DR. LÉHMANN GYÖRGY
(8600 Siófok Szűcs
u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata
e-mail: lehmann@invitel.hu
=========================================================================
Újabb daganat ugyanott – ismét rosszindulatú
Előző,
– május 11-i - Legfőbb Ügyésznek címzett feljelentési iratom ismertetése elé a
következőket írtam,
Egyenlőre a rákos daganat jelenléte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál
mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak szerint.
Az pedig, hogy gyógyítható-e a
halálos kór, az alábbi feljelentés sorsától is függ.
majd
másnap – május 12-én – kézbesítettek részemre ugyancsak a Fővárosi Törvényszék
Gazdasági Kollégiumától egy bíróhoz beosztott ugyanazon bírósági tikár – Dr.
K.T. – által meghozott, öt darab általam indított peres eljárásban született
keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést.
15.G.41.823/2013,
15.G.41.824/2013, 15.G.41.828/2013, 15.G.41.872/2013, 15.G.41.761/2013. számú
ügyekben.
--------------------
A
bírósági titkár által elutasított keresetleveleket természetesen ugyanúgy
sablon keresetlevelek alapján készítettem, mint ahogy azt a 7-800
keresetlevelet, melyeknek bírósági intézése során még soha, egyetlen alkalommal
sem került abból az okból hiánypótlási felhívás nélkül elutasításra
keresetlevelem, amilyen okra most a bírósági titkári végzés hivatkozik. A
mellékletben olvasható keresetlevél a 15.G.41.828/2013. számú ügyben többek
között a következőket tartalmazza:
1./ Az iratban
megjelöltem felperes perindításának indokát:
„Ebben a perben elsősorban azt kifogásoljuk,
hogy a szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás
nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz
álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.
A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb
6,29 % mértékben lett megállapítva, majd később folyamatosan és
rendszeresen emelték.”
Megjelöltem
a pernek ténybeli alapját, a perbeli kölcsönszerződés vitatott szerződési
feltételét:
„Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan a 2008.
január 25-i szerződés I. 3. pontja a következőképpen rendelkezik:
„A kölcsön kamatának mértéke változó. A kamat mértéke
első alkalommal a szerződéskötés naptári félévet követő félév első munkanapján
változhat, egyébként pedig naptári félévenként januárban és júliusban változik.
A Bank féléves kamatperióduson belül is jogosult a kamat mértékét egyoldalúan
módosítani, a bankközi hitelkamatok, a fogyasztási árindex, a jegybanki
alapkamat, az állampapírok hozama, az irányadó jogszabályok esetleges
változása, a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázat megváltozása,
illetve a számlavezetéssel kapcsolatos költségek változásának a banki
forrásköltségek jelentős (0,3 tized százalékot) vagy azt meghaladó mértékű
ingadozásának függvényében.”
2./ Megjelöltem a pernek jogi alapját:
„Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10
számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott
ítéletének alábbi megállapításait
illetve az ítélet rendelkező részéből
„Ezen értékelés keretében e
bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között
– amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi
kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg
meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt
kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak
változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg,
illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a
szerződés felmondására.”
rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és
209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható,
hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú
szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.
-----------------------------
Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010
(VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy
2. Az érvénytelenség általános
jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a
felek által célzott joghatások nem érhetők el.”
3./ Majd a kereseti kérelmet az alábbiak szerint
fogalmaztam meg az iratban:
„Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással
igazolt ügyvéd útján
k e r e s e t t e l
élünk és kérjük T. Fővárosi Törvényszéket arra,
hogy
állapítsa meg az Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank
Nyrt.- alperes és felperesek között 2008. január 25-én megkötött
kölcsönszerződésnek I. 3. pontjában meghatározott
„A kölcsön kamatának mértéke változó. A kamat mértéke
első alkalommal a szerződéskötés naptári félévet követő félév első munkanapján
változhat, egyébként pedig naptári félévenként januárban és júliusban változik.
A Bank féléves kamatperióduson belül is jogosult a kamat mértékét egyoldalúan
módosítani, a bankközi hitelkamatok, a fogyasztási árindex, a jegybanki
alapkamat, az állampapírok hozama, az irányadó jogszabályok esetleges
változása, a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázat megváltozása,
illetve a számlavezetéssel kapcsolatos költségek változásának a banki
forrásköltségek jelentős (0,3 tized százalékot) vagy azt meghaladó mértékű
ingadozásának függvényében.”
szerződési feltételeinek semmiségen alapuló
érvénytelenségét, valamint
ennek jogkövetkezményeként
állapítsa meg azt, hogy 2008. január 25-től, a
szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra
nézve ezek a semmis szerződési feltételek
kötelezze alperest perköltség viselésére.”
----------------------
Ezt
a keresetlevelet többivel azonos módon hiánypótlási felhívás nélküli az alábbi
végzéssel utasította el a bírósági titkár:
Indokát
az elutasításnak a végzésekben tehát a következőkben jelölte meg:
„A keresetlevélben a felperes általánosságban idézi a
Luxemburgi Bíróság C-472/10. számú határozatának megállapításait, majd a 93/13.
számú irányelvet és a PSZÁF 2006-os tájékoztatóját idézi. Ezt követően a
petítumban kéri a 2008. január 25-i szerződés I.3. pontjának semmiségen alapuló
érvénytelensége megállapítását. A keresetlevélben a kereset alapjául szolgáló
tények konkrét megjelölése hiányzik, mivel nem került előadásra és levezetésre,
hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes
tisztességtelennek, az a felek jogait és/vagy kötelezettségeit konkrétan
mennyiben és milyen szempontok szerint, miért állapítja meg egyoldalúan és
indokolatlanul a felperes hátrányára.
Ezért a bíróság a keresetlevelet a Pp. 124.§ 2.
bekezdésének a.) pontja alkalmazásával elutasította, annak okán, hogy a
keresetlevél nem felek meg a Pp. 121. § 1. bekezdése c.) és e.) pontjaiban
rögzített rendelkezéseknek.”
-------------------------
Ebből
az ismertetésből, de különösen abból, hogy az iratomnak 2 soros PSZÁF 2006-os
tájékoztatóját is említi, következik az, hogy a bírósági titkár pontos,
részletes tájékoztatás látszatát kívánta kelteni a keresetlevelem ismertetése
során.
Úgy,
hogy tudatosan és szándékosan azt a látszatot keltette, mintha a Luxemburgi Bírósági határozat és 93/13.
Irányelv idézését követően iratomban mindösszesen a PSZÁF 2006-os tájékoztatója
lenne olvasható a kereseti kérelemig.
Tudatosan
és szándékosan ily módon azt a látszatot kívánta kelteni, hogy a Luxemburgi Bírósági határozat és 93/13.
Irányelv idézését követően nem olvasható a PSZÁF 2006-os tájékoztatója
említéséig iratomban a következő rész:
„rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. §
és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is
megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba
foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési
feltétel semmis.
-----------------------------
Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010
(VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy
2. Az érvénytelenség általános
jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a
felek által célzott joghatások nem érhetők el.”
Tudatosan és szándékosan hamis tartalmú közokiratokat készített bírósági titkár a felsorolt
eljárásokban ily módon meggyőződésem szerint azért, hogy felperesek számára
jogellenesen kárt okozzon.
Meggyőződésem a hamis tartalmú közokiratok alapján az, hogy a bírósági titkár számára
teljesen mindegy volt az, hogy mit tartalmaz a keresetlevél, a végzés
meghozatala előtt eltökélte azt, hogy az alperesi bank előnyére, a felperesi
adósok hátrányára tevékenykedik.
Ennek a célnak elérése érdekében, kész volt hamis
tartalmú közokiratot is szerkeszteni.
-------------------------
És
most akkor nézzük meg azt, hogy az elutasításnak végzés szerinti jogi indoka
miként értékelhető.
Bírósági
titkár hivatkozik a Pp. 124. § 2. bekezdése a. pontjának alábbi rendelkezéseire:
„124. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban,
de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül
megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek
hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg
a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket
megteszi.
(2) A
bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül
elutasítja, ha
a) a
jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1)
bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat”
Valamint
a Pp. 121. § 1. bek. c. és e. pontjának alábbi rendelkezéseire:
121.
§ (1) A pert
keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
c) az
érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok
bizonyítékainak előadásával;
e) a
bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
Ezeknek
a bíróság által hivatkozott jogszabályhelyeknek helyes értelmezéséből tehát az
következik, hogy bírósági titkár végzése indokolása szerint azért utasította el
hiánypótlási felhívás nélkül a keresetlevelet, mert
„a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése
hiányzik”,
de
függetlenül attól, hogy feltehetően átmeneti látászavarban szenvedett bírósági
titkár ezzel kapcsolatosan akkor, amikor nem olvasta keresetlevelemben azt a
szövegrészt, hogy
„Ebben a perben elsősorban azt kifogásoljuk,
hogy a szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás
nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz
álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.
A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb
6,29 % mértékben lett megállapítva, majd később folyamatosan és
rendszeresen emelték.”
megállapítható
az, hogy a bírósági titkár szándékosan és tudatosan törvénysértést követett
el, kötelezettségét szándékosan megszegte akkor, amikor a törvénynek
idézett „annak alapjául szolgáló tényeknek” törvényszövegéhez azt is
hozzáértette ki tudja miért, hogy „konkrét” tényeknek a bírósági
titkár által meghatározott módon történő közlését teszi a törvény úgy
kötelezővé, hogy hiánypótlás nélküli elutasításnak van helye akkor, ha valaki a
bírósági titkári elgondolásnak maradéktalanul nem tesz eleget:
„nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott
szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes tisztességtelennek,
az a felek jogait és vagy kötelezettségeit konkrétan mennyiben és milyen
szempontok szerint, miért állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul a
felperes hátrányára.”
Bírósági
titkár ezzel az indokolásával azt is bizonyította, hogy átmeneti látászavara
után olyan mértékű látásjavulása következett be, hogy a törvényszövegben olyat
is lát, amit még senki más nem látott.
----------------------
Érdekesebbé
az teszi a bírósági titkár végzésének további vizsgálatát, hogy a végzés
hivatkozik a 121. § 1. bek-e e. pontjára is annak okaként miért volt szükség
hiánypótlási felhívás nélkül elutasítani keresetlevelemet:
121.
§ (1) A pert
keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
e) a
bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
Ebből következően
bírósági titkárnak valamilyen baja volt a keresetlevelemben írt kereseti
kérelemmel is, hiszen erre a törvényhelyre hivatkozva csak akkor lehet
hiánypótlási felhívás nélkül elutasítani a keresetlevelet, ha a keresetlevélben
hiányzik a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem.
Ellenben egy szó nem
sok, annyí említést sem tesz a végzés a kereseti kérelmem problémájával
kapcsolatosan annak ellenére, hogy a 2. oldal 2. bek-ben tett indokolásánál a „petítum”
szó használata szerint látta a bírósági titkár a kereseti kérelmet, melyből
csak egy körülmény merülhet fel.
Ez a körülmény arra
utal, hogy a végzés meghozatalánál olyan indulati állapotba került
nyilvánvalóan a bírósági titkár, mely indulati állapotban képtelen volt a
valóságnak megfelelő tényekből kiindulva dönteni a keresetlevél
megfelelőségével kapcsolatosan. Dühében össze-vissza írt mindent, ami csak
eszébe jutott.
---------------------
Ez
a dühe egy nappal korábban – végzés dátuma szerinti június 3-án – még nem
alakult ki bírósági titkárnak, hiszen a 15.G.41.761/2013/3. számú hiánypótlási felhívás nélküli idézés
kibocsátás nélküli elutasító végzés indokolásával egy szóval nem említi azt,
hogy a sablon szerint készült, mellékletben látható perirattal azonos
keresetlevéllel bármiféle problémája lett volna.
Elutasította a keresetlevelet azért, mert felperesek
nem rótták le az eljárási illetéket, felhívta bírósági titkár felperesek
figyelmét arra, hogy amennyiben a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30
napon belül a hiányt pótolják, akkor a peres eljárás folytatódik, ezzel is
utalva arra, hogy a keresetlevélnek semmiféle fogyatékossága nincs.
Nincs
problémája ekkor a 121. § 1. bek c. és e pontjával, nem kell konkrét előadást
tenni, úgy jó a sablon keresetlevelem tárgyalás kitűzésére a bírósági titkár
szerint, ahogy van.
Ez
a magatartása bizonyítja azt bírósági titkárnak, hogy eljárása során őt
különösebben nem érdekli az, hogy a törvénynek megfelelően járjon el. Célja
ezekben a fajta perekben az, hogy az adósoknak ártson, a bankoknak kedvezzen és
amennyiben ezt a célját a költségmentességi nyilatkozat hiányosságaira
hivatkozással éri el, akkor neki úgy is jó, ha pedig a felperesek az illetéket
lerótták, akkor légből kapott ötletektől vezérelve akár hamis tartalmú
közokiratot is szerkesztve éri el.
A
cél nála szentségteleníti az eszközt.
--------------------------
Természetesen
felmerül a gondolatomban az is, hogy két nappal korábbi ismertetésemhez képest
– hét ítéletet hozó bírók egyszerre felejtették el kötelezettségüket a nemzeti
előírások és Európai Bírósági ítéletek betartásával kapcsolatosan – durvulnak
az eszközök a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál.
Az
említett ítéletekkel kapcsolatosan legalább egy látszateljárást lefolytattak az
ilyen ítéleteket hozó bírók, ellenben most már bírósági titkárt is bevetnek
csak azért, hogy a látszat peres eljárást is elkerüljék.
Ennek
oka minden bizonnyal az, hogy időközben tudomásukra jutott az ilyen ügyeket
szervezőknek az Európa Bíróságnak 2013. május 30-i alábbi döntése, és rájöttek
arra, hogy ezek után kétféle következménye is lehet annak, ha a hét ítélethez
hasonló ítéletet akarnak a jövőben még hozni.
Vagy
nevetség tárgya lesz hazánk a világban az igazságszolgáltatásunk
komolytalansága miatt, vagy minden eddiginél nagyobb botrányok várnak hazánknak
közhatalmat gyakorló éppen aktuális szereplőire a jövőben mindenütt, ahol a
világban járnak.
„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első
tanács) 2013. május 30.(*)
„93/13/EGK irányelv – A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek –
Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból
történő vizsgálata – A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti
bíróság által levonandó következtetések”
A C‑397/11. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján
benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi
Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2011. július 27‑én érkezett, 2011. július
12‑i határozatával terjesztett elő az előtte
Jőrös Erika
és
az Aegon Magyarország Hitel Zrt.
között folyamatban lévő
eljárásban,….
A fenti indokok alapján a Bíróság
(első tanács) a következőképpen határozott:
1) A fogyasztókkal kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i
93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a
fellebbezési eljárásban – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely
fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott
nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő
jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult
megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható
valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján
átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének
megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának
átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen
irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.
2) A 93/13 irányelv
6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti
bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen
jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a
fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett
megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak
biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a
fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok
alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.
3) A 93/13 irányelvet úgy
kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította
valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető
legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban
forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog
alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából,
hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.”
-----------------------
Egyébként
természetesen büntető feljelentést teszek fenti tényállás alapján a bíróság
titkár ellen, illetve a Fővárosi Törvényszék Elnökétől kérem az alkalmassági és
fegyelmi eljárás kezdeményezését.
====================
Két
nappal korábbi, hét ítélettel kapcsolatos írásom után több levelet is kaptam,
és kötelességemnek érzem ezek közül az alábbiakat másoknak is megküldeni.
From: ……………… [mailto:…………………..@t-online.hu]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 10:55 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat
Sent: Tuesday, June 11, 2013 10:55 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat
Tisztelt dr Léhmann úr!
Most olvastam végig a legfőbb ügyésznek címzett
feljelentését, és még mindíg a hatása alatt vagyok. Hirtelen néhány sort le
kell írjak, de ez az legutóbbi levél, a maga drámai hangvételével, és
nyíltsisakos, " itt valami most el fog dőlni " hangulatával...
Mekkora munka volt ezt az anyagot így összeállítani! Mekkora kussolás lesz
ezután, ha az eddigi lapulást még lehet fokozni. Micsoda zseniálisan prezentált
ómen ez azoknak a szerencsétlen, ostoba bíráknak - akik 30 ezüstért eladták a
lelküket - arra vonatkozóan, hogy nem fogják tudni élvezni az árulásért kapott
előnyöket. Miféle emberek(?) ezek. Hogyan tudnak nap mint nap felkelni azzal a
tudattal, hogy egy nemzet sorsa ma azon múlik, hogy a törvényesség felül tud-e
emelkedni a gennyedző, aljas, elfajzott pénzvilágon, és ő, mint a törvényesség
felkent védelmezője, azaz jelen esetben egy nemzet tragédiájának elhárításához
még eszközzel rendelkező lélek, nos ő valószínűleg nem oly nagy (a bűnéhez
képest mindenképpen elhanyagolható) jutalomért, megátalkodottan teszi amit esz,
gyártja a semmitmondó, törvénytelen, és egyébként önmaga ellen kiállított
bizonyítékként is felhasználható ítéleteket. Közben körülötte rohad szét a
világ, emberek százezrei gyötrődnek a kilátástalanságban, depresszió és félelem
mindenütt. De ő felveszi a talárt, és teszi amit "kell". És vannak
körülötte arctalan cinkosok, akik bár tevőlegesen nem vesznek részt ebben a
gyalázatban, de tudnak mindenről, és csak Babits szavai jutnak eszembe róluk:
"
De böjt
s jámborság néked mint a pélva,
mert vétkesek közt cinkos aki néma. "
mert vétkesek közt cinkos aki néma. "
Aminek külön örülök, folytatódik a ki a nemzetközi
közvélemény elé szemlélet, nekünk igazunk van, nem hagyjuk agyon(el)hallgatni a
problémát, féljen az, akinek bűne van, és igenis tudja meg az egész világ, mit
műveltek a bankárok Magyarországon.
Őszinte tisztelettel:
……………………….
------------------------
-----Original Message-----
From: ……………………. [mailto………………………….@freemail.hu]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 10:57 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az
igazságszolgáltatásunkat
Tisztelt
Dr. Léhmann György Úr! Változatlanul csodálom a kitartását és örömmel olvasom,
hogy most már a bűncselekmények oldaláról közelíti meg a kérdés rendezését.
Megjegyzem én az első leveleimtől kezdve ezt ostorozom, hogy csak akkor várható
a hatóságok részéről érdemi hozzáállás, ha a döntéshozó a saját bőrét félti. Ez
minden érintett szervezetre igaz. Az ön által közzétett feljelentés mintát már
használják, független beszélgetéseken örömmel értesültem erről. Tehát ha
segíteni kíván adni az embereknek, kérem tegyen közzé egy körlevelet, amiben
ismeretlen tettesek elleni feljelentésmintákat tesz közzé. Célszemélyek. Banki
dolgozók, végrehajtók, közjegyzők, PSZÁF, GVH, NAV, rendőrség, ügyészség
dolgozói, stb. Tehát mindazon hatóságok és szervezetek, akiknek kötelessége
lenne valamilyen NYILVÁNVALÓ szabálytalanságot megállapítani. Ha tömegesen
indítanak az emberek ilyen feljelentéseket, akkor az eljáró hatóságok nem
tudnak tömegesen elutasító végzéseket hozni. Például bűnpártolás esetében nem
írhat le a rendőrség-ügyészség olyat, hogy a GVH azaz a Gazdasági
Versenyhivatal nem pénzügyi szakértő, ezért nem köteles hivatalból felismerni a
bűncselekmények elkövetését, jogszerű a magatartása, amikor a feljelentést
"elfelejtve" csak áthelyezi az ügyet a PSZÁF-nek, aki hónapok óta nem
csinál semmit. Úgy gondolom a GVH-ról azt állítani, hogy nem pénzügyi szakértő,
ezért a fiktív könyvelési tételek esetében nem tudja megállapítani, hogy az a
számviteli törvény és Btk. szerint bűncselekmény, akkor az a szervezet miért
van? Kik dolgoznak ott? Árokásó segédmunkások, betanított munkások vagy értelmi
fogyatékosok nappali ellátó intézménye? A közgazdasági iskolásnak is tudnia
kell, hogy ez bűncselekmény, máskülönben nem tud leérettségizni, könyvelői
végzettséget kapni. Tehát ebben az esetben azt is fel kell jelenteni, aki lezár
egy ilyen bűnpártolási ügyet. üdvözlettel
------------------------
From: ………………….[mailto:………………….123@gmail.com]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 12:16 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat
Sent: Tuesday, June 11, 2013 12:16 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Rákos beteggé tették az igazságszolgáltatásunkat
Kedves Ügyvéd Úr !
Absolute biztos voltam abban, hogy itt már "bírói mutyi
is folyik", nem csak föld, és dohány.
Persze kérdezhetjük, hogy hol a dohány ?
Ezeknek nem számít a becsület, sem semmi.
Bízva Isten büntetésében megkapják akkor amikor nem
számítanak rá. Mert én hiszem és vallom, hogy Isten most is keresi a megoldást,
de ahhoz le kell lepleznie az összes áruló Júdást.
Én amíg csak tudok küzdeni fogok az igazságért Önnel
karöltve, mert hiszem, hogy a győzelem meg lesz, csak nagyon rögös úton fogunk
eljutni odáig.
Akár veszteségek árán is, sajnos ezt is be kell kalkulálni.
De ez a maroknyi embercsoport akit Ön képvisel, úgy gondolja, hogy vele
egy oltári nagy gazság történt, küzd az utolsó csepp véréig.
Ha megnézem az én ítéletemet, abból még egy olyan laikus is
felmérheti mint én, hogy a számtalan Ön által hivatkozott törvény hely,
jogszabály egy sem találta meg a bírót.
Én feltételezem a rossz szándékot, azt meg, hogy Ön
bűncselekmény elkövetésére gyanakszik, szervezett formában, azt kifejezetten
üdvözlöm.És örülök a feljelentésnek !
Persze a süket Polt Péter meghallja-e ? Most jelent meg a
100 leggazdagabb magyar. Ki az első ? Csányi Sándor ! Előbb utóbb ülni fog.
A kocka el van vetve !
De visszatérve az én személyes ügyemre, ügyeimre.
Kell-e nekem valamilyen egyéb más dologgal bizonyítanom,
hogy uzsora hitelt vettem fel ? amely vissza nem fizethető, mert ahhoz az én
életem kevés lesz, és az unokámra meg nem szeretném hagyni örökül.Arra
gondoltam, hogy írjak-e levelet mellékletekkel a bíróságnak, hogy milyen nagy
csalárdság áldozata vagyok ? Hogyan akartak becsalni az árfolyamgát
intézményébe, hogy még 3 M ft-al többet fizessek vissza, és a kimutatásuk,
amely alapján a 10 éves futamidejű hitel alatt a 4. évben már majdnem a felvett
hitelt teljes összegét visszafizettem. 9 M-7,6 M, és még hátra van 5 év. Persze
szerintük ez csak kamat idáig.Most csak a KHR-be való betevéssel fenyegetnek,
de nem küldték még el, tehát lehet, hogy nem annyira biztosak a dolgukban.És
nem zaklatnak telefonon, hogy fizessek.Mindig az nevet aki utoljára nevet, és
én hiszem, hogy mi fogunk nevetni utoljára. Csak egy nem vagy igen választ
szeretnék.Vagy maradjak veszteg ? :-) Letolhat ám, ha szükséges ! :-))))))))))
Vagy úgy is mind1 ? Itt a szenteltvíz nem segít ? Korrupció
a javából !
Az Isten Áldja meg !
Üdv: ………………
--------------------------
From: ………………… [mailto:……………….@gmail.com]
Sent: Tuesday, June 11, 2013 5:40 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: büntető feljelentés
Sent: Tuesday, June 11, 2013 5:40 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: büntető feljelentés
Tisztelt
Ügyvéd Úr!
Elképzelni sem lehet, hogy Önnek az ismeretlen
tettes/tettesek elleni büntető feljelentés indítványozásából érdemi büntető ügy
lesz a közeljövőben - kérem
gondoljon a hivatalos állásfoglalásra, vagy a Legfőbb Ügyész
közismert véleményére, amit a devizahitelek ügyében a közelmúltban produkált,
vagy a PSZÁF - elnökének hasonló témában tett nyilatkozatára.
Mindenki hibás, csak a bankok nem.
A végén még kellemetlensége adódik ebből a másokért aggódó
feljelentésből, amit a jobbítás szándékával tett meg a mai napon.
Biztosan
nem fog dicséretet kapni, minthogy eddig sem.
Engem Ön erőst, - a saját érdekeltségű két kis ügyet azonnal
beadom- de látni kell, hogy a nagy tömegeket sikeresen
elbizonytalanították.
Várnak az adósok valami csodára -majd csak valaki/valami megmenti őket, most alig van kilakoltatás, mintha lassulna a végrehajtói malomkerék.
De egyszer csak beindul, ha a jogalapot bebetonozzák, szerintem valami kis könnyítés jön, de ez a lényegen nem fog változtatni.
Valami van a levegőben, valamire kivárnak, valami készül, de nem tudni, hogy mi.Olyan egyszerűen meg lehetne oldani, igazságosan, nem kaptafára, hanem egyedi esetekig lebontva a deviza ügyeket.
Alig indul új per, de majd rájönnek az adósok, pl. az autós devizaügylettel kínlódok, hogy a kocsi értéke lassan csak pár százezer forint lesz, a tartozás tőke összege - fizetés ellenére - állandóan növekedik, ha nem támadják meg a szerződést, akkor a végén a házuk, a jövedelmük mindenük rámegy a négy-ötszörös fizetési kötelezettségre. Ezt írták alá, a bank más fedezetet bármikor bevonhat, ha nem elég a kocsi értéke, --- az pedig már sehol, semmire nem fedezet.
Várnak az adósok valami csodára -majd csak valaki/valami megmenti őket, most alig van kilakoltatás, mintha lassulna a végrehajtói malomkerék.
De egyszer csak beindul, ha a jogalapot bebetonozzák, szerintem valami kis könnyítés jön, de ez a lényegen nem fog változtatni.
Valami van a levegőben, valamire kivárnak, valami készül, de nem tudni, hogy mi.Olyan egyszerűen meg lehetne oldani, igazságosan, nem kaptafára, hanem egyedi esetekig lebontva a deviza ügyeket.
Alig indul új per, de majd rájönnek az adósok, pl. az autós devizaügylettel kínlódok, hogy a kocsi értéke lassan csak pár százezer forint lesz, a tartozás tőke összege - fizetés ellenére - állandóan növekedik, ha nem támadják meg a szerződést, akkor a végén a házuk, a jövedelmük mindenük rámegy a négy-ötszörös fizetési kötelezettségre. Ezt írták alá, a bank más fedezetet bármikor bevonhat, ha nem elég a kocsi értéke, --- az pedig már sehol, semmire nem fedezet.
Figyelem
az Önnel kapcsolatos híreket, mást tenni nem tudok, minthogy drukkolok, hogy
sikerüljön az elképzelése - most az országon kívüli jogi munkára -
tevékenységére gondolok. Ott sem sok a remény látok, az EBíróságnál, mert hisz
sürgősséggel nem tárgyalták a Kúria tárgybani állásfoglalási kérelmét.
Mit lehet
tenni kb.1 millió emberrel ? - mert egy hitel ügyhöz 3-4 személy tartozik, +
ezek tönkrement családja, ügyenként 10 -15 személy biztosan érintett, továbbá
Ide számoltam a korábbi kedvezmény lejártával élesben a közeljövőben fizetésre
kötelezetteket is.
Az Eunió legutóbb megtiltotta, hogy az olivaolaj felbontott
kis kancsókban legyen kínálva a vendéglőkben - ilyen mély - mélységig
szabályoz -
/ holott semmi köze hozzá / de hogy 1 millió embert tisztességtelen
szerződéssel, csalással, félrevezetéssel a porba lehessen alázni, döngölni,
kisemmizni, azzal senki nem törődik.
Üdvözlöm:………………….
-----------------------
Két
nappal ezelőtt ezekkel a szavakkal zártam levelem:
Tekintettel a halálos kór
súlyosságára, kérem, hogy iratommal minden külföldön, demokratikus országban élő honfitársaim tájékoztassák
országuk kormányát a hazánkban kialakult törvénykezési válságról annak
érdekében, hogy akár az Európai Parlamentben, akár más nemzetközi fórumon
hassanak oda, hogy a hazánkban uralkodó tarthatatlan befolyása a közhatalomnak
és pénzhatalomnak a bíróság ítélkezési tevékenységére szűnjön meg.
Most sem tudom másként
Siófokon 2013. június 13. napján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?