2013. augusztus 30., péntek

Nyílt levél Varga Mihály miniszter úrnak

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu ==========================================================================

Varga Mihály miniszter Úrnak

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter Úr!

Tegnapi napon az ECHO TV esti Híradójában a Bankszövetség Főtitkára – Kovács Levente – a Bankszövetségnél történt tegnapi megbeszélésre hivatkozva azt nyilatkozta, hogy

„A mai javaslatainknak az volt a célja, hogy a hiteles ügyfeleknek a teljes körét fedjük le. Ezen belül is a jól fizető lakáscélú devizahitelesek számára kínálunk majd egy igen kedvező konstrukciót.”

Majd a Híradóban Ön nyilatkozott az alábbiak szerint:

„Az a célunk, hogy egy olyan megoldást találjunk, mely az ügyfelek terheit jelentős mértékben tudja csökkenteni és eleget tud tenni annak a kormányzati elvárásnak, hogy a jelzálogalapú devizahitelek azok a magyar piacról, pénzintézeti piacról kivezetésre kerüljenek.”

Tekintettel arra, hogy jogi képviselőként 700 olyan ügyfelemet – illetve azok társait – képviselem bankok elleni bírósági eljárásokban, akik a devizában nyilvántartott forinthitel szerződésükben fellelhető, bankok által diktált szerződési feltételek érvénytelenségét kívánják bírósági ítélettel megállapíttatni, sajnálatosnak tartom azt, hogy ügyfeleimnek megbízása nélkül kíván az ellenérdekű bankokkal az ügyfeleim által megkötött polgárjogi magánszerződéseivel is kapcsolatosan úgy tárgyalni, mintha a tárgyalások során ügyfeleim érdekeit is szem előtt tartaná.

Ügyfeleim elvárták volna azt, hogy ha már mindenáron véget kívánnak vetni a bankok által előidézett állapoton, akkor legalább a jogi képviselőjüktől – tőlem – megkérdezték volna azt, hogy egyetértünk-e az Önök tevékenységével, vagy sem. Éppen úgy, mint ahogy bíróság előtt sem szokás a bíróságnak a peres felek megkérdezése nélkül dönteni.

---------------------------

Ezért kérdésük nélkül fejtem ki 700 adós ügyfelem képviseletében az alábbiakban álláspontunkat.

A tegnapi napon elhangzott mondata szerinti kettős célból az utóbbi miatt semmi szükség nincs arra, hogy akár a Bankszövetséggel, akár az adósokkal, vagy bárkivel megbeszélést folytassanak, hiszen az esetben ha az a kormányzati elvárás, hogy a jelzálogalapú devizahiteleket „kivezessék” a magyar piacról, akkor akár soronkívűli eljárásban egy héten belül hoznak egy olyan törvényt, mely szerint a törvény hatálybalépését követően megkötött devizalapu kölcsönszerződés semmis, és ezáltal ez a kivezetési kormányzati probléma rendezésre került.

Ami pedig az ilyen törvény megalkotásáig megkötött devizaalapú kölcsönszerződést illeti, ezekre vonatkozóan ez a „kivezetési” szándék értelmezhetetlen, és főleg törvénysértő szándék akkor, ha ezzel arra gondolnak, hogy az eddig megkötött devizában nyilvántartott forinthitel szerződést forintosítják, azaz a kölcsönnek devizában történt megjelölését a korábbi szerződés helyébe lépő újabb szerződéssel megszüntetik.

Méghozzá úgy, hogy közben államtitkáruk – Dr. Orbán Gábor – által kijelentik azt is, hogy jobban nem járhatnak a forintosítás során a devizahitelesek, mint a forinthitelesek. Azaz egy szintre akarják hozni jövőre nézve azoknak a devizában nyilvántartott adósoknak jövőbeni terheit a forinthitel szerződést kötő adósok terheivel.

Arról pedig mélyen hallgatnak Önök is és a Bankszövetség is, hogy mi lesz azzal a több mint háromezer öngyilkos adósnak családjával, és a többi, bankok által készített törvénytelen, devizában nyilvántartott szerződés miatt tönkretett családdal, azoknak eddig bekövetkezett kárával.

A kormányzat eddigi nyilatkozatából úgy látom, hogy szándékuk szerint fátyol rá, több is veszett Mohácsnál a magyarból, hát felejtsük el.

Be kell látniuk, hogy a károsultakkal szemben érzéketlenül, és törvénytelenül kívánnak belenyúlni olyan problémába, amihez egyébként ugyanúgy, mint az általam képviselt 700 adós, más adós sem adott Önöknek felhatalmazást.

-------------------------------

A probléma megoldásához természetesen a Polgári Törvénykönyvnek hatályos rendelkezéseiből kell kiindulni. Abból a jogszabályból, melynek egyetlen tételét még csak meg sem említik a probléma megoldására tett javaslataik alapján.

Elfogadva azt az állításukat, hogy a devizában nyilvántartott egy hibás termék, természetesen ebből kiindulva kell felépíteni a problémának törvényes megoldási lehetőségét akár bíróság előtt, akár azon kívül is.

Ellenben Önök akkor is, amikor az árfolyamrögzítésről szóló törvényt 2011-ben kezdeményezték, akkor is tudták azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés egy hibás termék.

Minden közepes képességű másodéves joghallgató egyszeri ránézésre megállapítja azt a bankok által készített devizaalapú kölcsönszerződésekről, hogy az okiratból nem lehet megállapítani a törvényszöveg szerinti „adós köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni”, szerződés létrejöttéhez kötelező szerződési feltételt, - ezért ez a szerződés létre nem jött szerződésnek tekintendő általában a semmiség jogkövetkezményével, - és Önök mégis „gyűjtőszámla” és hasonló fogalmakkal változtattak a törvény szerint az egyébként tehát létre nem jött szerződést.

Az általam képviselt adósok számára és szerintem minden jogász számára is felfoghatatlan az, hogy törvényalkotást javasolva miként mert a kormányzat ily módon szembe menni a Ptk. 198. §-ból következő rendelkezésekkel:

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.

Önök már 2011-ben is tudták azt, hogy a bankok által szerkesztett devizában nyilvántartott forinthitel szerződés hibás termék, Igazságügy Minisztérium által kétségtelenül ismerték legalább ezt az 1/2010. PK Vélemény szerinti megállapítást, de Önöket mindez nem zavarta.

Hogyan magyarázzam el ügyfeleimnek azt, hogy Önök már az árfolyamrögzítésről szóló törvényalkotásukkal is a törvényes előírásokat, az alkotmányos rendet azért vették semmibe, mert ennek a törvénynek alapján megkötött gyűjtőszámlahitel szerződést is saját szájuk íze szerint a bankok szerkesztették közjegyzői segítséggel.

És utóbbiak által még a biztonság kedvéért szerkesztett adósi tartozáselismerési és szerződésmódosítási okiratok által biztosították a bankokat arról, hogy nem lehet baj az adósoknak korábbi, törvénytelen kifosztását eredményező tevékenység miatt.

Fenti nyilatkozataik és korábbi Dr. Orbán Gábor államtitkári nyilatkozatok arról győznek meg, hogy a most leírt törvénytelen és alkotmánysértő tevékenységüket folytatni kívánják a Bankszövetség egyértelmű támogatásával.

-----------------------------

T. Miniszter Úr!

Ha megengedi, visszatérek az Önök által is elismert hibás terméknek problémájára.

Önök úgy állítják be, hogy a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés valamiféle ördögtől való olyan sajnálatos szerződési forma, mely hazánkban nem vette figyelembe az elmúlt éveknek bankoktól függetlenül bekövetkezett gazdasági élet alakulásával kapcsolatos sajátosságait és ezért tulajdonképpen senki nem felelős. Sem a bankok, sem a PSZÁF, vagy az állam, illetve az adós sem.

Attól függetlenül, hogy kizárólag az adós viseli minden következményét ennek a sajnálatos állapotnak, a hibás termék sajátosságának következményét, de a jóságos állam és főleg a bankok most összefognak és megmentik jövőre nézve a adósokat.

Szerintem Önök tudják legjobban azt, hogy ebből az állításukból egy szó sem igaz, és ezt bizonyítja az, hogy az Európai Bíróság által hozott minden ide kapcsolódó ítéletben megfogalmazott, minden európai ország kormányzata által indítandó közérdekű pereket hazánkban sem az erre jogosult minisztériumok sem, a Legfőbb Ügyészség nem hajlandó megindítani.

Azért nem indítják meg bíróság előtt ezeket az eljárásokat álláspontom szerint, mert tartanak attól, hogy a „hibás termék” következménye nem valamiféle fátum miatt lenne bíróság által megállapítva, hanem a bankok által diktált, és bankok, vagy közjegyzők által szerkesztett szerződések feltehetően banki csalárd magatartás eredményeként.

Logikátlan, zűrzavaros és főleg teljesen törvénytelen alapokon nyugvó kormányzati nyilatkozatokból kiindulva határozottan állítom, hogy az ilyen bírósági döntéstől való félelmükben történik most minden a bankok részéről éppúgy ebben a kérdésben, mint a Kormányzat részéről. Alappal félnek attól, hogy a hibás terméket jelentő kölcsönszerződés miatti polgári jogi és esetleg másfajta felelősség is elkerülhetetlenül megállapításra kerül.

Azaz attól félnek, hogy nemcsak a jövőre nézve kell valamiféle tessék-lássék intézkedéssel befogni az adósok száját, hanem az elmúlt években bekövetkezett károkozásokkal is el kell számolniuk a bankoknak.

Úgy, ahogy egy tisztességes demokratikus jogállamban illik.

Egyébként ahhoz, hogy ne legyen hibás termék a devizában nyilvántartott forintkölcsönre vonatkozó szerződés, mindösszesen annyit kellett volna írni az okirat szerkesztőjének, hogy

A felvett kölcsön összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a.

A kölcsönnek egy havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének 1/12-ed része ugyanekkor fizetendő.

Felek tudatában vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamata 2 %.

Fentiek figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával

Ptk. 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

felek megállapodnak abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a teljesítés időpontjában Nemzeti Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az

ügyleti kamat százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül.

Ez lett volna a felek szándékának megfelelő PSZÁF által is hirdetett, és minden tekintetben törvényes, a magyar hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződés, bankok számára elegendő hasznot hozó hibátlan termék.

Csakhogy ez nem volt elég a Magyarországon tevékenykedő bankoknak. Talán tudták, talán sejtették azt, hogy hazánk kormányzata mindenkor védeni fogja az ő akár törvénytelen érdekeiket is, és ezért nyugodtan előállították a hibás terméküket, az általuk diktált szerződésüket.

És ennek a banki elvárásnak most Önök maradéktalanul megfelelnek. Minden elkövetnek azért, hogy se a polgári jogi, sem az esetleges büntetőjogi felelőssége a bankoknak, valamint az őket segítőknek megállapításra kerüljön.

Helyes bírósági eljárás esetén Ptk. 523. § 1. bek-e szerinti törvényi előírás be nem tartása miatti hibás termékű szerződés miatt a Ptk. 200. § 2. bek-re, Ptk. 205. § 2. bek-re, Ptk. 209. § 1. bek-re hivatkozással kell mindösszesen kérni a szerződés érvénytelenségének szerződés aláírására visszamenőleg hatályú megállapítását, és a Kúriának július 4-i hasonló témájú peres eljárásban hozott ítéletének megfelelően a Ptk. 237. § 2. bek-e alapján a szerződést hibátlan állapotba hozza a bíróság.

Ennyi az egész. De ehelyett a Kormányzat fenti okok miatt mindent elkövet a vétkes bankok megsegítésére.

---------------------------

Fentieken túl természetesen kifogásolom az olyan kormányzati szándékokat is, amit Dr. Orbán Gábor államtitkár kijelentéséből tudok.

Azt, hogy valamiféle olyan törvény meghozatalára kíván törekedni a kormányzat, hogy a törvényben megjelölt szerződést minden adósnak meg kell kötni, illetve aki nem hajlandó mégsem megkötni, annak erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

Bízom abban, hogy az Államtitkár úrnak ez a közlése egy elhamarkodott közlés volt, hiszen nem feltételezem róla azt, hogy alkotmányos alapjogokat sértő törvény meghozatala mellett kardoskodna.

Mert ugye minden adósnak kölcsönszerződése a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezési jogot érinti, és mivel az emberi élethez és egészséghez való jogot követően ez a tulajdonjog a legalapvetőbb alkotmányos alapjog, nem feltételezem azt, hogy a Kormányzat olyannyira nekiveselkedett a bankok felelősségének eltussolásával kapcsolatosan, hogy hajlandó ennek érdekében hazánkban egy rendkívüli állapothoz hasonló állapotot teremteni az emberek tulajdonjogával való szabad rendelkezési jognak befolyásolásával.

Háborús állapot esetén szokásos magántulajdonban álló gépjárművek tulajdonjogával az államnak rendelkezni, de hazánkban békeidőkben még a legnagyobb válságban sem volt erre még gyakorlat.

Különösen nem akkor, ha ezzel mindösszesen egy feltehetőleg csalárdul eljáró csoport érdekeit szolgálja az állam. Javaslom T. Államtitkár Úrnak és a Kormányzatnak azt, hogy figyelmesen tanulmányozza a

„a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról”

szóló 1931. évi XXVI. Törvénycikket, melyből megtudhatja azt, hogy egy alkotmányos rendben működő ország a legnagyobb gazdasági válság idején is meddig mehet el a magántulajdon korlátozásával kapcsolatosan.

Persze egészen más a helyzet akkor, ha a Kormányzat az alkotmányos rendet háttérbe helyezi a feltehetőleg csalárd magatartású csoport felelősségének eltussolása végett…

===================

Végezetül T. Miniszter Úr engedje meg azt, hogy felhívjam figyelmét arra, hogy amennyiben az Államtitkár úrnak fentiek szerint kifogásolt kijelentése a Kormányzat álláspontját tükrözi, akkor ennek a kijelentésnek tartalma szerint a címzett adósok felé ez azt az üzenetet jelenti, hogy vagy aláírod adós a bankok által újból megfogalmazott, törvényen alapuló, ezért soha többet tisztességtelenséggel kapcsolatosan nem vizsgálható, a múltat elfelejtő, felelősséget meg nem állapító, jövőre vonatkozó jelentéktelen előnyöket tartalmazó szerződést, vagy megláthatod magad adós.

Magadra vess adós, ha a bíróságnál úgy fognak eljárni veled szemben, mint ahogy a Fővárosi Törvényszéken immár hónapok óta eljárnak, magadra vess, ha rendőri segítséggel végrehajtási eljárás keretében a semmis szerződésből fakadóan kivernek a saját házadból, magadra vess, ha földönfutóvá válsz, magadra vess, ha családtagjaid az öngyilkosságot választja.

Nincs más mondanivalóm. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sötétség van ebben az országban.

Siófokon 2013. augusztus 28. napján.

Dr. Léhmann György ügyvéd – 700 adós és tsai képviseletében

Nyílt levél Dr. Handó Tünde részére (Országos Bírósági Hivatal Elnöke)

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

„Nem érünk rá várakozni szaporán, ma jókor van, holnap késő lesz talán.

Ha bennünket még mostan is megvettek, az Úristen kegyelmezzen Tinektek”

(Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak)

Országos Bírósági Hivatal Elnöke

Dr. Handó Tünde részére

Tisztelt Elnök Asszony!

Kormányfőnek egyetlen bírósági ítélet miatti „botrányos” szót használó véleménynyilvánítása után kiadott Kúriai Elnöki Közlemény az alábbi szavakkal zárul:

„A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják"

Igaz lenne a Kúriai Elnök Úrnak ez a megállapítása akkor, ha a bíróságok munkáját elsősorban minősítő tevékenységük, az ítélethozataluk, mindenkor a törvényes előírásoknak megfelelően és lelkiismeretük szerint történne. Úgy ahogy az Elnök Úr Közleményében a következők szerint írta:

„Az elnök szerdán délben adott ki ezzel kapcsolatban közleményt, amelyben hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”

A devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések peres eljárásaival kapcsolatosan határozott véleményem az, hogy hazánkban a bírák nem függetlenek, és nem csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben utasíthatók.

Követve az Elnöki Közlemény utolsó szavait, ezt a véleménynyilvánításomat tárgyilagosan, szakszerűen és a tények pontos ismeretén alapulva az alábbiak szerint bizonyítom.

-----------------------------

Megközelítőleg 700 peres eljárást többségében ez évben indítottam azt követően, hogy a Kúria Munkacsoportja 2012. december 10-én megalkotta az egyébként kifogástalan szakmai tartalommal bíró 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt. Természetesen a sablon keresetleveleimbe ugyanúgy hivatkoztam a megfelelő jogszabályokra – Ptk. 209. 209/A §-okra – illetve az említett PK Véleményre, változtatásra azért nem volt szükség, mert a keresetlevelem tartalmi fogyatékossága miatt egyetlen végzést sem hozott egyetlen bíróság sem idézés kibocsátása nélküli elutasítással. 2013. június közepéig.

Június közepe óta ellenben a Fővárosi Törvényszék ugyanezt a keresetlevelet – mellékletben olvasható – minden esetben hiánypótlási felhívást mellőzve idézés kibocsátása nélkül utasítja el többségében az alábbi sablonszöveggel:

Ebből az indokolásból következően tehát 2013. június közepe óta a Fővárosi Törvényszék minden bírája illetve bírósági titkára azért utasítja el a keresetlevelet hiánypótlási felhívás és idézés kibocsátása nélkül, mert 4 oldalas keresetlevelemből hiányzik a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése, illetve nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes tisztességtelennek, konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint.

Egyéb kifogásuk a végzéseknek a keresetlevéllel kapcsolatosan nincs.

Engedje meg, hogy idézzem az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseket:

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

124. § (2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Jól látható az idézetből az, hogy a törvény sehol nem írja elő a tények „konkrét” leírásának kötelezettségét a keresetlevélben, ezért a konkrét tények hiányára hivatkozva idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet konkrétan törvénysértő. Ellenben hiánypótlási felhívás elképzelhető az elutasításra hivatkozással akkor, ha az eljáró bíró nem tartja elég részletesnek a tényleírást.

Ennél nagyobb baj, és kifejezetten hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanújára utaló probléma az a végzéssel, hogy hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás lehetőségét csak akkor biztosítja a bíróság számára a ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat törvényszöveg szerint a törvény 121. § 1. bek-ben felsoroltak közül valamelyik konkrét szóhasználat szerinti törvényi feltétel hiányzik.

Ugyanis azzal, hogy az elutasító végzések „konkrét” tényeket hiányolnak, elismerik azt, hogy a keresetlevélhez szükséges nem konkrét tények a keresetlevélben benne vannak, azaz elismerik egyéb kifogás híján azt, hogy a Pp. 121. § 1. bek. szerinti szószerinti feltételekben nincs hiány.

Ebből következően 2013. június közepéig minden Fővárosi Törvényszéken intézkedő bíró és bírósági titkár helyesen látta azt, hogy a törvény betartása esetén, hiánypótlási felhívás nélkül nem utasíthatja el a keresetlevelet, míg 2013. június közepétől minden hiánypótlási felhívás nélküli elutasító végzést hozó bíró és bírósági titkár tisztában van azzal, hogy a törvény nem teszi lehetővé a hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás, és ezzel törvényt sért, de szándékosan törvényt sértve hozta meg az adósok számára indokolatlanul jelentős hátrányt okozó intézkedését.

A bűncselekmény alapos gyanújával kapcsolatos törvényi tényállásból

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Indokolás: A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tűnő eljárás képében történő gyakorlása.

kiemelve a harmadik elkövetési magatartási formát, mintha a törvényalkotó éppen a most hiánypótlási felhívás nélkül intézkedő bírókra és bírósági titkárokra gondolt volna akkor, amikor a „hivatali helyzetével egyébként visszaél” elkövetési magatartást megfogalmazta. Hiszen bírói hivatali minőségükhöz kapcsolódó elutasítási lehetőségüket a felesleges, szabályellenes és alakilag törvényesnek tűnő eljárásukban társadalmi rendeltetéssel ellentétesen gyakorolják.

Ugyanazok a bírók és bírósági titkárok tehát hol ismerik a törvényt, hol nem ismerik ugyanazt.

Szerintem ezt hazánkban a körülmények ismeretében senki nem hiszi el. Hanem abban a meggyőződésben van mindenki, hogy törvénytelen eljárásukkal a bírók kifejezetten előnyt kívánnak a perben alperesként megjelölt bankok részére nyújtani és a felperesi adósoknak kárt akarnak okozni.

Azért nem hiszi el, mert az alábbi példából kiindulva mindenki jól tudja azt, hogy a Fővárosi Törvényszéken hozott bármiféle egyszerűnek mondható végzés jogorvoslati határideje általában nyolc hónap. Tehát akkor, ha a fentiek szerint június közepe óta általános bírósági törvénytelen intézkedés miatt fellebbezést jelentek be, akkor legalább 8 hónappal, de inkább 10 hónappal késlelteti a Fővárosi Törvényszéki bíró vagy bírósági titkár szándékosan törvénytelen módon az eljárást, és ez később a banknak mindenképpen hasznos.

Vagy anyagilag teljes egészében kikészíti ez idő alatt az adóst, vagy egy erre alkalmas közjegyző és végrehajtó segítségével még a házából is ki lehet kergetni az adóst.

-------------------------

Ezzel kapcsolatos példaként megemlítem azt, hogy a Fővárosi Törvényszék bíráinak másik szokásos megnyilvánulása az időhúzásra, illetve keresetlevél elutasításra az ügyvédi meghatalmazással kapcsolatos.

Sablon meghatalmazásom a mellékletben látható, majd miután már az elmúlt évben sem értettem egyet azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken sokadik alkalommal idézés kibocsátására sor került a meghatalmazásom állítólagos hiányosságai folytán, egyik ügyben fellebbezéssel éltem a 2012. november 26-án kelt ilyen tartalmú végzés megváltoztatása iránt.

Fellebbezésem kedvező elbírálására a következő oldalon látható, Fővárosi Törvényszékhez 2013. Julius 8-án visszaérkezett Fővárosi Ítélőtáblai végzéssel került sor, melyben megállapították jogerősen azt, hogy

„A perbeli esetben a keresetlevélhez csatolt meghatalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az valamennyi a felperesek által kötött devizalapu kölcsönszerződés szerződési feltételeinek semmissége iránti peres eljárásban való képviseletre feljogosít.”

„Egyebekben – figyelemmel a felperesek és dr. Léhmann György ügyvéd aláírására – a meghatalmazás az alaki kötöttségekre vonatkozó kifejezett törvényi előírásoknak is megfelel.”

Ezt szerintem az első fokon eljáró bíró is jól tudta, de mindenképpen elérte célját azzal, hogy pontosan nyolc hónapig ne történhessen semmi a peres ügyben az alperesi banknak legnagyobb megelégedésére.

Ellenben ugyanez a törvényszéki bíró az általa átvett Ítélőtáblai döntés kézhezvételével számított 2 nap múlva ugyanolyan tartalmú idézés kibocsátása nélküli elutasító végzést hozott szintén ide másolva a meghatalmazás hiányosságaira hivatkozva.

Tisztelt Elnök Asszony!

Fentiek elsősorban a Fővárosi Törvényszéken általánosíthatók, és amennyiben T. Elnök Asszony igényli, természetesen több száz hasonló intézkedéséről a Törvényszéknek részletesen, iratok melléklésével beszámolok.

Úgy gondolom, hogy fentiek alapján T. Kúriai Elnök Úrnak Közleményében írt tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén alapuló véleménynyilvánításra alkalmas vagyok az alábbiak szerint.

Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon fentiek szerint bizonyítottan a bankok elleni peres eljárásban eljáró bírók nem függetlenek, nincsenek a törvénynek alárendelve, ítélkezési tevékenységük során utasítják őket.

Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon a bankok elleni peres eljárásokban a bírók közvetlenül a közhatalomtól, áttételesen az alperesi banktól függnek, ezek akaratának vannak alárendelve, és ítélkezési tevékenységük során ezek utasítják a bírókat.

Határozott véleményem az, hogy a bankok elleni peres eljárásokban a büntető törvénykönyv törvényi tényállását megvalósító bírók csak azért merik ezt a magatartásukat elkövetni, mert támogatást élveznek a közhatalom és ügyészség részéről ilyen magatartásuk elkövetése esetére.

Határozott véleményem az, hogy a bíróságok iránt közbizalom a közéleti erkölcstelenségnek a Fővárosi Törvényszéknél bizonyított nagyságára tekintettel nem létezik annak ellenére, hogy Kúriai szinten ennek megtartására látok törekvést.

Határozott véleményem az, hogy elsősorban a bíróságok fentiekben részletezett magatartása által a bankoknak tisztességtelen magatartásának támogatásával sikerült a több millió ember tönkretételén túl elérni azt is, hogy hazánk olyan mély erkölcsi válságba került, melynek eredményeként az elkövetkező években a jogállamiságra hivatkozás mosolyt fakaszt a Magyar és más országokban élő emberekben egyaránt.

------------------------------

T. Elnök Asszony!

Természetesen fentiek ellenére jövőben is teszem a dolgom. Ügyfeleim által olyan kiváló magyar embereket ismerhettem meg, akikért érdemes minden elkövetnem akkor, ha sok évtizede hivatásomat választottam.

Alapos tájékoztatásom után a folyamatban lévő peres eljárásokat kiterjesztem a kereseti kérelmeket úgy, ahogy a Kúria elhíresült Julius 4-i döntése alapján lehetséges, és a Fővárosi Törvényszéknek tömeges elutasító döntése után természetesen fellebbezek a Fővárosi Ítélőtábla felé,

Amennyiben ott hasonló döntések születnek majd százszámra, akkor természetesen a júniustól lehetséges felülvizsgálati eljárásokat is kezdeményezem a Kúria előtt valamennyi ügyben tárgyalás tartását kérelmezve, illetve az első Kúriai döntéseket kivárva a többieknél kérelmezni fogom az Európai Bíróságnál lehetséges előzetes döntéshozatali eljárásokat. Valamennyi ügyemben.

Amennyiben fentiek szerint a Fővárosi Törvényszék megfogadta azt, hogy a bankok érdekében tűzön vízen át, akkor tőlem elvárható az, hogy az adósokkal tűzön vízen át.

====================

Tájékoztatásom befejezéseként engedje meg nekem azt, hogy fentiek tükrében az alábbiak szerint bemutassak két ítéletnek bírósági döntéssel kapcsolatos részét:

A fenti Szegedi Törvényszéki ítélet alapjául éppúgy, mint a következő oldalakra másolt Fővárosi Törvényszéki ítélet alapjául az alábbi sablonkereseti kérelem szolgált:

„állapítsa meg az ERSTE Bank Hungary Nyrt alperes és felperesek között 2006. május 30-án megkötött kölcsönszerződés III. 4. pontja szerinti

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok – illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árinde3x., a Bank forrás illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselés, jogszabályi, vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.”

szerződési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét, valamint ennek jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy 2006. május 30-tól, a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerződési feltételek”

Mindkettőben alperes az ERSTE Bank Hungary Nyrt, és a két pernek azonos a ténybeli és jogi alapja.

---------------------------

A Szegedi Törvényszék ítéletének ide másolt indokolása szerint eljáró bíró előbb jogszabályi hivatkozást tett a bankkölcsönnek és fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan, a semmiségre, valamint a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre hivatkozással tisztázta azt, hogy nem volt akadálya az érdemi vizsgálatnak, a Hpt.-re hivatkozással kizárta az alperesnek erre a jogszabályra lehetséges törvénysértését, majd rátért az érdemi vizsgálat lényegére, a Ptk. 209. § és Ptk. 4. § ismertetésére. Ezek után meghatározta az ítélet a vitatott szerződésben meghatározott ok csoportot, és többek között megállapította a következőket:

„A törvényszék álláspontja szerint mindkét ok csoport olyan mértékben általánosan megfogalmazott és egyenként is összetett, hogy azok alapján alperesnek – elvileg – bármikor, bármilyen mértékű kamatemelési lehetőség biztosított indokolási kötelezettség és a fogyasztó való ellenőrzési lehetősége nélkül akként, hogy az idézett ok csoportok értelmezése teljes egészében és kizárólag az alperes jogosultsága, arra a felperesnek, mint fogyasztóknak semmilyen ráhatásuk nincs.”

----------------------------

És akkor nézzük a következő oldalakra másolt, másik, keresetet elutasító ítélet indokolása döntő részét is:_

„Az alperes által meghatározott körülmények, melyek esetében a kamat megváltoztatható, egyértelműen és világos módon, érthetően kerültek megfogalmazásra, azok tartalma így konkrétan azonosítható volt. Az objektív jelleggel meghatározott feltételekre figyelemmel nem lehetett megállapítani, hogy a perbeli szerződéses rendelkezések tisztességtelenek lennének.”

Határozott véleményem az, hogy utóbbi ítélet méltó folytatása a június közepe óta megkezdett minősíthetetlenül durva, de egyébként is mindenkor tapasztalt törvénysértő Fővárosi Törvényszéki intézkedéseknek. Ha egyszer utasítják a bírót annak közlésére, hogy márpedig hazánkban a tehéntej színe fekete és egyébként kockaalaku, akkor ez úgy is lesz. Ezt bizonyítja ez az ítélet, és az ehhez hasonló ítéletek.

Csak azt nem tudom, hogy hazánkkal így mi lesz.

Siófokon 2013. augusztus 26. napján. Tisztelettel: Dr. Léhmann György

2013. augusztus 18., vasárnap

Válasz Dr. Róna Péter professzor úrnak

Dr. Léhmann György

aug. 16. (2 napja)

címzett: Léhmann

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Dr. Róna Péter professzor Úrnak

Tisztelt Professzor Úr!

Megtiszteltetés számomra az, hogy a Magyar Nemzetben megjelent írással kapcsolatosan véleményemet kéri, és ezt az alábbiakban igyekszem összefoglalni.

Annak a tudománynak, amit Ön a legmagasabb színvonalon művel és ismer – közgazdaságtan – vetületei azok a jogszabályok amikre Ön az utóbbi időben hivatkozik. Így többek között a Ptk. 523. § rendelkezése, melyre nyilvánvalóan azért hivatkozik, mert minden, amit a kölcsönnek közgazdasági fogalmával kapcsolatosan tud, illeszkedik ehhez a jogszabályhelyhez.

Álláspontom szerint Ön helyesen jár el. Nem lehet ellentét a kölcsönnek minden ország által tudott közgazdasági fogalmának a magyar jogrendszerben megfogalmazott kölcsön fogalmával. A jogtudománynak felépítményi jellege csak így lehetséges, tehát minden jogszabálynak az oda tartozó alappal kapcsolatos elveket követni kell.

Ezért mondom azt, hogy amennyiben nyakatekert gondolkozással és nem kevés önhaszonkereséssel megáldott jogászok mostanában kifogásokat keresnek az Ön szavaiban, akkor ezeknek az embereknek vagy sunyisága, vagy alkalmatlansága egy pillanat alatt bizonyítható.

Tehát abból induljunk ki, hogy márpedig az Ön közgazdaságtudományi ismerete alapján kijelenthető az, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés közgazdaságilag hibás termék, és punktum. Akinek pedig ez a közgazdaságtudományi ismereteken nyugvó megállapítás nem tetszik, ezt vitatja, akkor megfelelő módon – nem Bolgár György riportjai szintjén – vitathatja.

Ellenben érdekes ebben az ügyben az, hogy senki nem vítatja Dr. Róna Péter közgazdászi megállapítását.

Azt, hogy a devizaalapú kölcsön közgazdaságilag hibás termék. És ez esetben pedig jogászilag értelmetlen kikezdeni bármilyen módon ennek a megállapításnak az indokoltságát, hiszen a fentiekből következően mint jól tudjuk a felépítmény – ez esetben a jogtudomány – nem térhet el az alapoktól.

-------------------------------

Ezzel majdnem le is zárhatnánk a vitát akkor, ha számomra, jogász számára nem állana rendelkezésemre sokkal közelebbi, direkt indokolási lehetőség is a Professzor Úr megállapításai helyességére vonatkozóan.

Ön a nyilatkozataiban azt állítja, hogy a Ptk. 523. § figyelembevételével a bankok által diktált, devizát emlegető, adósokkal egyedileg meg nem tárgyalva készített okiratnak felek általi aláírásával semmiféle szerződés nem jött létre, de különösen nem jött létre kölcsönszerződés.

Eddigi nyilatkozatai alapján elsősorban azért tartja ezt a semmire nem jó okiratot hibás pénzügyi terméknek, mert a Ptk. 523. 1. bek-e szerinti

XLIV. fejezet - A bank- és hitelviszonyok - 1. A hitel- és a kölcsönszerződés

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

törvényszöveg alapján kötelező, szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni szerződési feltételt a szerződésben nem rögzítették.

Ehhez a törvényhelyhez fűzött PTK Kommentár alábbi szövegéből

A törvény tipikusnak a pénzkölcsönt tekinti, de a kölcsönszerződésnek a tárgya más helyettesíthető dolog is lehet, ilyenkor a kölcsön és a kamat körében megfelelően irányadóak a pénzkölcsönszerződés szabályai [Ptk. 528. § (1)]. Bár maga a törvény nem rendelkezik egyértelműen a kölcsön tárgyának tulajdonjogáról, a törvény miniszteri indokolása szerint a kölcsönadó a kölcsön tárgyát a kölcsönvevő tulajdonába adja. A kölcsönvevő tehát nem ugyanannak a dolognak a visszaadására vállal kötelezettséget, hanem ugyanabból ugyanannyit köteles a kölcsön lejáratakor a kölcsönadónak visszaadni.

pedig az is következik, hogy sok értelme nincs Önnel vitatkozni abban a kérdésben sem, hogy a kölcsönszerződés alapján egyetlen forinttal többet nem lehet kölcsönként követelni az adóstól annál az összegnél, mint amit a szerződés alapján kapott.

---------------------------

Egyenes választ soha nem kapunk a bankok érdekében megszólaló jogászoktól a leírtakkal kapcsolatosan, de mivel hallgatnak a kölcsönszerződésnek Ptk. 523. § szerinti megfelelőségével kapcsolatosan, hallgatásukat tudomásulvételnek is tekinthetjük.

Ellenben hivatkoznak arra, hogy mivel a Ptk-ban szerződéskötés szabadsága van, azaz a Ptk-ban szabályozott egyes szerződéstípusoktól eltérő – atipikus – szerződést is lehet jogszerűen kötni, a Professzor Úr által vallott és bizonyított fenti tényeknek a bankok által diktált atipikus szerződés jóságára nézve sok jelentősége nincs.

Állításuk több oknál fogva is nyilvánvalóan hamis.

Elsősorban azért hamis, mert ahhoz, hogy akár a Ptk-ban meghatározott, akár atipikus szerződést akar bárki kötni, szerződési szabadság ide, szerződési szabadság oda, a szerződésnek meg kell felelnie a Ptk. alábbi törvényhelyének:

201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

Kommentárból: A törvény e rendelkezése a szerződésekre az egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerződés ingyenes.

Tehát mindaddig, amíg az ingyenes szerződéseket ide nem sorolva bármelyik tipikus, vagy atipikus szerződés nem tartalmazza a megfelelő mértékű ellenértéket, az a Professzor út szóhasználatával élve semmi.

És mivel banki oldalról senki nem vitatja Professzor Úrnak azt a tényközlését, hogy a hibás termékként kezelendő okirat nem tartalmazza az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni szerződési feltételt, azaz az ellenszolgáltatást, megállapítható az tényként, hogy a bankok által diktált, magyar emberek millióit és a magyar gazdasági életet lehetetlen helyzetbe hozó okiratok értékelhetetlen semmik. Bizonyítottan helyesek Önnek a megállapításai.

A másik probléma a bankok érdekében megszólaló jogászok szerződési szabadság elméletével kapcsolatosan az, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 3. § többek között az alábbiak szerint rendelkezik:

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása…..

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - az e törvényben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

Ebből következően a hitel és pénzkölcsön üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatás, mely csak PSZÁF engedéllyel végezhető. Tekintettel arra, hogy a pénzkölcsön nyújtása tevékenységet kizárólag a Ptk. szerkezetének megfelelően a Ptk. 523. § szerinti kölcsönszerződés alapján lehetséges végezni, megállapítható az, hogy a szerződéses szabadság híveinek nem tanácsos atipikus szerződésekbe foglalt ügyletekre hivatkozni ebben a körben, mert a végén érvényes engedély híján egy pillanat alatt még a büntetőjog rejtelmeivel is foglalkozhatnak.

Törvényesség megtartására alkalmas ügyészség esetén…

----------------------------

Természetesen figyelemre méltóak a most idézett törvényhelynek miniszteri indokolásából a következő részek is:

RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz

A Javaslat megállapítja a nemzetközi szerződés primátusát azzal, hogy a törvényt csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, s egyúttal tárgyi hatálya alá vonja a Magyar Köztársaság területén végzett pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységet, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön végzett pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységét, függetlenül attól, hogy azt milyen formában működő gazdasági társaság végzi. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott, felügyeleti tevékenységre is.

A 3. §-hoz

Az európai jogharmonizációs program keretében, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi szinten való folytatásához és az egységes versenyfeltételek megteremtéséhez feltétlenül szükséges, hogy a pénzügyi szolgáltatások fogalma és tartalma e Javaslatban olyan módon kerüljenek meghatározásra, amelyek megfelelnek az Európai Közösség 2. bankdirektívájában (a Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintő jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 77/780/EGK irányelv módosításáról) foglaltaknak és ezáltal a korszerű európai banktörvényekben foglalt tevékenységek definícióinak.

Hiszen ebből részben az tudható meg, hogy a magyar jogszabályokra megalapozatlanul hivatkozó banktámogató jogászok jobb lesz, ha az oxfordi professzor nemzetközi szerződésekben is szerzett tapasztalataira hagyatkozik elsősorban akkor, amikor ezzel a témával foglalkoznak, részben pedig az, hogy indokolt lenne az Indokolásban meghatározott EGK Irányelveket abból a szempontból is megvizsgálni, hogy vajon nincs-e arra vonatkozóan ezekben előírás, hogy miként kell eljárni olyan pénzintézetekkel szemben,

akik készek minden elképzelhető és el nem képzelhető törvényi és egyéb előírást megszegni csak azért, hogy profitjuk növekedjen.

A PSZÁF engedélyezési eljárásával kapcsolatos alábbi tudnivalókból

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 36. §-ában foglalt rendelkezések alapján a Felügyelet hatósági eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni.

(A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. §-a és a 49. §-a nem alkalmazható.)

A Felügyelet által a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 14. § és 15. § meghatározott engedélyek kiadásához a kérelmezőnek előzetesen kell az engedélykérelmet benyújtani.

A kérelmezőnek engedélykérelméhez minden esetben csatolnia kell arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(Psztv. 50. § (1) bekezdés)”

kiindulva arra gondolok, hogy valamennyi kölcsönzési tevékenységet folytató pénzintézet az engedélyezési eljárásban működési tervét a PSZÁF-nak leadta és erre nézve is közölte azt ezek szerint a bank, hogy minden lényeges tényt és adatot közölt.

Melyből következik az, hogy a PSZÁF olyan engedélyeket adott ki az engedélyezett kölcsönzésekkel kapcsolatosan, melyekben a devizahitelezésnek mondott kölcsönzési tevékenység a PSZÁF-nak lakosság részére kiadott tájékoztatása szerint egyes banki honlapon mai napig olvashatóan a következőket írja 2006-tól kezdődően:

http://www.oberbank.hu/OBK_webp/OBK/Informationsobjekte/Downloads/HU/leahu_fv_kiadv_devizahitelek.pdf

1. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a

kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból is nőhet:

ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet

ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha

változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is.

------------------------------

2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek

magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad.

Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a

Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ…

Azért probléma ez számomra, mert ha ez engedélyek betartása mellett ennek megfelelően történtek volna a devizaalapúnak mondott kölcsönzések, akkor most nem kellene a Professzor Úrnak azt megállapítani, hogy a megkötött szerződések semmik. Hiszen pusztán annyit kellett volna írni a szerződésbe, hogy mondjuk

A felvett kölcsön összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a.

A kölcsönnek egy havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének 1/12-ed része ugyanekkor fizetendő.

Felek tudatában vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamata 2 %.

Fentiek figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával

Ptk. 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

felek megállapodnak abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a teljesítés időpontjában Nemzeti Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az

ügyleti kamat százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül.

Ilyen szerződés megkötésére kaptak engedélyt a bankok hazánkban, ilyen szerződés alapján van rend Lengyelországban ezekkel a szerződésekkel kapcsolatosan, ilyen szerződés megkötésének veszélyére hívta fel a PSZÁF a lakosságot, ilyen szerződés esetén egyetlen szót sem szólhatnánk most arról, hogy a szerződések bármiféle hibában szenvednek.

És fél oldal az egész szerződés. Tokkal, vonóval.

Tisztelt Professzor Úr!

Miféle végtelenül aljas magatartásúnak kell ahhoz lenni, hogy egy ilyen vegytiszta, mindenki számára korrekt szerződés helyett mindenféle engedélyt és törvényt megszegve, majd közjegyzői segítséggel még a bírói út lehetőségétől is megfosztva az adósokat olyan szerződéseket diktáljanak igazolhatatlan kapzsiságtól vezérelt emberek, akik nem törődnek emberi életekkel, családdal, nemzettel.

Fogadok, hogy ha 2009-ben nem következett be a CHF alapkamatának mai napig tartó mélyrepülése, hanem mondjuk 4 %-ra emelkedett volna – erre számítottak egyébként ezek a hitvány emberek – akkor most éppen ők hangoskodnának legjobban azért, hogy a PSZÁF tájékoztatójában írtakat tartsák be az adósok.

Egy utolsó, szégyentelen társaságnak tartom őket.

Az engedélyezési eljárásra visszatérve a PSZÁF által kiadott engedélytől és a Ptk. 523. §-tól eltérő módon történő, kölcsönzésnek nem tekinthető banki tevékenység miatt azért lenne indokolt az EGK Irányelvek áttekintése, hogy megtudjuk, ilyen esetre az ellenőrzés körében az engedélyt kiadó hatóság számára Európa más országai mit írnak elő.

Ugyanis a PSZÁF függetlenül az alábbi törvényi kötelezettségétől, az ég világon semmit nem tett és nem tesz azért, hogy a törvényes rend helyreálljon.

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 88. § (1) Hatósági ellenőrzés

(1)A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

(2) A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.

A hatósági ellenőrzés tárgya minden esetben a valamely jogszabályban megállapított előírás hatályoszlásának, illetőleg valamely hatósági döntésben (határozatban vagy végzésben) megállapított kötelezettség teljesítésének vizsgálata. A hatósági döntések esetében a hatósági ellenőrzés lefolytathatóságának feltétele az adott határozat vagy végzés végrehajthatósága. Alapvető különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között a tekintetben, hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak, az önkéntes jogkövetés, illetőleg az önkéntes teljesítés elmaradásának. A jogerős, illetve az ettől függetlenül végrehajtható hatósági döntések esetében az önkéntes teljesítés elmaradása - azaz adott hatósági döntésben foglaltak végre nem hajtása - a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát, a Ket. VIII. Fejezetében szabályozott végrehajtási eljárást vonja maga után.

Soha nem teljesítette a PSZÁF ezt a törvényes kötelezettségét, azt hogy hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja az általa kiadott engedélyekben meghatározott banki tevékenység ellenőrzését, hanem ehelyett a bankok törvénytelen és engedélytől eltérő tevékenységét nyilatkozataival és tetteivel is folyamatosan támogatja.

Az elmúlt években az ellenőrzés hiányának következményeként már elfajult a bankok törvénytelen működése odáig, hogy 2009. év elejétől egyes bankok cégnyilvántartási adatai között már nem is szerepel az a tevékenységi kör, melynek alapján pénzkölcsönzést fogyasztói szerződések alapján végezhet.

A [6492] TEÁOR '08-as kód kifejtéséről beszélek mely szerint

6492

Ebbe a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények hitelnyújtásával összefüggő pénzügyi közvetítés (ilyen pl. a kockázati tőkebefektető cég, az "ágazat specifikus" bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.

A szolgáltatások típusai a következő lehetnek:

- fogyasztói kölcsön nyújtása

- nemzetközi kereskedelem finanszírozása

- hosszú távú ágazati finanszírozás bank által

- bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés

- lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott, nem betétgyűjtő intézmények hitelnyújtása

- zálogházi és záloghitel közvetítői tevékenység

Nem ebbe a szakágazatba tartozik:

- a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézmények tevékenysége, amelyek betétet is gyűjtenek, lásd: 64.19

- operatív lízing (tartós bérlet), a lízingelt eszköz típusának megfelelően, lásd: 77

fogyasztói kölcsön – valamennyi bankok által lakosság részére biztosított kölcsön ilyen – tevékenységi körrel foglalkozó cégnek ezt a tevékenységi kört cégnyilvántartásba kell vennie. Kivéve a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézményeket.

És akkor lássuk az OTP Bank Nyrt – Csányi Sándor féle cég – cégkivonatának ide vonatkozó részét:

Általános adatok

Cégjegyzékszám:	01-10-041585
Cégforma:	Részvénytársaság
Bejegyezve:	1991/11/28

2.	A cég elnevezése
2/3.	OTP Bank Nyrt.
	A változás időpontja: 2008/04/25
	Bejegyzés kelte: 2008/06/09 Közzétéve: 2008/07/10
	Hatályos: 2008/04/25 ...

	Hatályos: 2012/07/02 ...

902.

A cég tevékenysége

9/32.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/33.

6920 '08

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/34.

6820 '08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/35.

6499 '08

M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/36.

6612 '08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/37.

6622 '08

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/38.

6630 '08

Alapkezelés

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/39.

6619 '08

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

9/40.

8559 '08

M.n.s. egyéb oktatás

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

Hatályos: 2013/02/20 ...

10.	A működés befejezésének időpontja
10/1.	Határozatlan

Mint jól látható, sehol a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tevékenységi kör – 6492 – annak ellenére, hogy a bejegyzett tevékenységi körök szerint a szakértői tevékenységtől a brókeri tevékenységig mindenre szakosodott a cég.

Vagy vegyük a Raiffeisen Bank cégkivonatának ugyanezen részét:

Általános adatok

Cégjegyzékszám:	01-10-041042
Cégforma:	Részvénytársaság
Bejegyezve:	1987/04/09

A cég elnevezése

2/5.

Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A változás időpontja: 2007/03/26

Bejegyzés kelte: 2007/06/04 Közzétéve: 2007/06/28

Hatályos: 2007/03/26 ...

902.

A cég tevékenysége

9/12.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

Hatályos: 2013/02/17 ...

9/13.

6499 '08

M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

Hatályos: 2013/02/17 ...

9/14.

6612 '08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

Hatályos: 2013/02/17 ...

9/15.

6619 '08

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

Hatályos: 2013/02/17 ...

10.	A működés befejezésének időpontja
10/1.	Határozatlan.

Itt is ugyanaz a helyzet. Árutőzsdei ügynöki tevékenységi körrel is foglalkoznak, csak a fogyasztói kölcsönszerződések tevékenységi körét látták feleslegesnek bejegyezni.

Vagy vegyük a CIB Bank cégkivonatának ide vonatkozó részét:

Általános adatok

Cégjegyzékszám:	01-10-041004
Cégforma:	Részvénytársaság
Bejegyezve:	1979/11/19

2.	A cég elnevezése
2/4.	CIB Bank Zrt.
	A változás időpontja: 2007/12/31
	Bejegyzés kelte: 2007/12/14 Közzétéve: 2008/01/31
	Hatályos: 2007/12/31 ...

902.

A cég tevékenysége

9/35.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.