Panaszomnak brüsszeli elfogadása okából - válasz -viszontválasz

Dr. Léhmann György	ápr. 2. (3 napja)
címzett: Léhmann Az Európai Bizottság Elnöke nevében küldött levéllel kapcsolatos írásaimra természetesen számos választ kaptam. Elsősorban gratulálnak, amit ezúton is nagyon köszönök, de az alig egy-két órával ezelőtt küldött levelemre írt választ, illetve viszontválaszomat fordított sorrendben úgy gondoltam, hogy megosztom Önökkel. Ezt követően pedig még egy nagyon aranyos levelet is közzéteszek, mely szerint nem másra, mint Rózsa Sándorra hasonlítok. Egyszóval nagyon nagy megbecsülésben van részem. Köszönöm. Siófokon 2015. április 2. napján. Léhmann György From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu] Sent: Thursday, April 02, 2015 11:15 AM To: 'péter Reiner' Subject: Panaszomnak brüsszeli elfogadása okából - válasz Kedves Reiner Péter! Leveledben említett devizások és évek óta küzdő mentorai igyekezetét természetesen méltányolom és örülök, hogy igyekeznek hazánknak hasznára lenni. Ami pedig az elgondolásaikat illeti az ügy jogi megoldásával kapcsolatosan, az európai jognak némi ismeretében nem értek velük egyet. Valóban az idő dönti el azt, hogy sikerült-e közfigyelmet felkelteniük, én mindenesetre elsősorban nem közfigyelmet akarok felkelteni, hanem a felmerült jogi problémát az adósok javára eldöntetni. Ügyvédi kötelességemnek eleget téve. Az Európai Bizottság Elnökének hozzám intézett levele arról győzött meg, hogy jó után járok. Sajnálom azt, hogy a közfigyelmet felkeltők immár eredményemet is látva nem óhajtanak hozzám hasonlóan a szükséges jogszabályoknak megfelelően eljárni. Azért sajnálom, mert ebből a hozzáállásukból szerintem is nem lehet más, mint legfeljebb közfigyelem felkeltés, ami nem tudom mire lehet majd jó az adósok érdekében. Szerintem semmire, Illetve a bankok számára mindenképpen jó lesz az, hogy az elfogadható és eredményes jogi háttértől a nagy figyelemfelkeltés közben olyan messze kerülnek a most Brüsszelben járók, mint Makó Jeruzsálemtől.   Barátsággal: Léhmann György From: péter Reiner [mailto:repe.edeserdely@gmail.com] Sent: Thursday, April 02, 2015 9:37 AM To: Dr. Léhmann György Subject: Re: Panaszomnak brüsszeli elfogadása okából Kedves Ügyvéd úr! Csupán egy bátortalan kérdés: a régi mondást,mely szerint egységben az erő,miért nem használtad vélt és valós igazságaid esélyesebb érvényesülése okából? A devizások és évek óta értük küzdő mentoraik most Brüsszelben jártak érdekeik hathatósabb képviselete reményében Majd az idő eldönti,hogy sikerült felkelteniük a közfigyelmet jogos sérelmeik tárgyában,de a próbálkozásaik tiszteletre méltóak Barátsággal Reiner Péter ===================== From: G………………… [mailto:g……………….@gmail.com] Sent: Wednesday, April 01, 2015 9:11 AM To: Dr. Léhmann György Subject: Re: Válasz az Európai Bizottság Elnökétől Tisztelt Dr Léhmann Úr! Most olvastam a Európai Bizottság elnökének írt levelére írt választ, és így első felindulásomban gyorsan le kell írnom valamit. Amit maga művel az valami egészen rendkívüli. Ha van igazság – és bizony van – akkor egyszer, egy parazitáitól megszabadult szabad Magyarországon még nemzetünk történetének legnagyobb neveivel fogják a Dr Léhmann nevet emlegetni. Rózsa Sándor jut önről eszembe, aki a habsburg időkben, mikor mindent irtottak, ami magyar, és “a múltat végképp eltörölni” programot már elkezdték valósítani, fiainkat idegen érdekek mentén idegen földre kényszerítették háborúba, sarcolták, fosztogatták a népet, akkor megjelenik az Alföldön Ő. Nagyon próbálják mocskolni, fényes nevét egy bűnöző zsiványként emlegetni ma is ellenségeink, akik ugyanazok, mint akkor voltak. Akik hajtóvadászatot rendeltek el, hogy elfogják. Ma meg bankárokat tüntetnek ki március 15-én. Rózsa Sándor – minden idegen szócső ellenkező állításával szemben – valóban az egyedüli volt abban az időben az Alföldön, aki magyar érdeket képviselt. És, hogy nem akármilyen ember volt, illik tudni róla pl. azt, hogy Urunk sátánfajzatok általi megfeszítése napján, péntekenként a csapatának tagjainak még a dohányzást sem engedte, nemhogy a trágár beszédet. A nemzet érdekeinek képviseletére hivatott magyar nemességet addigra szétrohasztották, (először eladósították, aztán birtokaikra a bankárcsemeték rátették a mancsukat, oszt vettek hozzá kutyabőrt), a hivatalokban a fugger bankház által irányított habsburg kamarilla kiképzett kollaboránsai ültek, az erkölcsök a mélyben, a nagyurak Bécsben kaszinóznak és kurváznak, a nép szenved, senki nem törődik sérelmeikkel. És megjelenik Rózsa Sándor. A Bakonyban meg Sobri Jóska. Másutt Angyal Bandi, Savanyú Jóska, Szép Mennykő István, stb.. Most rosszabb a helyzet. És csak egy betyár van, aki magyar érdeket képvisel. Mondjuk az Ő nevében duplán benne van a ló. (ló, mén). És a fehér ló népének most nagyon nagy szüksége van rá. És Ő teszi is a dolgát, hisz ezért küldetett. Mondom mégegyszer: egészen döbbenetes, amit maga egyes egyedül, óriási ellenszélben, 65 (?) évesen el tudott érni eddig. És sokszor az az érzése az embernek, mintha még most kezdene belemelegedni. És még egy dolog. Ha ez a bankmentő elfajzott, nemzetben való létét definiálni már nem tudó, azaz elszlávosodott (sklavus) kozmopolita banda végül (ne adj Isten) valahogyan mégis eléri, hogy a bankok büntetlenül megtarthatják a lopott szajrét, és hoznak egy olyan törvényt, (mert ezek megteszik), amiben taxatíve leírják, hogy dr Léhmann György pereit mind fel kell függeszteni, maga már akkor is elvégezte a dolgát itt a Földön. Mert évek óta – kvázi Rózsa Sándorként – magyar érdeket ebben az országban a dögevő hordák közül kiemelkedve valójában egyedül képviselve a legnagyobb, legértékesebb dolgot biztosít sok millió magyarnak: a REMÉNYT!!! Ettől nincsen nagyobb dolog, mert a túlélést egyedül ez biztosítja. Egy egész nemzetnek. Na erre a szintre nőjön fel bármelyik politikus. Azt asszem még várhatjuk egy darabig...   Tisztelettel:                              G…………….. L…………….

Panaszomnak brüsszeli elfogadása okából

Dr. Léhmann György	ápr. 2. (3 napja)
címzett: Léhmann DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ========================================================================== Tegnapelőtt közreadott, Európai Bizottság Elnökének – Jean-Claude Juncker úrnak – címzett kérelmemre az alábbi, Európa Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság egységvezetőjétől  Elnök Úr nevében érkezett válaszra tekintettel mai napon a Somogyi Hírlapban  http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/semmis-lesz-az-adosmentes-brusszel-vizsgalja-a-lehmann-panaszt-604444 cím megnyitásával az alábbi újságcikk, illetve ezt követően http://www.sonline.hu/helyi-ertek/velem-en/pofonok-604516 cím alatt „Pofonok” című írás olvasható:    Semmis lesz az adósmentés? Brüsszel vizsgálja a Léhmann-panaszt 2015. április 2. 08:09 Fónai Imre Valóban az uniós jog helytelen átültetése, vagy értelmezése állhat fenn – ezt válaszolta Léhmann Györgynek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nevében Veronica Manfredi, a brüsszeli Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője. A siófoki jogász Junckernek írt levelében arra hívta fel a figyelmet: a tavaly nyáron a magyar parlament által elfogadott devizaadós-mentő törvény nemcsak az alkotmányt, hanem az európai uniós jogot is sérti, egyben korlátozza a panaszosok hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz. „A levélben megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn” – áll a főigazgatóság vezetőjének válaszában. Arról is tájékoztat Veronica Manfredi, hogy Léhmann György levelét a panaszkezelési adatbázisba iktatták, és azt az Európai Bizottság értékelni fogja. – Hájjal lehet kenegetni – felelte a siófoki ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal olvasta a válaszlevelet. – Nagyon úgy tűnik, hogy – amint azt kezdettől fogva állítom – az Európai Unió alaptörvényébe ütközik az általam fércműnek titulált adósmentő jogszabályunk, ami az alapja a javában zajló elszámolásnak, forintosításnak. Ha pedig az Európai Bizottság ezt majd egyszer valóban ki is mondja, annak drámai következményei lehetnek. Én mindenesetre ezen levél birtokában az összes peremben felfüggesztést kérek addig, amíg a bizottsági állásfoglalás meg nem születik. Az adósmentőnek nevezett törvényalapján meg kéne hogy szüntessék a bíróságok ezeket a pereket (holott fogyasztói szerződésben az igazságszolgáltatást nem lehet akadályozni, ez szintén uniós alapjog), de úgy vélem, mivel immár egyértelmű, hogy a bizottság vizsgálja a panaszomat, szó sem lehet megszüntetésről. Vagyis viszem tovább a pereket. Az a hazai törvényekből is világos: ha a per eldöntése előzetes eljárástól függ, akkor azt addig fel kell függeszteni. Léhmann György amondó: az Európai Bizottság jövőbeni állásfoglalása az egész adósmentő jogszabályt teheti semmissé visszamenőlegesen. Éppen e törvény alapján zajlik most az elszámolás és forintosítás, a bankoknak e hónap végéig kell megküldeni az elszámolást az adósoknak, majd rövid időn belül csökkentik követelésüket. – Az uniós jogszabályok megkerülésével nem lehet „erőszakosan” elszámolni, forintosítani – így a siófoki jogász. – Az általam várt európai bizottsági döntés ennek a jogalapját döntheti romba, ez visszamenőlegesen érvénytelenítheti az egész elszámolást, forintosítást. Gondoljunk bele: a bankok néhány hónapon belül fizetnek az adósoknak, az európai bizottsági döntés után azonban nyilván azonnal visszakérnék ezt a pénzt, hiszen ha semmis az egész törvény, akkor a követelés-csökkentésnek is megszűnik a jogalapja. Blama ide, vagy oda, meg kéne ezt fontolni alaposan a kormánynak és akár most, azonnal felfüggeszteni az elszámolást és forintosítást, ha nem akar hülyét csinálni magából. Most ugyanis nagyon úgy áll, hogy megnőtt az esélye, amit kezdettől mondok:fiúk, ez így nem fog menni, Magyarországon lehet bármilyen törvényt alkotni, azt a bíróságokra kényszeríteni, sőt, akár Alkotmánybírósággal is elfogadtatni, de az emberek százezreit tönkretevő, valójában éppen hogy bankmentő csalássorozathoz az Európai Unió nem fog asszisztálni... A forintosítás sem garancia semmire. A devizahitel-szerződések tele vannak további, bírósági vizsgálatra váró tisztességtelen pontokkal Léhmann György szerint, egy korrekt elszámolás előtt ezeket mind ki kéne belőle iktatni és azt követően meghatározni, mennyivel tartozik az adós, mit követelhet a bank. A forintosítással azonban megszűnik a szerződések peresítési lehetősége. Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet: hiába hangoztatják a kormányzati szereplők, tévesen értelmezik a kúriai állásfoglalást, az árfolyamkockázat sem minden esetben és teljes egészében az adóst terheli. S Léhmann szerint arra sincs semmi garancia, hogy a most forintosított hitelek törlesztőrészlete később nem emelkedik ugyanúgy az egekbe (egy jegybanki kamatemelkedés következtében), mint ahogyan a svájci frank esetében történt. Tetszett a cikk?Ossza meg!  Twitter  ========================= Pofonok 2015. április 2. 07:44 Fónai Imre Brüsszel visszamenőlegesen nyilváníthatja semmisnek devizahitel-elszámolásunkat és forintosításunkat - nagy pofon lenne, beleremegne az ország. Brüsszel visszamenőlegesen nyilváníthatja semmisnek devizahitel-elszámolásunkat és forintosításunkat, ezt olvassa ki Léhmann György az Európai Bizottságtól kapott válaszlevélből. Nagy pofon lenne, beleremegne az ország.  A Quaestor-botrány is azért borzasztó a károsultak ezrein túl mindannyiunkra nézve diplomata-útlevelet kapó, utólag nyalizó gazembernek titulált cégvezetőstől, egyházi bizniszestől, mert az államról állít ki bizonyítványt, az egyre mindenhatóbb állam menthetetlenségéről.   Ángyán József a minap a Barikád című hetilapban velejéig romlottnak titulálta a rendszert, mely törvényszerűen önmagába roskad. „Átvette a hatalmat egy rablóbandák, oligarcha-családok alkotta, maffiaszerűen működő hálózat; rablóháború zajlik, miközben fogy a közös holmi, amit még el lehet vinni.” Demján Sándor sem kertel: „Ha a kormány valakinek a vállalkozására szemet vet, hát elveszi: készítenek üzleti tervet, s készül hozzá mindjárt törvény is, ami a lopást legalizálja”  G. Fodor Gábor politikai elemző mondatai még az Orbán-évértékelőn is visszautasíttattak: „Aki azt gondolja, hogy az 1998 és 2002 közötti valóban polgári Magyarország volt, óriásit téved. A politika embertan. Embereket kell irányítani, a hatalomgyakorló feladata, hogy az emberek azt akarják, amit ő akar”. Vagy Illés Zoltán exállamtitkár, akit a kormányzás egyre jobban emlékeztet A tanú című filmre a bármely pozícióban bevethető Pelikán elvtársakkal: „A második kétharmad lehetőség lett volna a viszonyok konszolidálására, de most inkább úgy látszik, bele fog bukni a tények figyelmen kívül hagyásába, a hozzáértés hiányába, a mérhetetlen mohóságba”. A kormányoldalról érkező pofonok is mindannyiunkon csattannak.

Válasz az Európai Bizottság Elnökének címzett kérelmemre és egyebek

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

Válasz az Európai Bizottság Elnökének címzett kérelmemre

és egyebek

A mellékletben olvasható, Európai Bizottság Elnöke – Jean-Claude Juncker úrnak – címzett kérelmemre az alábbi,

Európa Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság egységvezetőjétől az

Elnök Úr nevében érkezett részemre az alábbi válasz:

  

Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság Elnöke nevében tájékoztatás szerint:

„A levelében megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az unós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn.”

megállapítást tette az

Európa Bizottság Jogérvényesítési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság egységvezetője, valamint azt is közölte, hogy az

Európa Bizottság értékeli panaszomat,

javaslom azt a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés minden adósának, egyéb érdekeltjének, hogy a panasz elbírálásáig erre hivatkozással

semmiféle nyilatkozatot ne tegyenek egyetlen banki felhívásra sem.

--------------------------------------------

Ezt megelőzően, még tegnapi napon kaptam az alábbi levelet, valamint írtam az alábbi választ.

Akkor még nem tudtam azt, hogy Európai Bizottság előtt a panaszom értékelésre kerül, de nem tartom feleslegesnek fentiek ellenére ezek közlését sem.

Siófokon 2015. március 31. napján.

Léhmann György

==========================

Tegnap este küldték meg részemre az alábbi levelet:

From: P……………….. [mailto:info@p...................hu]
Sent: Monday, March 30, 2015 8:38 PM
To: lehmann@invitel.hu
Subject:

Tisztelt Dr.  Léhman György Úr!

Hiszem,hogy kizárólag önben rejlik a devizaügyek megoldásának lehetősége Maximális Tiszteletem törekvései és elért eredményei miatt . A mennyire tudom nem vállal új ügyfeleket remélem tévedek mert én is a segítségét szeretném kérni mivel próbáltam több fórumon segítséget kérni de nagy csalódások értek mivel az ügyvédek csak a saját önös érdekeit képviselik és nem értik,hogy a végletekig kifosztott emberek már nem tudnak többszázezer forintos költségeket vállalni.Az úgynevezett civil segítők kik úgymond díjmentesen segítenek abból áll hogy az ön állttal kiadott iratmintákat eladják a banki károsultaknak és mikor megkérdem őket tudnak-e számlát adni arra hivatkoznak hogy azért nem tudnak mivel önkéntesen segítenek de azért az iratmintákért kérnek 50 – 60 000 ft.-ot mint pld-ul a H…………….. – S……….. csoport T…………. úr és felesége P-i székhelyű társaság

Egyszóval túlvagyok néhány csalódáson és nem tudok kihez fordulni mivel nem szerettem volna az ön gondjait tovább szaporítani ezért nem fordultam önhöz de kénytelen vagyok mivel úgy érzem nincsen más lehetőségem

Tisztelettel S…………. M……………..

Természetesen szeretném én is hinni azt, hogy valamit tudok tenni szerencsétlen hazám becsapott honfitársaiért, de olyan lélekromboló és hitvány az emberek kifosztására szövetkezett társaság velünk szemben, hogy folyamatosan kétségeim van az iránt, vajon eltudok-e jutni pereim alapján az Európa Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárásban.

Amennyiben eljutok, és 2 éves várható időtartam alatt állást foglalnak ott ebben a 2014. julius 4-e óta tartó példátlan nemzeti törvényalkotási ámokfutással kapcsolatosan, valamint addig a becsapott adósok döntő része az eredetileg megkötött szerződéshez tartja magát az abban rejlő törvénytelen feltételek kiküszöbölése mellett,  akkor tudtam tenni valamit, ellenben akkor, ha a bajbajutott magyar emberek elfáradva, beletörődve sorsukba tudomásul veszik a rájuk erőszakolt állapotot, akkor eredményt felmutatni nem fogok tudni.

Azaz erőlködhet a nemzetrontó szövetség akármilyen erkölcstelen törvénnyel, annak rendelkezéseivel, ameddig az adós szembeáll ezekkel, vallom azt, hogy semmire nem mennek a különböző alaptalan, Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes rendelkezésekkel.

Magánjogi szerződést csak olyanok gondolhatnak létrehozni törvénnyel, mint a Rogán-Matolcsy-Trócsányi trió, de a valóságban mindenki jól tudja azt, hogy szerződést néhány ezer éve legalább két fél egybehangzó akaratnyilvánítása hozhat létre.

Nem másról van szó, mint arról, hogy össze-vissza beszélnek hol nem létező szerződésmódosításról, hol új szerződésről másokat megtévesztve, csak mentsék a magyar adósoktól elcsalt pénzt.

-------------------------

Ami pedig az általam eddig nem tudott, pénzért tevékenykedő társaságok tevékenységét illeti, természetesen nem az a baj, ha irataimat használják. Nem kell nekem tudni azt, hogy ki használja esetleg irataimat az adósok hasznára ingyenesen. Soha ne kérjék ehhez hozzájárulásomat. A baj ezek árusítása – pénzért.

Akik pusztán azért, mert irataimat vagy azok részét továbbítják pénzt kérnek, rosszabbaknak tartom mint a hullarablókat.

---------------------------

Abban pedig téved a levélíró, hogy nem vállalok új ügyeket. Vállalok.

Mindösszesen arra kérem mindazokat, akik hozzám kívánnak fordulni, hogy a mellékletben

„Továbbhaladva az úton”

című iratomban leírt tájékoztatásomat olvassák át figyelmesen és csak utána jöjjenek.

===================

2 melléklet

1. Melléklet (Kérelem az Európai Bizottság Elnökéhez.doc) előnézete

2. Melléklet (Továbbhaladva az úton.doc) előnézete

Nyílt levél Varga Mihály miniszter úrnak

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu    ==========================================================================

Varga Mihály miniszter Úrnak

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter Úr!

Tegnapi napon az ECHO TV esti Híradójában a Bankszövetség Főtitkára – Kovács Levente – a Bankszövetségnél történt tegnapi megbeszélésre hivatkozva azt nyilatkozta, hogy

„A mai javaslatainknak az volt a célja, hogy a hiteles ügyfeleknek a teljes körét fedjük le. Ezen belül is a jól fizető lakáscélú devizahitelesek számára kínálunk majd egy igen kedvező konstrukciót.”

Majd a Híradóban Ön nyilatkozott az alábbiak szerint:

„Az a célunk, hogy egy olyan megoldást találjunk, mely az ügyfelek terheit jelentős mértékben tudja csökkenteni és eleget tud tenni annak a kormányzati elvárásnak, hogy a jelzálogalapú devizahitelek azok a magyar piacról, pénzintézeti piacról kivezetésre kerüljenek.”

Tekintettel arra, hogy jogi képviselőként 700 olyan ügyfelemet – illetve azok társait – képviselem bankok elleni bírósági eljárásokban, akik a devizában nyilvántartott forinthitel szerződésükben fellelhető, bankok által diktált szerződési feltételek érvénytelenségét kívánják bírósági ítélettel megállapíttatni, sajnálatosnak tartom azt, hogy ügyfeleimnek megbízása nélkül kíván az ellenérdekű bankokkal az ügyfeleim által megkötött polgárjogi magánszerződéseivel is kapcsolatosan úgy tárgyalni, mintha a tárgyalások során ügyfeleim érdekeit is szem előtt tartaná.

         Ügyfeleim elvárták volna azt, hogy ha már mindenáron véget kívánnak vetni a bankok által előidézett állapoton, akkor legalább a jogi képviselőjüktől – tőlem – megkérdezték volna azt, hogy egyetértünk-e az Önök tevékenységével, vagy sem. Éppen úgy, mint ahogy bíróság előtt sem szokás a bíróságnak a peres felek megkérdezése nélkül dönteni.

---------------------------

Ezért kérdésük nélkül fejtem ki 700 adós ügyfelem képviseletében az alábbiakban álláspontunkat.

A tegnapi napon elhangzott mondata szerinti kettős célból az utóbbi miatt semmi szükség nincs arra, hogy akár a Bankszövetséggel, akár az adósokkal, vagy bárkivel megbeszélést folytassanak, hiszen az esetben ha az a kormányzati elvárás, hogy a jelzálogalapú devizahiteleket „kivezessék” a magyar piacról, akkor akár soronkívűli eljárásban egy héten belül hoznak egy olyan törvényt, mely szerint a törvény hatálybalépését követően megkötött devizalapu kölcsönszerződés semmis, és ezáltal ez a kivezetési kormányzati probléma rendezésre került.

Ami pedig az ilyen törvény megalkotásáig megkötött devizaalapú kölcsönszerződést illeti, ezekre vonatkozóan ez a „kivezetési” szándék értelmezhetetlen, és főleg törvénysértő szándék akkor, ha ezzel arra gondolnak, hogy az eddig megkötött devizában nyilvántartott forinthitel szerződést forintosítják, azaz a kölcsönnek devizában történt megjelölését a korábbi szerződés helyébe lépő újabb szerződéssel megszüntetik.

Méghozzá úgy, hogy közben államtitkáruk – Dr. Orbán Gábor – által kijelentik azt is, hogy jobban nem járhatnak a forintosítás során a devizahitelesek, mint a forinthitelesek. Azaz egy szintre akarják hozni jövőre nézve azoknak a devizában nyilvántartott adósoknak jövőbeni terheit a forinthitel szerződést kötő adósok terheivel.

Arról pedig mélyen hallgatnak Önök is és a Bankszövetség is, hogy mi lesz azzal a több mint háromezer öngyilkos adósnak családjával, és a többi, bankok által készített törvénytelen, devizában nyilvántartott szerződés miatt tönkretett családdal, azoknak eddig bekövetkezett kárával.

A kormányzat eddigi nyilatkozatából úgy látom, hogy szándékuk szerint fátyol rá, több is veszett Mohácsnál a magyarból, hát felejtsük el.

Be kell látniuk, hogy a károsultakkal szemben érzéketlenül, és törvénytelenül kívánnak belenyúlni olyan problémába, amihez egyébként ugyanúgy, mint az általam képviselt 700 adós, más adós sem adott Önöknek felhatalmazást.

-------------------------------

A probléma megoldásához természetesen a Polgári Törvénykönyvnek hatályos rendelkezéseiből kell kiindulni. Abból a jogszabályból, melynek egyetlen tételét még csak meg sem említik a probléma megoldására tett javaslataik alapján.

Elfogadva azt az állításukat, hogy a devizában nyilvántartott egy hibás termék, természetesen ebből kiindulva kell felépíteni a problémának törvényes megoldási lehetőségét akár bíróság előtt, akár azon kívül is.

Ellenben Önök akkor is, amikor az árfolyamrögzítésről szóló törvényt 2011-ben kezdeményezték, akkor is tudták azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés egy hibás termék.

Minden közepes képességű másodéves joghallgató egyszeri ránézésre megállapítja azt a bankok által készített devizaalapú kölcsönszerződésekről, hogy az okiratból nem lehet megállapítani a törvényszöveg szerinti „adós köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni”, szerződés létrejöttéhez kötelező szerződési feltételt, - ezért ez a szerződés létre nem jött szerződésnek tekintendő általában a semmiség jogkövetkezményével, - és Önök mégis „gyűjtőszámla” és hasonló fogalmakkal változtattak a törvény szerint az egyébként tehát létre nem jött szerződést.

Az általam képviselt adósok számára és szerintem minden jogász számára is felfoghatatlan az, hogy törvényalkotást javasolva miként mert a kormányzat ily módon szembe menni a Ptk. 198. §-ból következő rendelkezésekkel:

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.

Önök már 2011-ben is tudták azt, hogy a bankok által szerkesztett devizában nyilvántartott forinthitel szerződés hibás termék, Igazságügy Minisztérium által kétségtelenül ismerték legalább ezt az 1/2010. PK Vélemény szerinti megállapítást, de Önöket mindez nem zavarta.

Hogyan magyarázzam el ügyfeleimnek azt, hogy Önök már az árfolyamrögzítésről szóló törvényalkotásukkal is a törvényes előírásokat, az alkotmányos rendet azért vették semmibe, mert ennek a törvénynek alapján megkötött gyűjtőszámlahitel szerződést is saját szájuk íze szerint a bankok szerkesztették közjegyzői segítséggel.

És utóbbiak által még a biztonság kedvéért szerkesztett adósi tartozáselismerési és szerződésmódosítási okiratok által biztosították a bankokat arról, hogy nem lehet baj az adósoknak korábbi, törvénytelen kifosztását eredményező tevékenység miatt.

Fenti nyilatkozataik és korábbi Dr. Orbán Gábor államtitkári nyilatkozatok arról győznek meg, hogy a most leírt törvénytelen és alkotmánysértő tevékenységüket folytatni kívánják a Bankszövetség egyértelmű támogatásával.

-----------------------------

T. Miniszter Úr!

Ha megengedi, visszatérek az Önök által is elismert hibás terméknek problémájára.

Önök úgy állítják be, hogy a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés valamiféle ördögtől való olyan sajnálatos szerződési forma, mely hazánkban nem vette figyelembe az elmúlt éveknek bankoktól függetlenül bekövetkezett gazdasági élet alakulásával kapcsolatos sajátosságait és ezért tulajdonképpen senki nem felelős. Sem a bankok, sem a PSZÁF, vagy az állam, illetve az adós sem.

Attól függetlenül, hogy kizárólag az adós viseli minden következményét ennek a sajnálatos állapotnak, a hibás termék sajátosságának következményét, de a jóságos állam és főleg a bankok most összefognak és megmentik jövőre nézve a adósokat.

Szerintem Önök tudják legjobban azt, hogy ebből az állításukból egy szó sem igaz, és ezt bizonyítja az, hogy az Európai Bíróság által hozott minden ide kapcsolódó ítéletben megfogalmazott, minden európai ország kormányzata által indítandó közérdekű pereket hazánkban sem az erre jogosult minisztériumok sem, a Legfőbb Ügyészség nem hajlandó megindítani.

Azért nem indítják meg bíróság előtt ezeket az eljárásokat álláspontom  szerint, mert tartanak attól, hogy a „hibás termék” következménye nem valamiféle fátum miatt lenne bíróság által megállapítva, hanem a bankok által diktált, és bankok, vagy közjegyzők által szerkesztett szerződések feltehetően banki csalárd magatartás eredményeként.

Logikátlan, zűrzavaros és főleg teljesen törvénytelen alapokon nyugvó kormányzati nyilatkozatokból kiindulva határozottan állítom, hogy az ilyen bírósági döntéstől való félelmükben történik most minden a bankok részéről éppúgy ebben a kérdésben, mint a Kormányzat részéről. Alappal félnek attól, hogy a hibás terméket jelentő kölcsönszerződés miatti polgári jogi és esetleg másfajta felelősség is elkerülhetetlenül megállapításra kerül.

Azaz attól félnek, hogy nemcsak a jövőre nézve kell valamiféle tessék-lássék intézkedéssel befogni az adósok száját, hanem az elmúlt években bekövetkezett károkozásokkal is el kell számolniuk a bankoknak.

Úgy, ahogy egy tisztességes demokratikus jogállamban illik.

Egyébként ahhoz, hogy ne legyen hibás termék a devizában nyilvántartott forintkölcsönre vonatkozó szerződés, mindösszesen annyit kellett volna írni az okirat szerkesztőjének, hogy

 A felvett kölcsön összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a.

A kölcsönnek egy havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének 1/12-ed része ugyanekkor fizetendő.

Felek tudatában vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamata 2 %.

Fentiek figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával

Ptk. 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

felek megállapodnak abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a teljesítés időpontjában Nemzeti Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az

ügyleti kamat százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül.

Ez lett volna a felek szándékának megfelelő PSZÁF által is hirdetett, és minden tekintetben törvényes, a magyar hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződés, bankok számára elegendő hasznot hozó hibátlan termék.

Csakhogy ez nem volt elég a Magyarországon tevékenykedő bankoknak. Talán tudták, talán sejtették azt, hogy hazánk kormányzata mindenkor védeni fogja az ő akár törvénytelen érdekeiket is, és ezért nyugodtan előállították a hibás terméküket, az általuk diktált szerződésüket.

És ennek a banki elvárásnak most Önök maradéktalanul megfelelnek. Minden elkövetnek azért, hogy se a polgári jogi, sem az esetleges büntetőjogi felelőssége a bankoknak, valamint az őket segítőknek megállapításra kerüljön.

Helyes bírósági eljárás esetén Ptk. 523. § 1. bek-e szerinti törvényi előírás be nem tartása miatti hibás termékű szerződés miatt a Ptk. 200. § 2. bek-re, Ptk. 205. § 2. bek-re, Ptk. 209. § 1. bek-re hivatkozással kell mindösszesen kérni a szerződés érvénytelenségének szerződés aláírására visszamenőleg hatályú megállapítását, és a Kúriának július 4-i hasonló témájú peres eljárásban hozott ítéletének megfelelően a Ptk. 237. § 2. bek-e alapján a szerződést hibátlan állapotba hozza a bíróság.

Ennyi az egész. De ehelyett a Kormányzat fenti okok miatt mindent elkövet a vétkes bankok megsegítésére.

---------------------------

Fentieken túl természetesen kifogásolom az olyan kormányzati szándékokat is, amit Dr. Orbán Gábor államtitkár kijelentéséből tudok.

Azt, hogy valamiféle olyan törvény meghozatalára kíván törekedni a kormányzat, hogy a törvényben megjelölt szerződést minden adósnak meg kell kötni, illetve aki nem hajlandó mégsem megkötni, annak erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

Bízom abban, hogy az Államtitkár úrnak ez a közlése egy elhamarkodott közlés volt, hiszen nem feltételezem róla azt, hogy alkotmányos alapjogokat sértő törvény meghozatala mellett kardoskodna.

Mert ugye minden adósnak kölcsönszerződése a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezési jogot érinti, és mivel az emberi élethez és egészséghez való jogot követően ez a tulajdonjog a legalapvetőbb alkotmányos alapjog, nem feltételezem azt, hogy a Kormányzat olyannyira nekiveselkedett a bankok felelősségének eltussolásával kapcsolatosan, hogy hajlandó ennek érdekében hazánkban egy rendkívüli állapothoz hasonló állapotot teremteni az emberek tulajdonjogával való szabad rendelkezési jognak befolyásolásával.

Háborús állapot esetén szokásos magántulajdonban álló gépjárművek tulajdonjogával az államnak rendelkezni, de hazánkban békeidőkben még a legnagyobb válságban sem volt erre még gyakorlat.

Különösen nem akkor, ha ezzel mindösszesen egy feltehetőleg csalárdul eljáró csoport érdekeit szolgálja az állam. Javaslom T. Államtitkár Úrnak és a Kormányzatnak azt, hogy figyelmesen tanulmányozza a

„a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról”

szóló 1931. évi XXVI. Törvénycikket, melyből megtudhatja azt, hogy egy alkotmányos rendben működő ország a legnagyobb gazdasági válság idején is meddig mehet el a magántulajdon korlátozásával kapcsolatosan.

Persze egészen más a helyzet akkor, ha a Kormányzat az alkotmányos rendet háttérbe helyezi a feltehetőleg csalárd magatartású csoport felelősségének eltussolása végett…

===================

Végezetül T. Miniszter Úr engedje meg azt, hogy felhívjam figyelmét arra, hogy amennyiben az Államtitkár úrnak fentiek szerint kifogásolt kijelentése a Kormányzat álláspontját tükrözi, akkor ennek a kijelentésnek tartalma szerint a címzett adósok felé ez azt az üzenetet jelenti, hogy vagy aláírod adós a bankok által újból megfogalmazott, törvényen alapuló, ezért soha többet tisztességtelenséggel kapcsolatosan nem vizsgálható, a múltat elfelejtő, felelősséget meg nem állapító, jövőre vonatkozó jelentéktelen előnyöket tartalmazó szerződést, vagy megláthatod magad adós.

Magadra vess adós, ha a bíróságnál úgy fognak eljárni veled szemben, mint ahogy a Fővárosi Törvényszéken immár hónapok óta eljárnak, magadra vess, ha rendőri segítséggel végrehajtási eljárás keretében a semmis szerződésből fakadóan kivernek a saját házadból, magadra vess, ha földönfutóvá válsz, magadra vess, ha családtagjaid az öngyilkosságot választja.

Nincs más mondanivalóm. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sötétség van ebben az országban.

Siófokon 2013. augusztus 28. napján.

Dr. Léhmann György ügyvéd – 700 adós és tsai képviseletében

Nyílt levél Dr. Handó Tünde részére (Országos Bírósági Hivatal Elnöke)

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

„Nem érünk rá várakozni szaporán, ma jókor van, holnap késő lesz talán.

Ha bennünket még mostan is megvettek, az Úristen kegyelmezzen Tinektek”

(Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak)

Országos Bírósági Hivatal Elnöke

Dr. Handó Tünde részére

Tisztelt Elnök Asszony!

            Kormányfőnek egyetlen bírósági ítélet miatti „botrányos” szót használó véleménynyilvánítása után kiadott Kúriai Elnöki Közlemény az alábbi szavakkal zárul:

„A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják"

Igaz lenne a Kúriai Elnök Úrnak ez a megállapítása akkor, ha a bíróságok munkáját elsősorban minősítő tevékenységük, az ítélethozataluk, mindenkor a törvényes előírásoknak megfelelően és lelkiismeretük szerint történne. Úgy ahogy az Elnök Úr Közleményében a következők szerint írta:

„Az elnök szerdán délben adott ki ezzel kapcsolatban közleményt, amelyben hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”

A devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések peres eljárásaival kapcsolatosan határozott véleményem az, hogy hazánkban a bírák nem függetlenek, és nem csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben utasíthatók.

Követve az Elnöki Közlemény utolsó szavait, ezt a véleménynyilvánításomat tárgyilagosan, szakszerűen és a tények pontos ismeretén alapulva az alábbiak szerint bizonyítom.

-----------------------------

Megközelítőleg 700 peres eljárást többségében ez évben indítottam azt követően, hogy a Kúria Munkacsoportja 2012. december 10-én megalkotta az egyébként kifogástalan szakmai tartalommal bíró 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt. Természetesen a sablon keresetleveleimbe ugyanúgy hivatkoztam a megfelelő jogszabályokra – Ptk. 209. 209/A §-okra – illetve az említett PK Véleményre, változtatásra azért nem volt szükség, mert a keresetlevelem tartalmi fogyatékossága miatt egyetlen végzést sem hozott egyetlen bíróság sem idézés kibocsátása nélküli elutasítással. 2013. június közepéig.

Június közepe óta ellenben a Fővárosi Törvényszék ugyanezt a keresetlevelet – mellékletben olvasható – minden esetben hiánypótlási felhívást mellőzve idézés kibocsátása nélkül utasítja el többségében az alábbi sablonszöveggel:

Ebből az indokolásból következően tehát 2013. június közepe óta a Fővárosi Törvényszék minden bírája illetve bírósági titkára azért utasítja el a keresetlevelet hiánypótlási felhívás és idézés kibocsátása nélkül, mert  4 oldalas keresetlevelemből hiányzik a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése, illetve nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok  alapján tartja a felperes tisztességtelennek, konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint.

Egyéb kifogásuk a végzéseknek a keresetlevéllel kapcsolatosan nincs.

Engedje meg, hogy idézzem az ide vonatkozó törvényi rendelkezéseket:

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

124. § (2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Jól látható az idézetből az, hogy a törvény sehol nem írja elő a tények „konkrét” leírásának kötelezettségét a keresetlevélben, ezért a konkrét tények hiányára hivatkozva idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet konkrétan törvénysértő. Ellenben hiánypótlási felhívás elképzelhető az elutasításra hivatkozással akkor, ha az eljáró bíró nem tartja elég részletesnek a tényleírást.

Ennél nagyobb baj, és kifejezetten hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanújára utaló probléma az a végzéssel, hogy hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás lehetőségét csak akkor biztosítja a bíróság számára a ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat törvényszöveg szerint a törvény 121. § 1. bek-ben felsoroltak közül valamelyik konkrét szóhasználat szerinti törvényi feltétel hiányzik.

Ugyanis azzal, hogy az elutasító végzések „konkrét” tényeket hiányolnak, elismerik azt, hogy a keresetlevélhez szükséges nem konkrét tények a keresetlevélben benne vannak, azaz elismerik egyéb kifogás híján azt, hogy a Pp. 121. § 1. bek. szerinti szószerinti feltételekben nincs hiány.

Ebből következően 2013. június közepéig minden Fővárosi Törvényszéken intézkedő bíró és bírósági titkár helyesen látta azt, hogy a törvény betartása esetén, hiánypótlási felhívás nélkül nem utasíthatja el a keresetlevelet, míg 2013. június közepétől minden hiánypótlási felhívás nélküli elutasító végzést hozó bíró és bírósági titkár tisztában van azzal, hogy a törvény nem teszi lehetővé a hiánypótlási felhívás nélküli elutasítás, és ezzel törvényt sért, de szándékosan törvényt sértve hozta meg az adósok számára indokolatlanul jelentős hátrányt okozó intézkedését.

A bűncselekmény alapos gyanújával kapcsolatos törvényi tényállásból

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Indokolás: A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tűnő eljárás képében történő gyakorlása.

kiemelve a harmadik elkövetési magatartási formát, mintha a törvényalkotó éppen a most hiánypótlási felhívás nélkül intézkedő bírókra és bírósági titkárokra gondolt volna akkor, amikor a „hivatali helyzetével egyébként visszaél” elkövetési magatartást megfogalmazta. Hiszen bírói hivatali minőségükhöz kapcsolódó elutasítási lehetőségüket a felesleges, szabályellenes és alakilag törvényesnek tűnő eljárásukban társadalmi rendeltetéssel ellentétesen gyakorolják.

Ugyanazok a bírók és bírósági titkárok tehát hol ismerik a törvényt, hol nem ismerik ugyanazt.

Szerintem ezt hazánkban a körülmények ismeretében senki nem hiszi el. Hanem abban a meggyőződésben van mindenki, hogy törvénytelen eljárásukkal a bírók kifejezetten előnyt kívánnak a perben alperesként megjelölt bankok részére nyújtani és a felperesi adósoknak kárt akarnak okozni.

Azért nem hiszi el, mert az alábbi példából kiindulva mindenki jól tudja azt, hogy a Fővárosi Törvényszéken  hozott bármiféle egyszerűnek mondható végzés jogorvoslati határideje általában nyolc hónap. Tehát akkor, ha a fentiek szerint június közepe óta általános bírósági törvénytelen intézkedés miatt fellebbezést jelentek be, akkor legalább 8 hónappal, de inkább 10 hónappal késlelteti a Fővárosi Törvényszéki bíró vagy bírósági titkár szándékosan törvénytelen módon az eljárást, és ez később a banknak mindenképpen hasznos.

Vagy anyagilag teljes egészében kikészíti ez idő alatt az adóst, vagy egy erre alkalmas közjegyző és végrehajtó segítségével még a házából is ki lehet kergetni az adóst.

-------------------------

Ezzel kapcsolatos példaként megemlítem azt, hogy a Fővárosi Törvényszék bíráinak másik szokásos megnyilvánulása az időhúzásra, illetve keresetlevél elutasításra az ügyvédi meghatalmazással kapcsolatos.

Sablon meghatalmazásom a mellékletben látható, majd miután már az elmúlt évben sem értettem egyet azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken sokadik alkalommal idézés kibocsátására sor került a meghatalmazásom állítólagos hiányosságai folytán, egyik ügyben fellebbezéssel éltem a 2012. november 26-án kelt ilyen tartalmú végzés megváltoztatása iránt.

Fellebbezésem kedvező elbírálására a következő oldalon látható, Fővárosi Törvényszékhez 2013. Julius 8-án visszaérkezett Fővárosi Ítélőtáblai végzéssel került sor, melyben megállapították jogerősen azt, hogy

„A perbeli esetben a keresetlevélhez csatolt meghatalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az valamennyi a felperesek által kötött devizalapu kölcsönszerződés szerződési feltételeinek semmissége iránti peres eljárásban való képviseletre feljogosít.”

„Egyebekben – figyelemmel a felperesek és dr. Léhmann György ügyvéd aláírására – a meghatalmazás az alaki kötöttségekre vonatkozó kifejezett törvényi előírásoknak is megfelel.”

Ezt szerintem az első fokon eljáró bíró is jól tudta, de mindenképpen elérte célját azzal, hogy pontosan nyolc hónapig ne történhessen semmi a peres ügyben az alperesi banknak legnagyobb megelégedésére.

Ellenben ugyanez a törvényszéki bíró az általa átvett Ítélőtáblai döntés kézhezvételével számított 2 nap múlva ugyanolyan tartalmú idézés kibocsátása nélküli elutasító végzést hozott szintén ide másolva a meghatalmazás hiányosságaira hivatkozva.

Tisztelt Elnök Asszony!

Fentiek elsősorban a Fővárosi Törvényszéken általánosíthatók, és amennyiben T. Elnök Asszony igényli, természetesen több száz hasonló intézkedéséről a Törvényszéknek részletesen, iratok melléklésével beszámolok.

Úgy gondolom, hogy fentiek alapján T. Kúriai Elnök Úrnak Közleményében írt tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén alapuló véleménynyilvánításra alkalmas vagyok az alábbiak szerint.

            Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon fentiek szerint bizonyítottan a bankok elleni peres eljárásban eljáró bírók nem függetlenek, nincsenek a törvénynek alárendelve, ítélkezési tevékenységük során utasítják őket.

            Határozott véleményem az, hogy az említett bíróságon a bankok elleni peres eljárásokban a bírók közvetlenül a közhatalomtól, áttételesen az alperesi banktól függnek, ezek akaratának vannak alárendelve, és ítélkezési tevékenységük során ezek utasítják a bírókat.

            Határozott véleményem az, hogy a bankok elleni peres eljárásokban a büntető törvénykönyv törvényi tényállását megvalósító bírók csak azért merik ezt a magatartásukat elkövetni, mert támogatást élveznek a közhatalom és ügyészség részéről ilyen magatartásuk elkövetése esetére.

            Határozott véleményem az, hogy a bíróságok iránt közbizalom a közéleti erkölcstelenségnek a Fővárosi  Törvényszéknél bizonyított nagyságára tekintettel nem létezik annak ellenére, hogy Kúriai szinten ennek megtartására látok törekvést.

            Határozott véleményem az, hogy elsősorban a bíróságok fentiekben részletezett magatartása által a bankoknak tisztességtelen magatartásának támogatásával sikerült a több millió ember tönkretételén túl elérni azt is, hogy hazánk olyan mély erkölcsi válságba került, melynek eredményeként az elkövetkező években a jogállamiságra hivatkozás mosolyt fakaszt a Magyar és más országokban élő emberekben egyaránt.

------------------------------

T. Elnök Asszony!

Természetesen fentiek ellenére jövőben is teszem a dolgom. Ügyfeleim által olyan kiváló magyar embereket ismerhettem meg, akikért érdemes minden elkövetnem akkor, ha sok évtizede hivatásomat választottam.

Alapos tájékoztatásom után a folyamatban lévő peres eljárásokat kiterjesztem a kereseti kérelmeket úgy, ahogy a Kúria elhíresült Julius 4-i döntése alapján lehetséges, és a Fővárosi Törvényszéknek tömeges elutasító döntése után természetesen fellebbezek a Fővárosi Ítélőtábla felé,

Amennyiben ott hasonló döntések születnek majd százszámra, akkor természetesen a júniustól lehetséges felülvizsgálati eljárásokat is kezdeményezem a Kúria előtt valamennyi ügyben tárgyalás tartását kérelmezve, illetve az első Kúriai döntéseket kivárva a többieknél kérelmezni fogom az Európai Bíróságnál lehetséges előzetes döntéshozatali eljárásokat. Valamennyi ügyemben.

Amennyiben fentiek szerint a Fővárosi Törvényszék megfogadta azt, hogy a bankok érdekében tűzön vízen át, akkor tőlem elvárható az, hogy az adósokkal tűzön vízen át.

====================

Tájékoztatásom befejezéseként engedje meg nekem azt, hogy fentiek tükrében az alábbiak szerint bemutassak két ítéletnek bírósági döntéssel kapcsolatos részét:

A fenti Szegedi Törvényszéki ítélet alapjául éppúgy, mint a következő oldalakra másolt Fővárosi Törvényszéki ítélet alapjául az alábbi sablonkereseti kérelem szolgált:

„állapítsa meg az ERSTE Bank Hungary Nyrt alperes és felperesek között 2006. május 30-án megkötött kölcsönszerződés III. 4. pontja szerinti

„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a jogszabályváltozás, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az állampapírok – illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árinde3x., a Bank forrás illetve hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens működésére vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás menedzselés, jogszabályi, vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.”

szerződési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét,  valamint ennek jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy 2006. május 30-tól, a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerződési feltételek”

Mindkettőben alperes az ERSTE Bank Hungary Nyrt, és a két pernek azonos a ténybeli és jogi alapja.

---------------------------

A Szegedi Törvényszék ítéletének ide másolt indokolása szerint eljáró bíró előbb jogszabályi hivatkozást tett a bankkölcsönnek és fogyasztói szerződéssel kapcsolatosan, a semmiségre, valamint a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre hivatkozással tisztázta azt, hogy nem volt akadálya az érdemi vizsgálatnak, a Hpt.-re hivatkozással kizárta az alperesnek erre a jogszabályra lehetséges törvénysértését, majd rátért az érdemi vizsgálat lényegére, a Ptk. 209. § és Ptk. 4. § ismertetésére. Ezek után meghatározta az ítélet a vitatott szerződésben meghatározott ok csoportot, és többek között megállapította a következőket:

„A törvényszék álláspontja szerint mindkét ok csoport olyan mértékben általánosan megfogalmazott és egyenként is összetett, hogy azok alapján alperesnek – elvileg – bármikor, bármilyen mértékű kamatemelési lehetőség biztosított indokolási kötelezettség és a fogyasztó való ellenőrzési lehetősége nélkül akként, hogy az idézett ok csoportok értelmezése teljes egészében és kizárólag az alperes jogosultsága, arra a felperesnek, mint fogyasztóknak semmilyen ráhatásuk nincs.”

----------------------------

És akkor nézzük a következő oldalakra másolt, másik, keresetet elutasító ítélet indokolása döntő részét is:_

„Az alperes által meghatározott körülmények, melyek esetében a kamat megváltoztatható, egyértelműen és világos módon, érthetően kerültek megfogalmazásra, azok tartalma így konkrétan azonosítható volt. Az objektív jelleggel meghatározott feltételekre figyelemmel nem lehetett megállapítani, hogy a perbeli szerződéses rendelkezések tisztességtelenek lennének.”

Határozott véleményem az, hogy utóbbi ítélet méltó folytatása a június közepe óta megkezdett minősíthetetlenül durva, de egyébként is mindenkor tapasztalt törvénysértő Fővárosi Törvényszéki intézkedéseknek. Ha egyszer utasítják a bírót annak közlésére, hogy márpedig hazánkban a tehéntej színe fekete és egyébként kockaalaku, akkor ez úgy is lesz. Ezt bizonyítja ez az ítélet, és az ehhez hasonló ítéletek.

Csak azt nem tudom, hogy hazánkkal így mi lesz.

Siófokon 2013. augusztus 26. napján.                                  Tisztelettel:      Dr. Léhmann György