Közérdekű perekről

III.

         Közérdekű perekről

Január 11-ét megelőző héten hívott fel telefonon Makkos Albert azzal, hogy Doubravszky Miniszteri Biztos Urral együtt felkeresnének irodámban, de mivel január 11-én a Fővárosi Törvényszéken tárgyaltam javasoltam, hogy ezen a napon 13. órakor találkozzunk.

Így is történt, és mivel számítottam arra, hogy csapata építése céljából kíván a Miniszteri Biztos Úr velem beszélni. Gondolatban felkészültem. Javasoltam azt, hogy a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény után, illetve az  elmúlt évi Európai Bírósági Inviteles ítélet ismeretében minél hamarabb célszerű a közérdekű pereket megindítani már csak azért is, mert a 2/2011. számú PK Vélemény is ezzel foglalkozik.

Egyszóval minden készen áll ehhez a fajta perekhez és a bíróságok is ezt folyamatosan javasolják.

Elmondtam a Miniszteri Biztos úrnak azt, hogy valamennyi devizahiteles banknak valamennyi Üzletszabályzatát a PSZÁF-tól el kell kérni, és ezekbe foglalt tisztességtelen szerződési feltételek miatt kell a polgári pereket megindítani az alábbi jogszabályra hivatkozással:

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

(2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.

Elmondtam azt, hogy ha sikerülne egy ilyen fajta persorozatban részt vennem, akkor feltehetően több hasznára lennék hazámnak, mint az egyedi perek intézésével, ezért konkrétan azt ajánlottam, hogy február 1-én kezdenék a csapatban dolgozni, nem bánnám azt, ha még egy-két jogász is csinálná ezeket az ügyeket, de ha egyedül maradok, akkor is hozzáfogok.

Addig pedig úgy gondoltam, hogy az egyedi pereket irodámban lerendezem és közlöm ügyfeleimmel azt, hogy a vállalt ügyeket végig viszem, de újakat nem vállalok.

Helyeselte a Miniszteri Biztos Úr azt a kérésemet, hogy valamennyi DVD lemezen lévő aktuális lemezre és számítógépre szükségem lesz azért, mert az én készletem elavult és szegényes, de azt már nem fogadta el, hogy Siófokon dolgozzak, és egy héten egyszer találkozzunk. Valamiféle pesti termet említett, hogy ott dolgozhatunk együtt és így tehát tudomásul vettem azt, hogy minden nap reggeli hetes vonattal megyek és a hatos vonattal jövök.

Tartós ügyvédi megbízásról annyit mondtam, hogy a járandóságom összegét szabad belátása szerint határozza meg, én ezt meg nem nézem a megbízás aláírásakor. Ellenben ragaszkodtam ahhoz, hogy február 1-én kezdhessek, mert csak így láttam értelmét annak, hogy március 1-ig a keresetlevelek javát a nagy bankokkal szemben bírósághoz leadhassuk és még a nyári törvénykezési szünetig soronkívűli eljárásban a bíróság tárgyalhasson.

Kértem arra a Miniszteri Biztos Urat, hogy kérje az őt kinevező Minisztertől azt, hogy a szükséges jogszabályi hátteret biztosítsa ezeknek az ügyeknek viteléhez az Országgyűlés olyan tempóban, ahogy a szerencse automatákkal kapcsolatos törvényeket meghozták.

--------------------------

Ilyen előzmények után került sor arra, hogy levelezőimtől tudtam meg azt, hogy február 1-én a Gólyavárban ötödmagammal Makkos Albert szigorú időbeosztása mellett kérdéseire 18 percben válaszolhatok, egyebekben pedig azóta fentiekkel kapcsolatosan se kép, se hang.

Január 11-én Miniszteri Biztos úr említette még azt is, hogy Matolcsy Miniszter Úrral hosszú távolléte után három nappal később – hétfőn – találkozik, szerintem a Miniszter Urnak a haja szála az égnek állt akkor, amikor tervemet a Miniszteri Biztos Úr ismertette.

Beszélgetésünk előtt még ilyen híreket közölt vele kapcsolatosan az MTI,

Matolcsy új biztosa közérdekű kereseteket nyújtana be

Véget vetne a kilakoltatásoknak, és közérdekű keresetekkel gyorsítaná fel a megkárosított devizaadósok banki pereit a jogtalanul eljáró bankok ellen Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. A Magyar Nemzet interjúja szerint a pénzügyi biztos elmondta, ehhez előbb törvénymódosításra van szükség.

MTI 2013. január 07., hétfő, 06:23

de találkozásunk után tudomásom szerint a nyilvánosság előtt a „Közérdekű perek” szavakat nem ejtette ki.

--------------------------------

Ellenben egyik levelezőmtől hozzám érkezett alábbi üzenetből ismerem jelenlegi szándékait Miniszteri Biztos Úrnak:

„A mai napon, már nem emlékszem melyik Tv csatornát néztem, ahol a Doubravszky György(  miniszteri megbízottként ) arról  nyilatkozott, hogy kivizsgálás folyik ( nem tudom ki által, mert azt nem említette ),hogy a devizahitelek mögött van-e valódi deviza mozgás, mert ha ez eldől, akkor forintosítani fogják a mostani deviza hiteleket,  a tőke és a kamatok az eredeti állapotokra állnak vissza, az árfolyam különbözet, és annak kamatai pedig eltűnik !!!!!

Ez a döntés legkésőbb ebben az évben meg kell, hogy szülessen, mondta, és javaslat van arra, ( állítólag ) hogy a döntés megszületéséig felfüggesztik az árverezéseket és a kilakoltatást ???

Ha én tudtam volna azt, hogy ezek a szándékai a Miniszteri Biztos Úrnak, akkor az egyetlen találkozónkon elmondhattam volna neki azt, hogy ne végezzen semmiféle kivizsgálást arról,  hogy van-e a devizahitelek mögött valódi devizamozgás, hiszen folyamatban lévő pereimben rendelkezésemre álló bizonyítékok alapján kétségtelenül tudom bizonyítani azt, hogy soha semmi devizát a kölcsönök folyósításához a bankok nem szereztek be, devizaforgalmazással kapcsolatosan a kölcsönök folyósítására tekintettel soha egyetlen CHF kiadásuk nem volt.

Valamint azt is elmondhattam volna, hogy a forintosítás ötlete egyezik a bankok szándékával azért, mert a Ptk. 523. § 2. bek-e következőképpen rendelkezik:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A tőke és kamatok eredeti állapotai erre tekintettel állhatnak tehát helyre. Ha helyre állna az, hogy mondjuk 4 millió forint tőkét kell fizetni, akkor helyreáll az is, hogy ennek a forinttartozásnak megfelelően szerződés megkötéskori forinthitelkamatot kell fizetni az adósnak. A futamidő végéig minden hónapban.

            Ezért ha ez az ötlet megvalósulna, akkor szerintem a bankok dagadtra nevetnék magukat rajtunk.

Egyébként pedig lenyűgözne az az ember, aki ennek forintosítás ötletnek jogszabályi alapját a jelenlegi jogszabályok alapján számomra megjelölné.

====================