2013. május 19., vasárnap

PuPu BLOGJA: A PÉNZ BESZÉL

PuPu BLOGJA: A PÉNZ BESZÉL: Mi leszünk az az ország, ahol a parlamenti választásokon kizárólag milliomosok indulnak. Kezdek reménykedni...

Elnézést mindenkitől, de ez az első infó amit így próbálok megosztani és lehet, hogy még tökéletesíteni kell...
Mindenesetre ez most se nem Dr. Lehmann, se nem Kásler Árpi. Üdítő változatosság-képpen egy cseppnyi politika, amit eddig sikerült száműzni az oldalról, de a téma mindenképpen érdekes, talán nem lesz kidobott idő beleolvasni...:-) (KertészSanyi)

2013. május 15., szerda

Kásler Árpád rádióüzenete a Magyar Országgyűléshez [audio]

Kásler Árpád rádióüzenete a Magyar Országgyűléshez [audio]

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy küldjék meg saját országgyűlési képviselőiknek, hadd szembesüljenek azzal, hogy mihez asszisztálnak, hadd tudják meg, hogy miért lesznek törvényszék elé állítva.


Egy lehetséges megoldás ingatlangondokra: itt

2013. május 7., kedd

Forintosítása a devizában nyilvántartott szerződésnek


Dr. Léhmann György
19:54 (21 órája)

A forintosításról úgy, ahogy a bankok, és úgy ahogy én gondolkozom

 A nagy humbug részeként mostanában a devizában nyilvántartott forinthitelnek forintosítás lehetőségéről adnak beszámolást a bankok, így többek között a következő címen http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/05/03/keves-devizahitelest-ment-meg-a-forintositas/  az alábbiak is olvashatók:

A forintra váltási lehetőségről a bankok azoknak küldtek értesítést (április 15-ig) , akiknek még nem mondták fel a devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelmük volt, ami azóta is folyamatosan fennállt. Az is feltétel, hogy az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál és a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog. Május 15-ig nyilatkozhatnak a banknak a fizetésképtelenségükről, akik forintosítani szeretnék a devizaalapú hitelüket.
Az MNB adatai szerint tavaly szeptemberben több mint 238 ezer devizalapú lakáshitelesnek volt legalább 90 napos fizetési elmaradása, decemberre pedig már 266 ezren voltak. Valószínű, hogy közülük a nagy többség 78 ezer forint feletti összeggel tartozik, de erre nem találtunk külön adatot. És arra sem, hogy vajon közülük hánynak áll fenn ma is a tartozása, s hánynak ért 20 milliónál kevesebbet az ingatlana folyósításkor.
Az MNB pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében azt írja, hogy a nem teljesítő deviza-jelzáloghitelek közül a forintra váltható hitelek aránya 20 százalék lehet. Feltételezésük szerint a forintosított hitelek mintegy felénél lehet arra számítani, hogy az adósok fizetni tudják a törlesztőrészleteket.


Természetesen a nagy ötletben részt vevő MNB sem veszi észre azt, hogy érvénytelen szerződést módosítani nem lehet, és ennek feltehetőleg két oka lehet. Vagy az MNB-ben egy valamirevaló jogász sincs, vagy van, de mindenáron Uganda jogbiztonsága szintje alá kívánják hazánk jogbiztonságát vinni. Mit számít nekik jogszabály, vagy jogelv, ahogy mondani szokták, járják a bolondját.

Ellenben a Jobbik Magyarországért Párt felkért arra, hogy a forintosításnak törvényes lehetőségei felől gondolkozzak el, és ha van ilyen lehetőség, akkor velük ismertessem.

Nekem nagy megtiszteltetés ez a felkérés, és az alábbiak szerint ismertetem azt a keresetlevelet, amit az eddigi pereim tapasztalatai alapján és a törvényi rendelkezések messzemenő betartása mellett javaslok megindítani.

Természetesen nehezebb, költségesebb, hosszadalmasabb ez a bírósági eljárás, mint amit kész vagyok minden további nélkül ingyenesen elvállalni, de jogász szemmel ez is hiba nélküli. Csupán a hatalmi befolyásában bízhat a bank a bíróság előtti ebben a perben is.

Egyenlőre csak az ERSTE Bankkal kapcsolatosan javaslom ezt azért, mert ott brutális tisztességtelenség van az egyoldalú szerződésmódosításnál, de némi alaposabb vizsgálat után szerintem 8-10 banknál hasonlóan durva elvi probléma miatt azonos biztonsággal indítható a per.

Szeretnék mindenkit figyelmeztetni a határidőkre, hiszen a szavatossági  jogok érvényesítésével kapcsolatosan ezek kegyetlenek tudnak lenni.
Siófokon 2013. május 6. napján.
Léhmann György

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!


Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint peres felek 2008. augusztus 15-én kötöttek közjegyzői okiratba is foglalva 288 hónap futamidővel „magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” „KÖLCSÖNSZERZŐDÉS” –t tízennégy millió 900.000.-forint, 121.087CHF-ben meghatározott  kölcsönre vonatkozóan.

A szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.

A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb 4,99 % mértékben lett megállapítva.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan az augusztus 15-i szerződés III.5. pontja a következőképpen rendelkezik:

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A Bank a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.

Az ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.
-------------------------

A Ptk. 205/A, 205/B, 209., 209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. 2. bek. d. pontja alapján jelölöm meg a szerződési feltétel semmiségével kapcsolatos jogalapot azzal, hogy a jogalkalmazás során eljáró bíróság vegye figyelembe a 2/2011. (XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit.

Utóbbi Véleménynek alábbi rendelkezését
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).
g) A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.

figyelembe véve álláspontom szerint sokat vitatkozni nem lehet azon, hogy az idézett szerződési feltételnek szóhasználatából következően egyértelműen tisztességtelen a szerződési feltétel annak ellenére, hogy a Debreceni Törvényszéknek közelmúltban hozott egyik ítéletének indokolása a tisztességtelenség okát pontosabban, részletesebben fejti ki:
Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.
Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.
Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.
Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”
A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.
Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza.
--------------------------------
Fentiek szerint bizonyított semmiségére tekintettel a szerződési feltételnek állítjuk azt, hogy mivel a szerződést az alperesi bank készítette elő és szerkesztette, hibásan teljesítette a kölcsön nyújtásával kapcsolatos azt a szolgáltatását, amit az 1996. évi CXII. tv. alábbi rendelkezése az alábbiak szerint említ:

2. számu melléklet I. fejezet: 10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

Ez a hibás teljesítés a banknak szerződéskészítési szolgáltatási tevékenységével a kölcsönszerződés tekintetében azzal valósult meg, hogy a kölcsön nyújtását követően történt törvénytelen szerződésmódosítási jogával élve részemre a többletfizetésekkel jelentős kárt okozott, illetve a szerződés tartalmából kiindulva immár fogalmam sincs arról, hogy ténylegesen most figyelembe véve a túlfizetéseimet, mennyit kellene még a banknak fizetnem.

305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

Csupán megemlítem azt, hogy a szerződés 6. pontja szerint a szerződés megkötésekor a bank „folyósítási jutalék” címén 150 CHF-et elszedett tőlem a felszámított kezelési költségen túl, azaz a szerződésszerkesztés díját a törlesztő részleteken túl is bőven megfizettem.
-------------------------

Erről a hibáról napokkal ezelőtt szereztem tudomást, ezért az alábbi törvényhely szerinti kifogást az alperesi bank felé haladéktalanul megteszem:

307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
==================

Tekintettel arra, hogy fentiek miatt szavatossági igényeimet kívánom érvényesíteni ebben a perben, ezzel az igényérvényesítéssel felmerülő határidőket kell mindenekelőtt tisztáznom. Abból indulok ki az alábbi jogszabályhely alapján,  

308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis.

A Ptk. 308. § szerinti „teljesítés” csak akkor fejeződik be álláspontom szerint az alábbiak miatt,

10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
amikor a bank részéről a behajtással kapcsolatos intézkedések is már befejeződtek, azaz a banki pénzügyi szolgáltatási tevékenység véget ért. Ezért álláspontom szerint az elévülés nem következett be annak ellenére, hogy a banknak szerződéskötésével kapcsolatos kötelezettségeihez képest már a határidő letelt.

Ugyanis a bank nem szerződéskészítési kötelezettséget végzett, hanem pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében többek között készítette a szerződést.

Erre a témára nézve érdekes problémát vett fel az alábbi törvényhely:

308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

Érdekes azért, mert ebből a perbeli esettel kapcsolatosan akár arra az elgondolásra is juthatnánk, hogy ha a törvénytelen szerződési feltétel elkülöníthető a hiba – törlesztő részlet törvénytelen emelése – szempontjából, akkor esetleg mégis szóba jöhet az elévülés.

Természetesen tévesen. Azért tévesen, mert a hiba nemcsak a banknak szerződési feltételével kapcsolatosan valósult meg, hanem minden olyan esetben, amikor a törlesztő részletet szintén hibásan közli velem. Ez utóbbi hibás teljesítése a banknak márpedig nem különíthető el a bank szerződéskészítési tevékenységével kapcsolatos hibájától, ezért elévülés, vagy más jellegű határidő mulasztás jelen ügyben szóba sem kerülhet.
==================

Következik a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságának vizsgálata, mellyel kapcsolatosan a törvény az alábbiakat rögzíti:

Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Az egyetlen ez ügyben szóba jöhető igényre, az elállásra pedig a következőt rendeli:

320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.
Az elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a nyilatkozat - a másik fél hozzájárulása nélkül - általában vissza sem vonható.

------------------------

Ennek a jogszabályhelynek alapján jutottam el az általam kitűzött cél lényegéhez.

Célom jelen perrel az, hogy az alperesi banknak szerződésszerkesztési szolgáltatási tevékenysége során bekövetkezett hibás teljesítése okán a törlesztő részleteknek törvénytelen és folyamatos emelése folytán okozott indokolatlan többletköltségeim miatt a 14 millió 900.000.-Ft. kölcsönre vonatkozó 2008. augusztus 15-én megkötött kölcsönszerződésnek egyoldalú elállásom miatti megszűnése folytán kötelezze 14 millió 900.000.-Ft. és ennek késedelmi kamat megfizetésére, valamint alperest kötelezze a szerződés megkötésétől számítottan felperes által felperes részére részletekben kifizetett 9 millió 500.000.-Ft. valamint ennek esedékességtől számított késedelmi kamata megfizetésére.

A szerződéstől alperesi bankhoz 2013. május 2-án megküldött egyoldalú nyilatkozattal elálltam.

Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján


k e r e s e t t e l


élek és kérem T. Fővárosi Törvényszéket arra, hogy

állapítsa meg azt, hogy az alperessel 2008. augusztus 15-én megkötött „magánszemélyek részére lakásvásárlás céljára CHF elszámolással” elnevezésű kölcsönszerződés elállás jogcímén 2013. május 2-án megszűnt,

kötelezze felperest arra, hogy 60 napos határidővel fizessen meg alperes részére 14 millió 900.000.-Ft-ot és ennek 2008. augusztus 15-től esedékes késedelmi kamatát,

kötelezze alperest arra, hogy 60 napos határidővel fizessen meg felperes részére 9 millió ötszázezer forintot, és ennek esedékességétől számított  késedelmi kamatát,

kötelezze alperest perköltség viselésére.

--------------------------------

Pertárgy értéke: 14 millió 900.000.-Ft.

Bíróság illetékessége a Pp. 31. § 1. bek-én nyugszik.

A perben kérelmezem elsősorban költségmentesség, másodlagosan illetékfeljegyzési jog megadását.

Közvetítői eljárás e peres eljárást nem előzte meg.

Siófokon 2013. május 6. napján.

képv.:
                                                                       Tisztelettel:

                                                                                                         K***** István felperes