A forintosításról úgy, ahogy a bankok, és úgy ahogy én
gondolkozom
A forintra váltási lehetőségről a
bankok azoknak küldtek értesítést (április 15-ig) , akiknek még nem mondták fel
a devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer
forintos, 90 napon túli késedelmük volt, ami azóta is folyamatosan fennállt. Az
is feltétel, hogy az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor
nem ért többet 20 millió forintnál és a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra
sem lehet bejegyezve végrehajtási jog. Május 15-ig
nyilatkozhatnak a banknak a fizetésképtelenségükről, akik forintosítani
szeretnék a devizaalapú hitelüket.
Az MNB adatai szerint tavaly
szeptemberben több mint 238 ezer devizalapú lakáshitelesnek volt legalább 90
napos fizetési elmaradása, decemberre pedig már 266 ezren voltak. Valószínű,
hogy közülük a nagy többség 78 ezer forint feletti összeggel tartozik, de erre
nem találtunk külön adatot. És arra sem, hogy vajon közülük hánynak áll fenn ma
is a tartozása, s hánynak ért 20 milliónál kevesebbet az ingatlana
folyósításkor.
Az MNB pénzügyi
stabilitásról szóló jelentésében azt írja, hogy a nem teljesítő
deviza-jelzáloghitelek közül a forintra váltható hitelek aránya 20 százalék
lehet. Feltételezésük szerint a forintosított hitelek mintegy felénél lehet
arra számítani, hogy az adósok fizetni tudják a törlesztőrészleteket.
Természetesen a nagy ötletben
részt vevő MNB sem veszi észre azt, hogy érvénytelen szerződést módosítani nem
lehet, és ennek feltehetőleg két oka lehet. Vagy az MNB-ben egy valamirevaló
jogász sincs, vagy van, de mindenáron Uganda jogbiztonsága szintje alá kívánják
hazánk jogbiztonságát vinni. Mit számít nekik jogszabály, vagy jogelv,
ahogy mondani szokták, járják a bolondját.
Ellenben
a Jobbik Magyarországért Párt felkért arra, hogy a forintosításnak törvényes
lehetőségei felől gondolkozzak el, és ha van ilyen lehetőség, akkor velük
ismertessem.
Nekem
nagy megtiszteltetés ez a felkérés,
és az alábbiak szerint ismertetem azt a keresetlevelet, amit az eddigi pereim
tapasztalatai alapján és a törvényi rendelkezések messzemenő betartása mellett javaslok
megindítani.
Természetesen
nehezebb, költségesebb, hosszadalmasabb ez a bírósági eljárás, mint amit kész
vagyok minden további nélkül ingyenesen elvállalni, de jogász szemmel ez is hiba
nélküli. Csupán a hatalmi befolyásában bízhat a bank a bíróság előtti ebben a perben is.
Egyenlőre csak az ERSTE Bankkal kapcsolatosan
javaslom ezt azért, mert ott brutális tisztességtelenség van az egyoldalú szerződésmódosításnál, de némi alaposabb vizsgálat
után szerintem 8-10 banknál hasonlóan durva elvi probléma miatt azonos
biztonsággal indítható a per.
Szeretnék
mindenkit figyelmeztetni a határidőkre,
hiszen a szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatosan ezek
kegyetlenek tudnak lenni.
Siófokon 2013. május 6. napján.
Léhmann György
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Az ide
mellékelt kölcsönszerződés szerint peres felek 2008. augusztus 15-én kötöttek
közjegyzői okiratba is foglalva 288 hónap futamidővel „magánszemélyek
részére lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” „KÖLCSÖNSZERZŐDÉS”
–t tízennégy millió 900.000.-forint, 121.087CHF-ben meghatározott
kölcsönre vonatkozóan.
A szerződés megkötését
követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás nélkül folyamatosan emelte
a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz álláspontunk szerint törvényes joga
nem volt.
A szerződésekbe foglaltan az
ügyleti kamatláb 4,99 % mértékben lett megállapítva.
Az egyoldalú szerződésmódosításra
vonatkozóan az augusztus 15-i szerződés III.5. pontja a következőképpen
rendelkezik:
„A Bank
a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az
egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
A Bank
a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a
jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az
állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai,
az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve
hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens
működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi
és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé
teszik.
Az
ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású
módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz
tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.
-------------------------
A Ptk. 205/A, 205/B, 209.,
209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. 2. bek. d. pontja
alapján jelölöm meg a szerződési feltétel semmiségével kapcsolatos jogalapot
azzal, hogy a jogalkalmazás során eljáró bíróság vegye figyelembe a 2/2011.
(XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit.
Utóbbi Véleménynek alábbi
rendelkezését
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása
a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).
g) A
fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor
tisztességes, ha nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás
hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként
kezeli a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a
fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre
juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott
értékegyensúly felbomlik.
figyelembe véve álláspontom
szerint sokat vitatkozni nem lehet azon, hogy az idézett szerződési feltételnek
szóhasználatából következően egyértelműen tisztességtelen a szerződési feltétel
annak ellenére, hogy a Debreceni Törvényszéknek közelmúltban hozott egyik
ítéletének indokolása a tisztességtelenség okát pontosabban, részletesebben
fejti ki:
Arányosság
elve: Az adott
rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll
nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az
ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az
alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre
hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses
rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre
alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési
költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve
1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen
megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az
arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és
egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és
egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és
kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.
Átláthatóság
elve: Az arányosság
követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem
biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a
szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet
sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a
vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan,
hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása
esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az
alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó
szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások
tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig
indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.
Szimmetria
elve: A fentiekben
hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben
elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a
szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és
irányadók.
Eszerint:
„A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak
akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás
hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként
kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre
juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott
értékegyensúly felbomlik.”
A
keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz
szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a
kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása
esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a
hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára
szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses
rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől
lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos
szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott
körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre
hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés
folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a
felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.
Az
adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a
fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket
terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú
szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és
kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex
csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú
szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára
előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem
biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot
sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek
tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán
indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés
tisztességtelenségét megalapozza.
--------------------------------
Fentiek szerint bizonyított
semmiségére tekintettel a szerződési feltételnek állítjuk azt, hogy mivel a
szerződést az alperesi bank készítette elő és szerkesztette, hibásan
teljesítette a kölcsön nyújtásával kapcsolatos azt a szolgáltatását, amit az 1996.
évi CXII. tv. alábbi rendelkezése az alábbiak szerint említ:
2. számu
melléklet I. fejezet: 10.3. A hitel és pénzkölcsön
nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség
vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a
folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével,
a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
Ez a hibás teljesítés a
banknak szerződéskészítési szolgáltatási tevékenységével a kölcsönszerződés
tekintetében azzal valósult meg, hogy a kölcsön nyújtását követően történt törvénytelen
szerződésmódosítási jogával élve részemre a többletfizetésekkel jelentős kárt
okozott, illetve a szerződés tartalmából kiindulva immár fogalmam sincs arról,
hogy ténylegesen most figyelembe véve a túlfizetéseimet, mennyit kellene még a
banknak fizetnem.
305. §
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal
tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés
időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott
tulajdonságoknak.
Csupán megemlítem azt, hogy a
szerződés 6. pontja szerint a szerződés megkötésekor a bank „folyósítási
jutalék” címén 150 CHF-et elszedett tőlem a felszámított kezelési
költségen túl, azaz a szerződésszerkesztés díját a törlesztő részleteken túl is
bőven megfizettem.
-------------------------
Erről a hibáról napokkal ezelőtt
szereztem tudomást, ezért az alábbi törvényhely szerinti kifogást az alperesi
bank felé haladéktalanul megteszem:
307. § (1)
A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett
legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2)
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül
közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő
megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult
felelős.
==================
Tekintettel arra, hogy fentiek
miatt szavatossági igényeimet kívánom érvényesíteni ebben a perben, ezzel az
igényérvényesítéssel felmerülő határidőket kell mindenekelőtt tisztáznom. Abból
indulok ki az alábbi jogszabályhely alapján,
308. § (1)
A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos
elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát
hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező
alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a
határidő irányadó.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a
fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától
számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító
kikötés semmis.
A Ptk. 308. § szerinti „teljesítés”
csak akkor fejeződik be álláspontom szerint az alábbiak miatt,
10.3. A
hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a
hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a
folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével,
a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
amikor a bank részéről a
behajtással kapcsolatos intézkedések is már befejeződtek, azaz a banki pénzügyi
szolgáltatási tevékenység véget ért. Ezért álláspontom szerint az elévülés nem
következett be annak ellenére, hogy a banknak szerződéskötésével kapcsolatos
kötelezettségeihez képest már a határidő letelt.
Ugyanis a bank nem
szerződéskészítési kötelezettséget végzett, hanem pénzügyi szolgáltatási
tevékenység körében többek között készítette a szerződést.
Erre a témára nézve érdekes
problémát vett fel az alábbi törvényhely:
308/B.
§ A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája
miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt
kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a
dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében
érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
Érdekes azért, mert ebből a
perbeli esettel kapcsolatosan akár arra az elgondolásra is juthatnánk, hogy ha
a törvénytelen szerződési feltétel elkülöníthető a hiba – törlesztő részlet
törvénytelen emelése – szempontjából, akkor esetleg mégis szóba jöhet az
elévülés.
Természetesen tévesen. Azért
tévesen, mert a hiba nemcsak a banknak szerződési feltételével kapcsolatosan
valósult meg, hanem minden olyan esetben, amikor a törlesztő részletet szintén
hibásan közli velem. Ez utóbbi hibás teljesítése a banknak márpedig nem
különíthető el a bank szerződéskészítési tevékenységével kapcsolatos hibájától,
ezért elévülés, vagy más jellegű határidő mulasztás jelen ügyben szóba sem
kerülhet.
==================
Következik a hibás teljesítés
jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságának vizsgálata, mellyel kapcsolatosan a
törvény az alábbiakat rögzíti:
Ptk. 306. § (1)
Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy
kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése
lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény
teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a
szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak
okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga,
vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e
kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni -
választása szerint - megfelelő
árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Az egyetlen ez ügyben szóba
jöhető igényre, az elállásra pedig a következőt rendeli:
320. § (1)
Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a
másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést
felbontja.
Az elállás
a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést
felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó
szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A
visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától
esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a
szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.
Az
elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a
nyilatkozat - a másik fél hozzájárulása nélkül - általában vissza sem vonható.
------------------------
Ennek a jogszabályhelynek alapján
jutottam el az általam kitűzött cél lényegéhez.
Célom jelen perrel az, hogy az
alperesi banknak szerződésszerkesztési szolgáltatási tevékenysége során
bekövetkezett hibás teljesítése okán a törlesztő részleteknek törvénytelen és
folyamatos emelése folytán okozott indokolatlan többletköltségeim miatt a 14
millió 900.000.-Ft. kölcsönre vonatkozó 2008. augusztus 15-én megkötött
kölcsönszerződésnek egyoldalú elállásom miatti megszűnése folytán kötelezze 14
millió 900.000.-Ft. és ennek késedelmi kamat megfizetésére, valamint alperest
kötelezze a szerződés megkötésétől számítottan felperes által felperes részére
részletekben kifizetett 9 millió 500.000.-Ft. valamint ennek esedékességtől
számított késedelmi kamata megfizetésére.
A szerződéstől alperesi
bankhoz 2013. május 2-án megküldött egyoldalú nyilatkozattal elálltam.
Fentiekre tekintettel a csatolt
meghatalmazással igazolt ügyvéd útján
k e r e s e t t e l
élek és kérem T. Fővárosi
Törvényszéket arra, hogy
állapítsa meg azt, hogy az
alperessel 2008. augusztus 15-én megkötött „magánszemélyek részére
lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” elnevezésű kölcsönszerződés
elállás jogcímén 2013. május 2-án megszűnt,
kötelezze felperest arra, hogy
60 napos határidővel fizessen meg alperes részére 14 millió 900.000.-Ft-ot és
ennek 2008. augusztus 15-től esedékes késedelmi kamatát,
kötelezze alperest arra, hogy
60 napos határidővel fizessen meg felperes részére 9 millió ötszázezer
forintot, és ennek esedékességétől számított késedelmi kamatát,
kötelezze alperest perköltség
viselésére.
--------------------------------
Pertárgy értéke: 14 millió
900.000.-Ft.
Bíróság illetékessége a Pp. 31. §
1. bek-én nyugszik.
A perben kérelmezem elsősorban
költségmentesség, másodlagosan illetékfeljegyzési jog megadását.
Közvetítői eljárás e peres
eljárást nem előzte meg.
Siófokon 2013. május 6. napján.
képv.:
Tisztelettel:
K***** István
felperes