AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

AGYONVERNEK, HA PÉLDÁT KERESEL

Soha nem tudtam volna meg fegyelmi büntetésem és ez elleni fellebbezésem nélkül azt, hogy Ady Endre egyik írásában a következőket fogalmazta meg:

„Azt prédikálhatod nyugodtan, hogy társadalmunk csupa fekély, de agyonvernek, ha példát keresel.”

Azt, hogy miként ismertem meg ezt a mondatot az írásom végén írom le, most van ennél fontosabb közlendőm is.

---------------------

         Néhány napja, talán  hete többen felkértek arra, hogy mondjak véleményt arról a nagybetűs felhívásról, mely

úgy kezdődik, hogy

MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!

MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPÚ HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!

NEM LEHETETT 2011.06.30.-ig JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT.

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM !

AKI MÉG BIZONYTALAN, HOGY MIRŐL IS VAN SZÓ, PÁR SORBAN MEGPRÓBÁLOK RÁVILÁGÍTANI.
ELŐSZÖR IS TISZTÁZNI KELL, HOGY AZ A "TERMÉK" AMIT A BANKOK AZ EMBEREK NYAKÁBA SÓZTAK MI IS VALÓJÁBAN!

és úgy fejeződik be, hogy

-AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL.
"A CHF ALAPÚ HITELEK ESETÉBEN MIND A HÁROM KITÉTEL MEGVALÓSULT.A BANKOK RÉSZÉRŐL JOGTALAN VOLT A HASZONSZERZÉS, AZ ÜGYFELEKET TÉVEDÉSBE EJTETTÉK ÉS EZZEL NEKIK IGEN JELENTŐS KÁRT OKOZTAK.
TEHÁT MÁR HIVATALBÓL BÜNTETŐ FELJELENTÉST KELLETT VOLNA TENNI POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÚRNAK!?
KÉRLEK BENNETEKET MENTSÉTEK EL, HOGY MEGLEGYEN ÉS OSSZÁTOK FOLYAMATOSAN, MERT LEHET, HOGY ÉN MÁR NEM SOKÁIG FOGOM TUDNI OSZTANI MERT FOLYAMATOSAN LETÖRLI A RENDSZERGAZDA.

Az alábbiakban ennek felhívásnak jogi hátterét foglalom össze az alábbiak szerint:

--------------------------

A 2000. évi CXXXVII. Törvény „a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról” címmel az 1. § rendelkezése alapján 2001 január 1-től szabályozta a Ptk. 261. § szerinti jelzálogjogot, és ettől kezdve az alábbi rendelkezést kellett a hatálybalépés után megkötött zálogszerződésekre alkalmazni:

Jelzálogjog

261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.

(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.

(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

2010. augusztus 14-től megváltozott a helyzet és az alábbi 2010. évi XC. Törvény „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról”jogszabály az alábbi indokolással

A törvény olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.

Az első pillér részeként a törvény a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a törvény a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét. (A törvény bevezetőjéből)

megváltoztatta a Ptk. 261. §-t és kiegészítette az alábbi rendelkezéssel:

(4) Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

-------------------------------

Ettől kezdődően, tehát 2010. augusztus 14-től valóban nem lehetett devizában nyilvántartott kölcsönnél jelzálogjogot bejegyezni, és ez az állapot tartott egészen 2011. junius 30. napjáig, ugyanis utóbbi napon hatályba lépett alábbi jogszabály.

Ez a Ptk. 261. § 4. bek-t hatályon kívűl helyezte és így ezt követően ismét korlátozás nélkül lehetett a jelzálogjogot bejegyezni.

2011. évi LXXV. törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről

Az Országgyűlés a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelése, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a lakóingatlanok egyidejű, tömeges kényszerértékesítésének és az ingatlanpiacra gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében a következő törvényt alkotja:

17. § Hatályát veszti

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. § (4) bekezdése,

b) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/A. §-a,

c) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16/A. §-a és 91. § (2) bekezdése.

És ez a törvényi állapot a jelzáloggal kapcsolatosan a mai napig fennáll

Utóbbi törvény meghozatala előtt egyébként a devizában nyilvántartott kölcsönökre vonatkozó jogszabályok megváltoztak, a 275/2010. (XII.15.) Korm. rendeletet ás 2009. XIII. tv-t megalkották, és ily módon a korábbi tisztességtelen banki szerződési gyakorlat kordába került.

-----------------------------------

Ilyen törvényi – jogszabályi – háttér mellett, ezekre hivatkozva olyat állítani, hogy

„MINDEN JELZÁLOG ÉS DEVIZA ALAPU HITELSZERZŐDÉS SEMMIS!!!”

értelmetlen és minden alapot nélkülöző állítás.

Mindösszesen 2010. augusztus 14-től 2011. június 30-ig volt olyan törvényi szabályozás, hogy devizában nyilvántartott kölcsön esetén nem volt lehetséges jelzálogjogot alapítani, és ez csak az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződésekre vonatkozik.

De még az ebben az időszakban aláírt kölcsönszerződés esetén sem vált a kölcsönszerződés semmissé, legfeljebb a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezése az alábbiak szerint

Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

A jelzálogjoggal kapcsolatos érvénytelenség miatt a szerződés teljesíthető, melyből következően soha nem volt olyan jogszabályi állapot, hogy a kölcsönszerződés a jelzálogjog alapításának tilalma miatt semmis lett volna.

----------------------------

Csak remélni tudom azt, hogy nem gonosz szándék vezette azt, aki a

„MINDEN IGAZ MAGYARNAK és TESTVÉREMNEK!!!”

szavakkal kezdődő teljesen alaptalan tájékoztatást adta közre, mert ilyenfajta tájékoztatás zavarkeltés céljából akár a bankok oldaláról is elképzelhető azért, hogy utána a felhergelt népről könnyedén bebizonyítsák azt, hogy

„ugyanolyan alaptalanul hivatkoznak a banki kölcsönszerződések semmiségére, vagy szerződési feltételek érvénytelenségére, mint ahogy ebben a Kiáltványban is össze-vissza beszélnek.”

Szeretném hinni, hogy nem utóbbiról van szó és ezért

 ezúton is felkérek mindenkit, aki nagyon aggódik a nemzet sorsa miatt, hogy alaptalanul megfelelő jogi háttér nélkül ne próbálják megoldani ezt a nemzeti tragédiát.

Ugyanis a most elemzett és ehhez hasonló alaptalan felhívásokkal többet ártanak a nemzetnek, mint használnak.

================

Visszatérve Adynak az idézett mondatára az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja irata 2. oldalának ide másolt mondatai szerint úgy kéri elsőfokú fegyelmi büntetésem helybenhagyását kérve, hogy közben az ügyvédi kartól még soha el nem hangzott dicséretben részesített.

Megköszönöm fegyelmi főmegbízott Úr!

Ellenben azt azért közli, hogy a csomagolásommal baj van. Mással velem kapcsolatosan úgy tűnik, hogy nincs, csak a csomagolással. És ezt már nekem második fegyelmi eljárásban mondják, amiből következik az, hogy tényleg nem tudok csomagolni.

Angyalföldön, ahol felnőttem, nem tanították a csomagolást.

---------------------------

Egyébként pedig az alábbi levélből tudtam meg azt, hogy a Simó-Damm féle csapat egyik levelezője hiteles forrásból tudja azt, hogy az ügyvédi igazolványomat 2012. november 27-én bevonták.

From: …………… [mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Wednesday, April 17, 2013 8:04 PM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Ügyvédi igazolvány

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az Index lejárató írása után most itt van az alábbi internetes bejegyzés a Simó Endre féle http://hitelkarosultakert.hu/ portálról.

„Figyelem! Hiteles forrásból tudom, hogy Léhmann György ügyvédi igazolványa ( Ü-114483) 2012.11.27. napjától be van vonva, ezért érvénytelen! GYakorla

Közzétette: Majoros Csaba.”

--------------------------------

Méltó ez a hír az origón és az indexen megjelent velem kapcsolatos cikkek tartalmához.

Javaslom nekik azt, hogy ne álljanak meg félúton.

Állítsák azt is, hogy diplomámat, jogosítványomat a használt piacon jó pénzért vásároltam, illetve gyerekkoromban nem voltam szobatiszta.

És közben olvassák Ady Endre, Muszáj Herkules versét is, hiszen hálám jeléül ezt a verset küldöm nekik.

Az origónak, az indexnek, Majoros Csabának, valamint a többi hozzájuk hasonlónak is.

Siófokon 2013. április 22. napján.

Európai követelményeknek megfelelő per eredményéről

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Európai követelményeknek megfelelő per eredményéről

         Debreceni Törvényszék által 2013. április 9-én kihirdetett, felpereseket általam képviselt, devizában nyilvántartott hitel szerződésének részbeni érvénytelensége megállapítási peres eljárásban hozott, ítéletet mai napon kézbesítették részemre.

A  kisebb perszámú 6 millió 820.000.-Ft. kölcsönnel kapcsolatosan az OTP Jelzálogbank Zrt alperes ellen, míg  nagyobb perszámú 4.070.000.-Ft. kölcsön vonatkozásában az OTP Jelzálogbank és OTP Bank Nyrt alperesek ellen volt folyamatban. Az előbbi ítéletnek első és második oldalán kívül az ítélet indokolásának a kereset érdemi elbírálására vonatkozó teljes terjedelmét, míg a második pernek csupán első oldalát az alábbiakban ide másoltan olvashatják.

Helyesen állapította meg elsőfokú bíróság ítélete 15. oldalán ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatosan a következőket:

„A felpereseket  képviselő ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra időtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselő beadványai, előkészítő iratai jellemzően olyan sablon jellegű beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”

Hiszen az alábbi ítéletek szerinti minden peres eljárásban valóban „sablon” beadványokkal dolgozok az ügyek azonos jellegére, ténybeli és jogi azonosságára tekintettel és más módon az elmúlt fél év alatt indított  sok száz ilyen jellegű peres eljárást fizikailag képtelen lennék ellátni.

Valóban nem jelenek meg bíróság előtt egyetlen tárgyaláson sem, hiszen elegendőnek találom az írásbeli beadványok által képviselni ügyfeleim valamennyi peremben.

És ilyen körülmények között hozta meg tehát az alábbiak szerint a Debreceni Törvényszék az alábbi, európai színvonalú ítéletét.

Európai színvonalú azért, mert kizárólag az Európai Bíróság joggyakorlatának, az Európai 93/13. EGK Irányelvvel összhangban álló belső jogszabályoknak és Kúriai Polgári Kollégiumi Véleményeknek alapján állítottam összeg „sablon” perirataimat, és a Debreceni Törvényszék az általam felhozott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően hozta meg ítéletét.

Természetesen más bírósági eljárásokban ezeknek az ítéleteknek figyelembevétele nem kötelező, és ugyanúgy, mint eddig tették számos esetben, lehet a keresetlevél tartalmával kapcsolatosan a bíróságnak értetlenségüket a legkülönbözőbb módon tett hiánypótlási felhívásokkal, elutasításokkal közölni.

De azért mégis pikáns dolog az, hogy a Debreceni Törvényszék által „sablon” beadványaimat tökéletesen ott megértették, sőt ennek megfelelő ítéletet is hoztak, míg számos más esetben ugyanezzel a „sablon” beadványomnak az értelmezésével más bíróságon nem tudnak megbirkózni.

Lehet, hogy nem bennem van a hiba.

Egyébként arról, hogy a „sablon” pereim jogi alapját, „sablon” perirataim tartalmát miért úgy határozom meg, ahogy teszem, sok minden egyébbel együtt az alábbi nyilvános előadáson számoltam be legutóbb:

http://www.youtube.com/watch?v=Oqarp742ncU

------------------------------

Sajátos módon a mai napon tudatták velem azt is, hogy az alábbi cikk megjelent az „index” internetes hírportálon  „600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?”

Első bekezdésében a cikk a következőket írja:

„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erősebbek” - lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió műsorában.

Soha jobbkor nem írhatta volna a hírportál ezt a mondatot. Most amikor a Debreceni Törvényszéknek kettő itéletére tekintettel

tényleg bizonyítottan nem látható az a jogszabály, ahol el tudnék bukni, igaz nem két, hanem három tárgyalás alatt tudom lezárni az ügyet

tényleg meg van az okom az örömre,

tényleg nincs semmi baj,

tényleg ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól,

tényleg mi vagyunk az erősebbek.

------------------------------

Még a következő bekezdéssel sincs semmi baj, hiszen idézi a cikk egy korábbi véleményemet:

„A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

Tökéletes a hivatkozás, legfeljebb a „keszthelyi” helyhez kötésem utal arra, hogy a cikk írója nem sokat ügyelt a pontosságra és hitelességre.

Majd folytatódik a cikk az alábbiak szerinti kezdettel:

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fővárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerződés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

És így tovább ezen a szinvonalon.

Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírujság előzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.

Természetesen ezt a távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, ugy ezt természetesen nem ellenzem.

1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elő, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.

2./ Én soha kölcsönszerződés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.

3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.

4./ A cikk egy kölcsönszerződésről tesz említést a perben, holott kettő volt vitás, és ezt a kettőt a cikk keveri.

5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.

6./ Valóban nem tekinthető egyszerre semmisnek és egyidejüleg hibásan teljesítettnek egy szerződés, de kettő szerződésből az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.

7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbitott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.

Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.

---------------------------

Az a bankrendszer, illetve segítőik, amelyik a számukra eredménytelen fegyelmi és büntető eljárásom után Index féle fenti szinvonalon nyujtott karaktergyilkossággal próbálkozik velem szemben, nagy bajban lehet.

És én mindent elkövetek természetesen azért, hogy a jövőben pereim folytán még nagyobb bajba legyenek.

Siófokon 2013. április 16. napján.

Léhmann György 

Megállapodás - Közös értékesítésre

Kaposvári Törvényszéknek OTP elleni perem itéletéről

OTP Bank elleni tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége iránti peres eljárásban hozta meg elsőfokon a

Kaposvári Törvényszék az alábbi példás ítéletet.

Még akkor is az, ha a perköltség megállapításából következően a pernyertességem-pervesztességem aránya egyenlő.

Példás azért, mert igényesen, alaposan lett az ítélet indokolása megfogalmazva, semmiféle iratellenességet, vagy logikátlanságot nem lehet benne észlelni, azaz olyan, amilyen elvárható még a bankok elleni peres eljárásban is.

Meggyőzi az ítéletnek olvasóját arról, hogy az ítéletet hozó bírót valóban csak a jogszabályok és a lelkiismerete irányítják, függetlenségét más tényezők nem befolyásolják.

Természetesen a kereseti kérelemnek minden tekintetben megfelelő ítélet érdekében fellebbezni fogok, hiszen jogi érvelését a bíróságnak csak részben fogadom el, és bízom abban, hogy hasonló színvonalú másodfokú ítélet születik az ügyben – teljes pernyertességem mellett.

Siófokon 2013. április 4.

Léhmann György

Amikor a bíróság szerint a tehéntej színe fekete

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Ettől tartottam

       Hónapokkal ezelőtt úgy keresett fel egy fiatal házaspár kisgyermekükkel megbízást adni, hogy másnap elindulnak Londontól háromszáz kilométerre egy farmon munkát keresni, megkérdeztem tőlük, hogy tudnak-e angolul és mikor jönnek haza. Válaszuk az volt, hogy egyetlen szót sem tudnak angolul, de egyetlen kívánságuk az, hogy soha többé ezt az országot, ahol mindez megtörténhetett velük - ne lássák.

Vagy az elmúlt héten egy feleség elmondta, hogy néhány hónappal korábban felkereste ötven éves férjét a barátja, hogy itt van két repülőjegy Amerikába, csomagolj, holnap indulunk. Itt semmi értelme tovább maradni. És elmentek, soha többé nem jönnek haza. Egy szót sem tudtak angolul.

És sorolhatnám órákon keresztül a hasonló történeteket a reményt vesztett, hazát, otthont hátrahagyott emberekkel folytatott beszélgetésekről, és talán egy kicsit nekik is meg akartam mutatni azt a tömeges perindításaimmal, hogy tévednek, hiszen ez az ország, a mi hazánk nem olyan, mint amilyennek ők látják.

Bíztam abban, hogy létezik törvényes és elfogulatlan igazságszolgáltatás hazánkban, és amit a közhatalom gyakorlóinak erkölcstelensége miatt az ország elrontott, a bíróság előtt helyre lehet hozni.

Tudtam, éreztem azt, hogy az ország jelenlegi állapotában egyáltalán nem kizárt az, hogy a több millió embert törvénytelenül kifosztók rendkívüli befolyása miatt a bíróságok nem tudnak a törvénytelenségek útjába állni, ezért írtam korábban arról is, hogy akkor legalább kikényszerítem a bíróságokból azt, hogy olyan ítéletet hozzanak, mely szerint a tehéntej színe fekete.

De a remény hal meg utoljára. És az alábbi írásom után, valamint a mellékletben látható érdemi ítéleti indokolás után be kell látnom azt, hogy a Londontól háromszáz kilométerre vándorló házaspárnak van feltehetően igaza. Már nincs ellenvetésem.

Nem az a baj, hogy ilyen ítélet egy alkalommal megszületett. Istenem, a bírónak is lehet rossz napja.

A baj az, hogy ez az ítéletet hozó bíró az, akire a Fővárosi Törvényszékhez továbbított devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos több száz peremnek közel a felét szignálják, és ő az, aki korábbi, de az alábbi perben megjelölt banktól eltérő bankkal szemben még két héttel ezelőtt elfogadható ítéletet hozott.

Aztán most nézzék meg ezt az ítéletet, és fellebbezésem alapján értékeljék azt.

-----------------------------

Ettől persze még nekem tenni kell a dolgom, de a hitem odavan.

Már elhiszem azt, hogy hasonló ítéletek után a peres eljárások csak arra lesznek jók, egyre több bíró állítja hasonló színvonalon azt, hogy márpedig hazánkban a tehéntej színe fekete.

És ha ezt nem akarjuk elhinni, akkor mehetünk világgá. Oda, ahol még a tehéntej színéről azt állítják, hogy fehér.

Siófokon 2013. április 1. napján.

Léhmann György

===========================

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának

...G…………./2012/8. számú K………Z……… és tsa felpereseknek Erste Bank Hungary Zrt alperes elleni szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása és jár. ir. peres eljárásban hozott elsőfoku ítélet ellen már igazolt ügyvéd útján

f e l l e b b e z é s s e l

élünk és az iratoknak felterjesztése után kérjük elsőfokú ítéletet megváltoztatni akként, hogy T. Fővárosi Ítélőtábla kereseti kérelmünknek megfelelő ítéletet hozzon.

I n d o k o l á s :

Peres felek között 2007. május 2. napján megkötött kölcsönszerződésnek III. 5. pontjában írt alábbi szerződési feltételének érvénytelenségét kérelmeztük a perben előterjesztett kereseti kérelmünk szerint:

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A Bank a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.

Az ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.

Ezen túlmenően a kamat változásáról a Bank az adóst a módosítás hatályba lépését követően Hirdetményben értesíti.”

A perben becsatolt keresetlevél és előkészítő irat alapján kereseti kérelmünk jogalapját a Ptk. 205/A, 205/B, 209., 209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. 2. bek. d. pontja alapján jelöltük meg azzal, hogy a jogalkalmazás során eljáró bíróság vegye figyelembe a 2/2011. (XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit.

Továbbá hivatkoztunk a periratok szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásaiban hozott alábbi ítéleti rendelkezésekre is.

C-472/10. számú ügy:

Rendelkező rész

A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró

nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.

C-427/11. számú ügy:

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

2)      A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

================

Elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala során az általunk hivatkozott jogszabályi előírásoknak, PK Véleményeknek, előzetes döntéshozatali eljárásban hozott Európai Bírósági ítéleteknek az alábbiak szerint nem tett eleget az ítélet indokolásában ismertetett alábbi – teljes körű – megállapításaira hivatkozással:

1./ „A Ptk. 205/B § 1. bekezdése értelmében az általános szerződési feltételek szerződés részévé válásához elegendő megismerésük lehetővé tétele és a másik fél általi kifejezett vagy ráutaló magatartásával történő elfogadása, mely a perbeli szerződés VIII. 13. pontja szerint megtörtént, melyre tekintettel az Üzletszabályzat a szerződés rézévé vált, így a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy aláírásuk hiányában az nem vált a szerződés részévé.”  (ítélet érdemi indokolása első mondata)

Tévedett az elsőfokú bíróság ezzel a megállapításával azért, mert megfeledkezett az általa hivatkozott Ptk. 205/B. § 2. bekezdésének a szerződés aláírásakor hatályos alábbi rendelkezéséről:

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

Megfeledkezett arról, hogy a 2. bekezdésben irt törvényszöveg szerint nem minden általános szerződési feltétel lesz az 1. bekezdés szerint a szerződés része, hanem csak azok, melyek a szokásos szerződési gyakorlattól nem térnek el.

Szerintünk látta jól a 2. bekezdés rendelkezéseit eljáró bíróság, de azt is látta szerintünk, hogy mivel mindent lehet mondani arról a szerződési feltételről, hogy az alperesi bank az általa meghatározott szerződési feltételek alapján tetszése szerint változtathatja felperesi adós terheit növelve a kamatokat és kezelési költséget, csak azt nem, hogy szokásos szerződési gyakorlat a mindennapos életben – ezért inkább hallgatott a Ptk. 205/B. § 2. bekezdésben foglaltakról.

------------------------

Egyébként pedig arról is megfeledkezett a bírósági ítélet indokolásának idézett mondata, hogy elsősorban nem a Ptk. 205/B § most részletezett 2. bekezdése miatt vitattam azt, hogy a felperesek által alá nem írt alperes Üzletszabályzat  nem válhatott a kölcsönszerződés részévé, hanem ezzel kapcsolatosan a bíróság felé megküldött előkészítő iratban a következőket ismertettük:

„Ellenben az idézett törvényhely „kifejezésével” fogalommal nem foglalkozott a Kúria, azzal, hogy az esetben, amennyiben jogszabály szerződés megkötésére meghatározott alakiságot rendel, de az alakiság megsértésével kötnek szerződést, akkor az eredmény ugyanaz. Létre nem jött szerződésről beszélünk ez esetben is az alábbiak folytán:

„217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis.”

Nem vette vizsgálat tárgyává a Kúria azt körülményt, hogy a Hpt. – 1996. évi CXII. tv. – 210. § 1. bek-e az alábbiak szerint rendelkezik:

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

Pontosan úgy teszi kötelezővé az írásbeli alakot, mint ahogy az adásvételi szerződéseknél az alábbi rendelkezés:

„Ptk. 365. § (3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

Illetve az utóbbi jogszabályhoz kapcsolódóan a XXV. PED az alábbiak szerint rendelkezik:

„III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta.

Indokolás:

III. a) A Ptké. fentebb is említett 38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen eset kivétel az alól a - kifejezetten ki nem mondott - általános szabály alól, hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét félnek alá kell írnia ahhoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása tehát az érvényesség alaki kelléke.

Semmi törvényes alapja nincs annak, hogy a Hpt. alapján megkövetelt írásbeliség megengedőbb legyen annál, mint amit a Ptk. megkövetel. Azaz a kölcsönszerződés érvényességéhez – helyesen létrejöttéhez – éppenugy szükséges a felek aláírása a kötelező írásbeliség folytán, mint az ingatlannak adásvételi szerződéséhez.

Sarkosan fogalmazott és határozott az alábbi döntvény az aláírás hiánya miatti írásbeliségi problémával kapcsolatosan:

BH2009. 118: Nem jön létre az ingatlan-adásvételi szerződés, ha a társaság nevében az együttes cégjegyzésre jogosultak közül csak az egyik szervezeti képviselője írja alá a szerződést és a másik képviselőnek a szerződés megkötéséről nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény 205. §, 221. §, 365. §; 1997. évi CXLV. törvény 18. §].

Az adott tényállás mellett a Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a perbeli előszerződés csak írásban volt megköthető, figyelemmel a Ptk. 365. § (3) bekezdésében, illetve a Ptk. 208. § (1) bekezdésében írtakra. A Legfelsőbb Bíróság, figyelemmel a perben hivatkozott Gfv. VI. 31.317/1996/8. számú határozatra utal arra is, hogy együttes cégjegyzési jog esetén csak egy cégjegyzésre jogosult (vagy kifelé annak minősülő személy) aláírásával szerződés nem jön létre. Az együttes cégjegyzési jog ugyanis azt jelenti, hogy az adott társaság nevében csak két, vagy - a társasági szerződés rendelkezései szerint - több cégjegyzésre jogosult együttes aláírásával jöhet létre érvényesen a szerződés. Az adott ügyben a tanúvallomásokból az állapítható meg, hogy a felperesnek az előszerződés megkötésekor a cégjegyzékben szereplő három ügyvezetője közül a II. r. beavatkozón kívüli másik két ügyvezetőnek az alperesekkel kötendő ügyletről nem volt tudomása, az előszerződés megkötésére irányuló akaratuk hiányzott. A szerződés - az előszerződés is - a Ptk. 205. § (1) bekezdése értelmében „a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.” Az adott tényállás mellett nem állapítható meg a felperes, annak együttes képviseletére, cégjegyzésére jogosultak részéről az ügyleti akarat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetének megfelelően megállapította, hogy a per tárgyát adó szerződés nem jött létre.

Ezért is állítom azt, hogy az adósok által alá nem írt banki Üzletszabályzat esetében szóba sem kerülhet az, hogy ez az Üzletszabályzatnak nevezett okmány a Kölcsönszerződés része lehessen, illetve ebből a Kölcsönszerződéssel kapcsolatos jogok, vagy kötelezettségek keletkezzenek.

Egyébként pedig mindig így rendelkezett a magyar jogtudomány, így például az 1933. évben kiadott Magyar Magánjog Vázlata első része 139. oldalon a következők szerint fogalmaz:

         „Ahol a törvény az ügylet érvényességéhez okiratot kíván, ott elegendő, ha az okmányt a kötelezett          fél írja alá.”

----------------------

Összefoglalva tehát a periratban azt vitattam, hogy amennyiben a Hpt. 210. § 1. bekezdése szerint az alperesi bank kölcsönszerződést csak írásban köthet, míg az írásbeliséghez szükséges a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a fél aláírása is, ennek hiányában nem létező, létre nem jött szerződést tartalmaz csak az okmány, akkor miként lehetséges bármilyen körülmények között ismertetett, és felperesek által akár látott, akár nem látott Üzletszabályzatról felvetni azt, hogy az a kölcsönszerződés része.

Azaz a kérdés az, hogy miként lehetséges az, hogy ha a Hpt. 210. 1. bekezdés helyes értelmezése szerint a felek által aláírtan lehet csak kölcsönszerződést az alperesi banknak a felperessel megkötni, akkor ennek a szerződés részének mondott banki Üzletszabályzatra miért nem vonatkozik az a törvényi rendelkezés, ami a szerződés másik részére vonatkozik.

Mert ugye a bíróság és az alperesi bank szerint a szerződés két részből áll. Kölcsönszerződésből és Üzletszabályzatból, vagy Általános Szerződési Feltételnek nevezett több szerződéshez készített banki iratból.

Természetes válasz az, hogy sehogy. Ezt az alakisági problémát a bank nyilvánvalóan azért nézte el, mert sem a közjegyzők, sem a PSZÁF, sem egyetlen olyan szervezet nem vetette fel, akiknek ez kötelessége lett volna. Így alakulhatott ki az alperesi banknak is az az érzése, hogy ő nem szerződő fél, hanem állam az államban.

Ilyen körülmények között pedig számomra egyáltalán nem meglepő az, hogy az elsőfokú ítélet indokolása egy szóval sem említi a most részletezett alakisági problémát.

2./ „A felperesek egyoldalú szerződésmódosítás esetére biztosított felmondási jog hiányára történő hivatkozásával kapcsolatban a bíróság rámutat, hogy a szerződés létrejöttekor hatályos Üzletszabályzat 2.4. pontja alapján a  felpereseket megillette a felmondási jog. E körben utal arra is a bíróság, hogy a felmondási jog esetleges hiányával kapcsolatos érvénytelenségi okot a jogalkotó kiküszöbölte azzal, hogy a 2009. évi XIII. törvény 8. § 3. bekezdésével beiktatta a felmondás jogát biztosító – a 2009. évi XIII. törvény 20. § 6. bekezdése alapján a perbeli kölcsönszerződésre is alkalmazandó – Hpt. 210. § (5) bekezdését. A felmondás jogát tehát 2009. augusztus 1. napjától jogszabály biztosítja, ezét a felperesek felmondási jog hiányára történő hivatkozása – figyelemmel a Ptk. 205. § 2. bekezdésére is – alaptalan.”  (érdemi indokolás következő része)

Ezekkel a mondatokkal folytatta indokolását az elsőfokú bíróság tehát úgy, hogy az első mondatban megállapítja azt, hogy az előzőekben részletezett Üzletszabályzat rendelkezése szerint alaptalanul hivatkoztam arra, hogy az adósokat megillető felmondási jog hiányzik a szerződésből, majd a második mondatban már arról az eshetőségről ír az indokolás, hogy ha a felmondási jognak mégis hiánya lenne a bíróság által megjelölt helyen.

Szerintem el kellett volna dönteni a bíróságnak az általa megjelölt 2.4. pontban írtak pontos idézése mellett azt, hogy szerinte van hiánya, vagy nincs.

Szerintem el is döntötte a bíróság azt, hogy súlyos hiánya van az általa megjelölt helyen olvasható szövegnek a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény alábbi rendelkezésére tekintettel:

6. f) Az egyoldalú  szerződésmódosítás esetére – mivel az a fogyasztó  kötelezettségeire kihat – biztosítani szükséges a felmondás jogát. Ezt előírhatja maga a jogszabály is, ennek hiányában az általános szerződési feltételek között  indokolt rendezni: a módosítást hogyan kell a fogyasztó tudomására hozni, és mennyi idő áll a fogyasztó rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen. E szerződési rendelkezések tisztességessége is vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a felmondás jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények – az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális alternatívát a szerződésmódosítással szemben.

Szerintem látta jól az eljáró bíróság az említett 2.4. pont fogalmazásából azt, hogy alperesi bank mindent elkövetett azért, hogy még véletlenül sem fogalmazzon meg törvényes jogot tisztességesen, hanem valamiféle teljesíthetetlen és ily módon lehetetlen 8 vagy 15 napos, vagy azonnali határidővel követelőzőt a teljes fennálló tartozással kapcsolatosan az adósi felmondás feltételeként.

Nem maradt más hátra ezek után a bíróságnak, mint belekeveredni a 2007. május 2-án megkötött szerződéssel kapcsolatosan a 2009. augusztus 1. napjától hatályos 2009. évi XIII. törvény rendelkezéseibe csak azért, hogy valahogy az általa elhallgatott, Üzletszabályzatban tisztességtelenül biztosított felmondási jog problémáját valahogy megoldja.

Bár ne tette volna ezt a bíróság. Mert hiszen a bíróság tudja legjobban azt, hogy a 2010. december 31-ig hatályban lévő alábbi jogszabály szerint

1987. évi XI. törvény a jogalkotásról

12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.

(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

(4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni.

Az elsőfokú bíróság indokolása törvénysértésének nyilvánvalósága felveti a kérdést, hogy erre mi szükség volt. Mi szükség volt a bíróság által tudott ennek a jogszabálynak szándékos megsértésére csak azért, hogy ne kelljen a felperesi keresettel kapcsolatosan az alperes számára kedvezőtlen megállapítást tenni.

Hiszen a 2009. évi XIII. törvény hatálybalépésekor hatályban volt most idézett törvényhely

(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

miatt az elsőfokú bíróság tényszerűen tudta azt, hogy semmi köze nem lehet az általa hivatkozott 2009 évi törvényi rendelkezéseknek a 2007-ben megkötött kölcsönszerződéshez, de a bíróság a fentiekben már részletezett sejtelmes utalások után mégis hivatkozott rá.

--------------------------

3./ „A bíróság megállapította azt is, hogy sem a keresettel támadott szerződéses kikötés, sem egyéb szerződéses kikötés nem zárja ki a felperesek javára történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, melyre tekintettel a felperesek 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott szimmetria elvének hiányára történő hivatkozása alaptalan. Nem támasztja alá a szimmetria elvének hiányát a felperesek által előadott azon tény is, hogy az alperes 2010. májusában 7,39 %-ról 6,59 %-ra csökkentette az ügylet kamat mértékét.

A fent kifejtettekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a felperesek perbeli szerződés III.4. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme alaptalan.”  (érdemi indokolás következő része)

Indokoltnak látom visszaidézni a kereseti kérelem szerint érvényteleníteni kért szerződési feltételt:

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A Bank a kamatnak az adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.

Az ügylet kamatlába, késedelmi kamat mértékének az Adósra kedvezőtlen hatású módosításáról a Bank az adóst a kamat változása időpontját megelőző 15 nap azaz tizenötödik napig Hirdetmény útján értesíti.

Ezen túlmenően a kamat változásáról a Bank az adóst a módosítás hatályba lépését követően Hirdetményben értesíti.”

A bank által diktált ez a szerződési feltétel tehát négy bekezdésből áll.

Az első bekezdés szerint meghatározza azt, hogy a bank mikor jogosult egyoldalúan változtatni,

A második és harmadik bekezdésben az adósra kedvezőtlen változtatással kapcsolatos tesz ismertetést,

A negyedik bekezdésben az adósra kedvezőtlen változtatások értesítésével kapcsolatosan ismertet.

A 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény pedig a „szimmetria” elvét a következőképpen határozza meg:

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

Egy szó nem sok, de annyit sem írt a bank a szerződési feltételben a fogyasztó javára. Ez jól látható.

Ezek után csak azt nem lehet tudni, hogy mi késztette az elsőfokú bíróságot arra, hogy hamis tényt állítson ugyanezen szerződési feltételre tekintettel arra az állítására, hogy

„a felperesek 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott szimmetria elvének hiányára történő hivatkozása alaptalan”

És mi késztette arra bíróságot, hogy egyetlen szót se szóljon az ítélet indokolásában arról a kötelezettségéről amit a már idézett Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban minden hazai bíróság számára kötelezően a következők szerint határozott meg:

„nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

Mi késztette arra a bírót, hogy az egyoldalú szerződésmódosításnak alábbi szerződési feltételeit ne vizsgálja:

jogszabályváltozás,

a bankközi hitelkamatok,

a jegybanki alapkamat,

az állampapírok, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai,

az infláció mértékének,

a fogyasztási árindex,

a Bank forrás- illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása,

a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok,

likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselési,

jogszabályi vagy

egyéb előírások

Abból a szempontból, hogy ezt a vizsgálatot az Európai Bírósági ítélet az elsőfokú bíróság számára is előírta.

Azaz abból a szempontból, hogy ezek feltételek összességükben és egyenként egyértelműen és érthetően fogalmazták-e meg az adósok számára ellenőrizhető módon azt, hogy a kapcsolódó díjak változtatásának a szerződés megkötését követően mík az okai.

Egy szó nem sok, annyit nem ír erről az elsőfokú ítélet.

Siófokon 2013. április 1. napján.

                                                                       Tisztelettel:

képv.:

                                                                                                          K.     Z.     és tsa felperesek