Egyenlőre a rákos daganat jelenléte a Fővárosi Törvényszék
Gazdasági Kollégiumánál mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak
szerint.
Az pedig, hogy gyógyítható-e a halálos kór, az alábbi feljelentés
sorsától is függ.
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176
és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
=========================================================================
Magyar Köztársaság
Legfőbb Ügyészének
B u d a p e s t
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Az ide mellékelt, június 10-én továbbított 7. db. fellebbezést az ugyancsak
mellékelt, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma által szerződési
feltételek érvénytelensége iránti peres eljárásokban hozott elsőfokú ítéletek
megváltoztatását kérelmezve készítettem.
Az ítéletek szerinti peres
eljárásokat is a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekben alperesi bankok
számára egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító szerződési feltételek
érvénytelenségének megállapítása iránt az ugyancsak mellékelt sablon
keresetlevelekkel indítottam, majd a peres eljárás alatt általában 2-3
perirattal érveltem az alperesi bank védekezéséhez képest.
A
keresetlevélben előterjesztett kérelem jogalapját a szerződési feltételek
tisztességtelenségére vonatkozó Ptk. 209. § és 209/A §-ok képezik.
Eljáró bíróságnak ezekben az
eljárásokban az ügy elbírálása során követendő feladatát – kötelezettségét
– részben a Kúria 2/2012. (XII.12.) PK Vélemény határozza meg az
alábbiak szerint:
6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan
kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó
hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen –
feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és
érthető megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen
meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak
példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a
fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni,
abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni
(objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a
körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra
(ténylegesség és arányosság elve);
e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése
esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására
(átláthatóság elve);
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó
számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása
a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).
részben a Fővárosi Törvényszék
által kezdeményezett Európa Bíróság által lefolytatott eljárásban hozott
ítéletnek alábbi rendelkezése:
„A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. május 30.(*)
„93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben
alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztességtelen
jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – A feltétel
tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó
következtetések”
A C‑397/11. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes
döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság
(Magyarország) a Bírósághoz 2011. július 27‑én érkezett, 2011. július 12‑i
határozatával terjesztett elő az előtte
Jőrös Erika
és
az Aegon Magyarország Hitel Zrt.
között folyamatban lévő eljárásban,….
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen
határozott:
1) A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy
amennyiben a fellebbezési eljárásban – valamely eladó vagy szolgáltató és
valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre
megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét
érintő jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján
jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható
valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján
átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének
megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának
átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen
irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.
2) A
93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy
az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel
tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene
várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett
megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak
biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a
fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok
alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.
3) A
93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely
hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen
jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási
szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének
megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja
annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a
fogyasztóra nézve.”
Ezeket a feladatukat –
kötelezettségüket – a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma ítéleteit
meghozó bírái megszegték, semmibe vették azzal, hogy az ítéletek indokolása
szerint a szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelését mindösszesen
a következők szerint végezték el:
1./ 25.G.40391/2013/6. számú
ítélet: „Megállapította azt is a bíróság, hogy a keresettel
támadott szerződéses kikötésben foglalt egyoldalú szerződésmódosítás
lehetőségét biztosító okok világosan, érthetően és egyértelműen kerültek
megfogalmazásra és az abban foglalt okokhoz kötött egyoldalú
szerződésmódosítási jog nem állapítja meg a feleknek a szerződésből eredő
jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperesek hátrányára, így az nem
ütközik a Ptk. 209. § 1. bekezdésébe.
A fent kifejtettekre tekintettel a bíróság
megállapította, hogy a felperesek perbeli szerződés III.3. pontja
érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme alaptalan.”
2./ 5.G.41.066/2012/15.
számú ítélet: „A kölcsönszerződés 5.1. pontjának támadott rendelkezései
vonatkozásában a Kúria 2/2012.(XII.10.) számú PK Véleményében foglaltakra is
figyelemmel, az volt a bíróság álláspontja, hogy a hiteldíj egyoldalú
módosítása jogának kikötése önmagában ezen okból nem minősül
tisztességtelennek.”
„A kölcsönszerződés 5.2. pontjának támadott
rendelkezései vonatkozásában szintén nem volt megállapítható, hogy azok
tisztességtelenek lennének, ugyanis ezen szerződési feltétel arról
rendelkezett, azt tette lehetővé, hogy a hitelezőjogosult az egyes
kamatperiódusokra új havi törlesztő részletet meghatározni, és arról a
felpereseket értesítő levél útján tájékoztatni.”
3./ 21.G.42.091/2012/7.
számú ítélet: „Az alperes ebben a külön pontban kellő konkrétsággal,
objektíven határozta meg azokat a feltételeket, amelyek esetén a kölcsön
ügyleti kamatlábát, a késedelmi kamatot és kezelési költséget jogosult
egyoldalúan megváltoztatni. Ezek a feltételek egy átlagos, laikus fogyasztó
számára is érthetőek és átláthatóak. A szerződéses rendelkezés szövegéből
kiderült, hogy erre csak akkor van joga a banknak, ha azt a leírt feltételek
szükségessé teszik. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy ez a
szükségesség a hitelintézet önkényes és indok nélküli kamat-, illetve
költségemelésének szab gátat.”
4./ 19.G.40.075/2013/12.
számú ítélet: „A felperes egyoldalú szerződésmódosítás esetére biztosított
felmondási jog hiányában megvalósuló tisztességtelenség körévben a bíróság
rámutat, hogy a felperes által elfogadott általános szerződési feltétel 5.3.
pontja az egyoldalú szerződésmódosítás esetére a felmondási jogot a felperes
részére biztosította.
5./ 31.G.41.360/2012/17.
számú ítélet: „Bár a fogyasztó azonnali felmondási joga nem biztosított,
illetve a szerződés megkötésekor nem volt biztosított (azóta már
jogszabály is biztosítja), a bíróság a hivatkozott szerződési feltétel
tisztességtelenségét mégsem találta megállapíthatónak az alábbiak miatt.
Az adott szerződési feltétel érdemi vizsgálatakor a
Ptk. 209. § 2. bekezdése szerint figyelembe kell venni a szerződéskötéskor
fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett,
továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek szerződés
más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.”
6./ 25.G.40.102/2013/11.
számú ítélet: „A felmondás jogát tehát a 2009. augusztus 1. napjától
jogszabály biztosítja, ezért a felperes felmondási jog hiányára történő
hivatkozása figyelemmel a Ptk. 205. § 2. bekezdésére is – alaptalan.”
„A bíróság megállapította azt is, hogy a keresettel
támadott szerződéses kikötések, miszerint a kölcsönszerződés egyoldalúan módosítható
– figyelemmel a szerződés létrejöttekor hatályos Hpt. 210. § 3. bekezdésében
szereplő rendelkezésre – önmagukban nem jogszabálysértőek. Ugyanezen okból
megállapította azt is a bíróság, hogy a támadott szerződéses kikötések nem
sértik a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott egyértelmű és érthető
megfogalmazás elvét, a tételes meghatározás elvét, az objektivitás elvét, a
ténylegesség és arányosság elvét, valamint az átláthatóság elvét sem.
7./ 15.G.40.174/2013/9. számú
ítélet: „A Ptk-ban és a Hpt-ben lefektetett jogszabályi
rendelkezése egymásra vonatkoztatása alapján megállapítható, hogy a keresetben
kifogásolt szerződési kikötés – egyoldalú szerződésmódosítás – önmagában nem
minősülhet tisztességtelennek, a tisztességtelenség kizárólag akkor
állapítható meg, amennyiben a módosított szerződési kikötés nem a Hpt. által
meghatározott, előzetesen rögzített feltételrendszer betartásával történik.”
-------------------------
Egy szó sem adja az idézetteken
túl annak jelét, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának ezeket az
ítéleteket hozó bírái bármit értékeltek, figyelembe vettek volna a fentiek
szerint ismertetett kötelezettségük teljesítése érdekében az ítélethozatal
során úgy, ahogy a Debreceni Törvényszék, vagy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági
Kollégiuma más bírája egyébként az alábbi ítéletek szerint a törvényi és egyéb
rendelkezéseket betartva hozta meg az ítéletét:
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 2.G.41.415/2012/8.
számú ítéletének indokolásából:
„Az
egyoldalú költség és kamatemelés feltételeinek szerződésben történő elhelyezési
módja már önmagában a jóhiszeműség követelményébe ütközik. Nem lett volna
akadálya annak, hogy a szerződésben az alperes egyértelmű felsorolással
rögzítse a kamat és kezelési költség emelés feltételeit. Ezzel
szemben ennek rögzítése a fent meghatározott módon, utaló szabályokon keresztül
történt.
Ez
azt eredményezi, hogy a kamatemelés feltételei a fogyasztó számára nem
átláthatóak és nem egyértelműek, e lényeges feltétel, mely jövőbeni fizetési
kötelezettségének mértékét szabályozza, külön értelmezést igényel. E kikötési
mód az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütközik.”
A
szerződésben olvasható „pénzpiaci környezet változás” ok meghatározással
kapcsolatosan pedig a következőket fejti ki a Fővárosi Törvényszék bírája:
„E
kikötés alapján a fogyasztóknak még elképzelésük sem lehet arról, hogy mik és
milyen mértékű változások azok, amelyek bekövetkezte esetén a hiteldíjuk
módosítására sor kerül és a módosítás milyen mértéket érhet el. Sérti
továbbá e kikötés a ténylegesség és arányosság elvét, mivel nyilvánvaló,
hogy a pénzpiaci körülmények változásának csak egy szűk köre az, mely
ténylegesen hat a perbeli szerződésből eredő kamatra és költségre és e szűk is
eltérő mértékben.
Az alperes
ellenkérelmében kifejtettekkel szemben az alperes nem a forrásköltségek
emelkedéséhez, illetve nem a kockázatok növekedéséhez kötötte az egyoldalú
kamat és költségemelés jogát, hanem egy rendkívül széles, korlát és mérték
meghatározása nélküli jogot kötött ki a maga számára.”
Az
Üzletszabályzatban rögzített következő, „az alperes üzlet-, termék-,
biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, illetve nemzetközi szerződéseinek
módosulása, valamint az informatikai környezet továbbfejlesztése esetén
jogosult” feltétellel kapcsolatosan pedig az ítélet a
következőket állapította meg:
„Ezek
mind olyan feltételek, melyek kizárólag az alperes döntésétől függenek, az
alperesnek áll módjában e feltétel bekövetkezését előidézni, abban közrehatni.
E feltételek tehát nem objektív jellegűek, azaz sértik az objektivitás elvét.”
Debreceni Törvényszék 6.P.21.526/2012/15. számú
ítélete Indokolásából:
Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag
jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az
alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely
körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely
összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa –
tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján
elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az
alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely
más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú
szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére.
A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az
alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél
hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó
jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását
megvalósítja.
Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének
megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a
szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben
rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei
növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó
szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az
ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és
ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú
szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél
számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem
kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és
egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.
Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja,
és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll
maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban
rögzítettek a helyesek és irányadók.
Eszerint:
„A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak
akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás
hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként
kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre
juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott
értékegyensúly felbomlik.”
A
keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz
szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a
kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása
esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a
hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára
szerződésmódosításra kerüljön sor.
Az
adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a
fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket
terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú
szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és
kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex
csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú
szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára
előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem
biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot
sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek
tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán
indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés
tisztességtelenségét megalapozza.
-----------------------------
Május hónapban másfajta ítéletet
nem kaptam kézhez a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumától, mint amiket
most mellékelek, fellebbezését a tegnapi napon továbbítottam.
Más bíróságtól pedig még soha
ilyen törvényt és kötelezettséget szegő ítéletet nem kaptam.
Fentiek alapján megállapítható
az, hogy ugyanazon időpontban, ugyanazon Törvényszéken, megyei szintű bíróságon
ítélkező évtizedes gyakorlattal rendelkező hat bíró – két ítéletet ugyanaz a
bíró hozta – egyszerre felejtse az előtte lévő peres eljárásra vonatkozó
valamennyi kötelezettségét, és egyetlen ítéletet hozó bíró se emlékezzen rá –
kizárt.
Bebizonyosodott
fenti adatok alapján számomra az, hogy a közhatalom és pénzhatalom elérte
célját, és sikerült azon a bíróságon rávenni számos bírót a törvénytelen és
megalapozatlan ítélethozatalra, ahol az általam megindított több száz peres
eljárásnak több mint fele zajlik.
Egy ilyen korrupcióval fertőzött
országban mint hazánk, lehet, hogy ez egy természetes jelenség, de ezt
tudomásul venni nem tudom, nem lehet.
--------------------------------
Meggyőződésem az, hogy a
felsorolt ítéleteket hozó bírók ugyanolyan, vagy hasonló szakmai
felkészültséggel rendelkeznek, mint a Debreceni Törvényszék ítéletét hozó
bírája, melyből következik az, hogy az említett hat bírónak egységes színvonalú
törvénytelen és kötelezettségszegő ítélkezésének oka nem ezeknek a bíróknak
képességeivel kapcsolatos.
Meggyőződésem az, hogy
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumnak annál a vezetőjénél lehet az
egységes törvény és kötelezettségfelejtés okát megtalálni, aki a bíróság
ügyelosztását is befolyásolni tudja, és tudja jól, hogy mely bírók lesznek
alkalmasak arra, hogy hajlandóak esküt szegni akkor, amikor a közhatalom és
pénzhatalom eszközeivel kilátásba helyeznek az igazságszolgáltatás felé
előnyöket, vagy hátrányokat.
Természetesen
fel kell merüljön az ítélkező bíróban is az, hogy a Btk. 225. § szerinti
hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja fennáll az általa hozott,
közhatalom és pénzhatalom által kívánt ítélet meghozatalával, de számára az
ügyelosztásra is befolyással bíró vezető személye a garancia arra, hogy
hazánkban nem lesz nyomozóhatóság, amelyik hajlandó ilyen ügyben nyomozást
folytatni, és nem lesz ügyészség, amelyik hajlandó vádat emelni.
Az ismertetett törvény és
kötelezettségfelejtés szervezettségét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági
Kollégiumának hat bírójánál fentiek alapján bizonyítottam, ezért alapos a gyanú
arra, hogy ennek a szervezője az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását
megvalósította:
Vesztegetés
250. § (1)
Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér,
avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan
előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy
évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) vezető
beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,
b) más
hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.
(3) Az (1)
és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig,
illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető,
ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy
hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
2.
Elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, a jogtalan előny, vagy ennek
ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával
való egyetértés.
Jogtalan
előny mindaz, ami valamely szükséglet kielégítésére, vagy egyéni érdek
előmozdítására alkalmas azáltal, hogy a hivatalos személy az addiginál
közvetlenül, vagy közvetve kedvezőbb állapotba kerül, lehet vagyoni és
személyes jellegű.
A jogtalan
előnynek, vagy ígéretének elfogadása, mint elkövetési magatartás esetén a
hivatalos személy, az aktív vesztegető által elajánlott, vagy ígért jogtalan
előnyt elfogadja. Látszólagos tiltakozás ellenére is megvalósul az
elfogadás, ha közben olyan magatartást tanúsít, amely a tiltakozásával
ellentétes. A jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával való egyetértés
esetén nem szükséges, hogy az előny közvetlen élvezője a hivatalos személy
legyen, a jogtalan előny jelentkezhet harmadik személynél is.
Ezzel a bűncselekménnyel
kapcsolatos nyomozás egyik céljának annak kell lenni, hogy ki volt az a
személy, aki rávette a törvény és kötelezettségszegés kollektív felejtése
szervezőjét arra, hogy a fenti törvényi tényállást megvalósítsa, mert alapos a
gyanú arra, hogy ez a személy, vagy személyek az alábbi bűncselekmény törvényi
tényállását megvalósította:
253. § (1)
Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel
másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a
vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a
hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali
helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Az
(1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre
vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben
írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó
szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési
kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta
volna.
Fentiekre tekintettel
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem T Legfőbb Ügyész
Urat arra, hogy a fenti elkövetési magatartás, és törvényi tényállások alapján
vesztegetés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a nyomozást
ismeretlen tettes – tettesek –
ellen rendelje el, és a nyomozás lefolytatását követő bírósági eljárásban
bűnösségét állapítsák meg.
Siófokon 2013. június 11. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György
8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő
---------------------------
Tekintettel a halálos
kór sulyosságára, kérem, hogy iratommal minden külföldön, demokratikus
országban élő honfitársaim tájékoztassák országuk kormányát a hazánkban
kialakult törvénykezési válságról annak érdekében, hogy akár az Európai
Parlamentben, akár más nemzetközi fórumon hassanak oda, hogy a hazánkban
uralkodó tarthatatlan befolyása a közhatalomnak és pénzhatalomnak a bíróság
itélkezési tevékenységére szűnjön meg.
Léhmann György
Siófokon
2013. junius 11. napján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Neked mi a véleményed?