt tudomásul venni nem tudom, nem lehet.

--------------------------------

Meggyőződésem az, hogy a felsorolt ítéleteket hozó bírók ugyanolyan, vagy hasonló szakmai felkészültséggel rendelkeznek, mint a Debreceni Törvényszék ítéletét hozó bírája, melyből következik az, hogy az említett hat bírónak egységes színvonalú törvénytelen és kötelezettségszegő ítélkezésének oka nem ezeknek a bíróknak képességeivel kapcsolatos.

Meggyőződésem az, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumnak annál a vezetőjénél lehet az egységes törvény és kötelezettségfelejtés okát megtalálni, aki a bíróság ügyelosztását is befolyásolni tudja, és tudja jól, hogy mely bírók lesznek alkalmasak arra, hogy hajlandóak esküt szegni akkor, amikor a közhatalom és pénzhatalom eszközeivel kilátásba helyeznek az igazságszolgáltatás felé előnyöket, vagy hátrányokat.

Természetesen fel kell merüljön az ítélkező bíróban is az, hogy a Btk. 225. § szerinti hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja fennáll az általa hozott, közhatalom és pénzhatalom által kívánt ítélet meghozatalával, de számára az ügyelosztásra is befolyással bíró vezető személye a garancia arra, hogy hazánkban nem lesz nyomozóhatóság, amelyik hajlandó ilyen ügyben nyomozást folytatni, és nem lesz ügyészség, amelyik hajlandó vádat emelni.

Az ismertetett törvény és kötelezettségfelejtés szervezettségét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának hat bírójánál fentiek alapján bizonyítottam, ezért alapos a gyanú arra, hogy ennek a szervezője az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását megvalósította:

Vesztegetés

250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,

b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

2. Elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, a jogtalan előny, vagy ennek ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával való egyetértés.

Jogtalan előny mindaz, ami valamely szükséglet kielégítésére, vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas azáltal, hogy a hivatalos személy az addiginál közvetlenül, vagy közvetve kedvezőbb állapotba kerül, lehet vagyoni és személyes jellegű.

A jogtalan előnynek, vagy ígéretének elfogadása, mint elkövetési magatartás esetén a hivatalos személy, az aktív vesztegető által elajánlott, vagy ígért jogtalan előnyt elfogadja. Látszólagos tiltakozás ellenére is megvalósul az elfogadás, ha közben olyan magatartást tanúsít, amely a tiltakozásával ellentétes. A jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával való egyetértés esetén nem szükséges, hogy az előny közvetlen élvezője a hivatalos személy legyen, a jogtalan előny jelentkezhet harmadik személynél is.

Ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás egyik céljának annak kell lenni, hogy ki volt az a személy, aki rávette a törvény és kötelezettségszegés kollektív felejtése szervezőjét arra, hogy a fenti törvényi tényállást megvalósítsa, mert alapos a gyanú arra, hogy ez a személy, vagy személyek az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását megvalósította:

253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem T Legfőbb Ügyész Urat arra, hogy a fenti elkövetési magatartás, és törvényi tényállások alapján vesztegetés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a nyomozást

ismeretlen tettes – tettesek – ellen rendelje el, és a nyomozás lefolytatását követő bírósági eljárásban bűnösségét állapítsák meg.

Siófokon 2013. június 11. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György

8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő

---------------------------

Tekintettel a halálos kór sulyosságára, kérem, hogy iratommal minden külföldön, demokratikus országban élő honfitársaim tájékoztassák országuk kormányát a hazánkban kialakult törvénykezési válságról annak érdekében, hogy akár az Európai Parlamentben, akár más nemzetközi fórumon hassanak oda, hogy a hazánkban uralkodó tarthatatlan befolyása a közhatalomnak és pénzhatalomnak a bíróság itélkezési tevékenységére szűnjön meg.

Léhmann György

Siófokon 2013. junius 11. napján.